Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-13 / 60. szám

Különös bonyodalom a cirkoszigazgatónö pénzbüntetése és kártérítése körül (A Délniagyarország munkatársától) A mult év nyarán Szegedre érkezett Gzája Jánosáénak, as ismert díjbirkózó özvegyének a cirkusza és a .Valéria-téren játszott több napon ál A cirkusz kiragasztotta a plakátokat, de a hirdetési dijat el­felejtette azok utén leórni. Ezért azután a Magyar Hirdető Iroda szegedi kirendeltsége feljelentette özvegy Czájónét és 60 pengő kártérítés megítélé­sét kérte a kibágási bíróságtól. A kibágási bíróság le is tárgyalja annakide­jén az ügyet, megítélte a 60 pengős kártérítést is, valamint ugyanekkor elmarasztalták Czája Já­nosnét 20 pengő pénzbüntetésben, mert engedély nélkül ragasztotta ki a plakátokat. A cirkusz igazgatónője nem nyugodott meg az ítéletben, hanem azt megfellebbezte a polgármes­terhez. Arra hivatkozott Czájéné, hogy a cirkuszi plakátok után nem kell neki külön engedélydijat fizetnie, mivel az már * köztérhasználati dijban és egyéb városi költségekben Kenne van. A pol­gármester nem vette tudomásul a szokatlan ér­velést, hanem jogerőre emelte az elsőfokú Ítéletet. Czája Jánosné még a polgármester döntésébe sem nyugodott bel, hanem most már a két egy­behangzó Ítélet ellen a belügyminisztériumban működő Kihágásj Tanácshoz nyújtott be fejül­vizsgálati kérelmet és a Szegeden hozott ítélet, valamint kártérítés megsemmisítését kérte. A Kibágási Tanács nemrég foglalkozott a cir­kusz dolgával és helybenhagyta az első és a má­sodfokú Ítéleteket. Ezzel a 20 pengős pénzbünte­tés, valamint a 60 pengős kártérítés is jogerőre emelkedett és » kihágási bíróság megkereste a budapesti illetékes kerületi elöljáróságot, a pénz­büntetés és a kártérítés behajtása végett. Innen most érkezett meg a válasz a szegedi megkere­sésre és ebben az adóhivatal arról értesíti a pol­gármestert, hogy a Gzája-cirkusz, illetőleg öz­vegy Czája Jánosné nem volt megtalálható. Az ügy ilyetén fordulata annál inkább' éide­kes, mert a kihágási bíróság tudomása szerint Czája Jánosnénak a fővárosban háza van. Most a város hatósága majd a cirkuszigazgatónő ciméf fogja kinyomoztatni és ha nem sikerül behajtatni a pénzbüntetést valamint a kártérítés összegé­akkor az ingatlanára telekkönyvi bekebelezte!^' vezettetnek rá 80 pengő erejéig 12 évi fegyházra ítélték a béresfiut. aki dührohamáipan megölte jétevo gazdaia a meahelvtSl öngyilkassigi siwiatan át a fegyházig CÁ Délmagyarofszág munkatársától) Szer­dán a szegedi ítélőtábla Curfty-tanáösa előtt súlyos fegyházbüntetés kiszabásával ért véget az a rahlási bűnügy, amelynek vádlottja Gál Gyula Jánoshalmi földműves volt. Gál 1933. ja­nuárjában, mint menhelyi gyermek került Já­noshalmára Agócs Jmre gazdálkodóhoz, akinél hosszabb ideig béres volt. a' fiatal béresfiú azonbas B«m szeretett dolgozni, apróbb lopá­sokból tartotta fenn magát. A ranlt év áprili­sában öngyilkosságot kísérelt meg. Súly'ős ál­lapotban szállították a kiskunhalasi kórházba, ahol magállapították, hogy 25 darab szöget nyalt le. Néhány nap múlva gyógyultan távo­zott el a kórházból, másnap azonban már ismét a kórházi ágy©n feküdt, az orvosok ekkor meg­állapították, hogy a zaklatott életű Gál Gyula apróbb gyertyákat és egész cigarettákat nyelt le. Július első napjaiban gyógyultan távozott a kórházból, a kórház igazgatóságának indít­ványába elrendelték elmeállapoténak megvizs­gálását 'és Jánoshalmára toloncoltáfr. Gál Gyula nem sokáig maradt Jánoshal­mán, gyalog Budapestre ment, apróbb alkal­mi munkákat vállalt, majd július 8-án ismét feltűnt bozontos bajával, szakadozott ruhájá­val a jánoshalmi szőllők között- Koldult, lopni járt. Július U-és a jánoshalmi gyümölcster­melők egyesülete kocsmájában összetalálkozott volt munkaadója testvérének a feleségével, Ágócsi Mihálynéval, "Az asszonyt elkísérte a tanyáig, majd megkérte a gazdálkodót fo­gadja be a tanyájába. Agóősi ismerte Gál Gyu­la előéletét, bizalmatlanul fogadta a vftlt béres •jánlkozását és elküldte 0 tanyából Július 16-án vihar vonult végig Jánoshalma fölött. Gál Gyula Agóesi tanyájának környékén csavargott és a vili a* elől a gazdálkodó tanyá­iáha menekült. Agóesi, aki ekkor egymaga tar­tózkodott otthon, befogadta Tölt béresét, akit megkért arra, hogy hajnalban költse fel. Ettől, kezdve Gál Gyulát a környékbeliek nem látták. Másnap Agóesi Mihályt a hálószobában eszmé­letlen állapotban, több sebtől vérezve találta meg felesége. Azonnal a kórházba szállították, a szerencsétlen emberen azonban már nem le­hetett segíteni, néhány nap múlva O kórházi ágyon meghalt. Az ügyben megindult nyomőzás megállapí­totta, hogy o gyilkosságot Gál Gyula követte el, mki a gyilkossá* ütem ismét öngyilkosságot kísérelt meg, szögeket, altatókat nyelt, le, a nyomozó 'Csendőrök a kishúnhalasi kórházban akadták rá. Gál bevallotta, hogy nem volt szán dókában Agócsot megölni, csupán ki akatta rabolni. Veszekedés támadt közöttük, elöször egy petróleumlámpával ütötte fejbe Agócsot. majd amikor látta, hogy a gazdálkodóban még van élet, kést kapott fel s azzal többször a gaz­dálkodóba szűrt- Kilenc pengő tizennyolc fil­lért. és egy nagyhabátot zsákmányolt. A bajai törvényszék rablás miatt yonta fe­lelősségre az egzaltált bérest és 12 évi fegy­házbüntetéssel sújtotta. Fellebbezés folytán került szerdán a szegedi tábla Curry-\anácsa elé, amely az iratok ismertetése után helyben­hagyta a bajai törvényszék ítéletét. Áz ügyben a Kúria mondja ki a végső szót. Szeiedí f üszerhereshedoK Eguesttlefe Elnökségéinek egyhangú határozata szerint ÜZ­LETEINKET f. hó 15-én déB egy órakor zárjuk. Fenti határozatra ezúton hivjnk fel kartársaiuk szíves figyelmét, tisztelettel _ ELNÖKSÉG. 182 Párisi Nagy Áruház Rt. $;eg«d (Csikonícs és Kiss-utca sarok NÖI DlVATARUKj Női divat zsebkendő —.38, -.28 Női divat mousslin kendő —.68. -.48 Divat női öv —.08 Tölcséres cérna k az tyű -.88 Qves harisnyatartó lila —.98 Nanszu melltartó -.98 Zipp-záras női erszény -.98 Krepdesin műselyem gallér, fehér vagy szines P 1.08 iitnzeU divat gallér P 1.28 Műselyem harisnya P 1.28 Műselyem tánc nadrág Fátyol harisnya kis hibái P 1.28 Műselyem tánc nadrág Fátyol harisnya kis hibái P 1.38 Atlasz csikós nadrág P 1.48 Melltartó tüllböl P 1.48 Svédszeré kesztyű tölcséres P 1.48 Mousslin sál P 1.78 Négysarkos divat kockás sál P 1.78 Divat moUankin retikül V 19/ Zserzsé női tarbán minden színben P 138 FiLz kalap P 198 Divat bőr oői retikül P 8.18 mn HAJTÓKA Alított állapotban levő anyák, csecsemők, gyerme­kek és agyvérzésre hajlamos emberek Ideális piskóta-hashajtója Kapható kicsinyben és nagyban a Temesváry gyógyszertápban Szeged, Klauzál tér . A teljes biztonság A száaodfodulón Gerentsér László volt Szeged város főpénztárnoka és Temesvárit Márton a pénztári ellenőr- Két korrekt öreg úr, megbecsült tagjai a társadalomnak, pár rafla.mil tökéletes hivatalnokok, akik azon­ban szinte évtizedek óta Csak hivatalosait érintkeztek. Amúgy tartották a haragot, de hogy miért, azt. ők maguk sem tudták vol­na. megmagyarázni. Nyilván ráértek. Egyéniség tekintetében két véglet votf a két öreg. Gerentsér mérges ember, aki pil­lanatok alatt indulatba jött s tudott nagyort goromba lenni, mint általában ásók, akik így leplezik a mélyen szunnyadó gyöngéd­ségüket. Temesváryról ellenben meg lehe­tett volna mintázni a flegma szobrát. Néni szólt az egy felesleges igét se. azt is vontai tottan, ha nagyon muszáj volt. A típikul alföldi ember mintájára órákat el tudott ülni néma csöndben, meditálva. A hivatalban szemközt ültek egymással, úgy tolták át a szükséges, meg aktuális ira­tokat. Akoriban délután is volt hivatalos* kodás, ki kellett ülni az időt és bizony sok­szor. megesett, hogy órákon kedesztül s8 nyitotta rájuk senki az ajtót. Ültek hát és hallgattak nagyokat, csendes pipaszó mel* lett. Temesvárynak lett volna ugyan vala­mi kis elfoglaltsága, halom ezüstpénz előtte, amit papírtekercsekbe szokás göngyölíteni, de nem volt fontos, hogy mikor csináljá meg. Előbb egy órával, vagy később. Kelle­mesebb volt pipafüst mellett nézni, milye< szépen pillangóznak a hópelyhek. Csakhogy ez a „tétlenség" sehogyan H volt Gerentsér gusztusára való, meg is szó­lalt hamarosan, amúgy félvállról} — Mért nem dolgozik? Temesváry tűnődött egy darabig, koffl) érdemes-e kinyitni a száját, végül úgy dön­tött. hogy érdemes. — Azt Csinálok, amit akarok. Nagyokat szortyogott a Gerentsér pipá­ja, kellő mennyiségű mérget eresztett fel d gazdájába, hogy onnan tovább marjon. — Mit. gondol, mért van maga tulajdon­képpen itt? Az ellenőr úti most nem gondolkodót' sokáig, hirtelen ugrott ki belőle a szó? — Azért, hogy maga ne lopjon. Az ellenőri hivatásnak ilyen precíz kö­rülírására márt nem felelt Gerentsér, C.sak megvető tekintetét, küldte a szemközti ősi­től felé. Uikox Kállay Albert, a város nagy főa­pán ja időnkint értesült a két pénztári férfiú zsöraölődéséről, a* egymás ellen irányuló piszkálódásokről, azt mondta': — 'Addig alszom nyugodtan, amig a fő­penztárosom, meg az ellenőröm ellenséges' kednek• Mihelyt meghallom, hogy egi/ű^ járnak mulatni, nagyon sűrűn rendelek ** meglepő pénztirvizsgélntot. üehdt sem. az első nem következett f* sem a másikra nem volt komoly szük&tf' a két kitűnő tisztviselő soha egy filléfF* sr tévedett. B ok neltfteii !i?arváli«* Mit kerc* irodai gyakorlattal rendelkező gyor s- ééCS" • T1SZTV1SJ34Í írásban jártas Ajánlatok a kiadóhivatalba: küldendők. KERESZTÉNY * Tisztviselőt Í*gp<! r«

Next

/
Thumbnails
Contents