Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-12 / 59. szám

a flsia nafűtorüolma csdfckciit a szegedi klkOfö foraalma cmclkcűctt Ér (lettes szamok a itszal halOhröl cs az elszállított arukról (A Délmagyarország munkatársától) Magyarország területi megnövekedését, yalamint a bekövetkezett események a magyar folyami hajózás tekintetében nagyarányú változásokat eredményeztek. A Felvidék nagyrészének viszsza tért éve] a Danának jelentős szakasza került vissza az anyaországhoz, Kárpátaljának és Erdély északi részének visszatérte pedig magyarrá tették újra a „magyar folyót": a Tiszát és visszahozták azoknak a mellékfolyóknak egy részét, amelyek jelentékeny forgalmat bonyolítanak le a hajózási összeköttetés tekintetében. A forgalom természetesen a Dunán és a Tiszán bonyolódik le. A két folyó forgalmi számadatait möst gyűjtik össze az elmúlt évre Vonatkozóan, az új forgalom arányaira azonban fényt vet á most elkészült 1939-ik évi statisztika is, mert a megnagyobbodott ország folyami forgalmát mutatja már be. A számadatok szerint egyelőre csak a Dunán mutatko zott nagyarányú növekedés, a Tisza forgalma csökkent, bár ez a gsökkenés gsak rövid átmeneti jellegű. A Tisza hajóforgalma A Magyar, Statisztikai Szemle legutóbbi száma közli a magyar folyami hajózás adatait. Ezek közöl bennünket szegedieket különösen a Tisza forgalma érdekel. Az adatok között túlnyomóan a szegedi forgalom adatai szerepelnek, ez a város ugyanis egyik legfontosabb átmenő állomása a tiszai hajóforgalomnak. A Vásárosnaménytől bajózható folyón Szolnoknál is élénk forgalom bonyolódik le. És mint érdekes adatot lehet tekintetbe venni azt a statisztikai megállapítást, hogy addig, mítr a Tisza többi állomásán az ország térületének megnövekedése ellenére is forgalmi csökkenés következett be — amely azonban csak átmeneti jellegűnek bizonyult addig Szeged hajózási forgalma országos viszonylatban megnövekedett. A Tisza nemzetközi árúforgalma az 1989-ik évben alatta maradt as előző évi forgalomnak. A felfelé irányuló forgalom közel 25 százalékkal, lefelé irányuló pedig közel 20 százalékkal csökkent. Az év folyamán felfelé 300.000 métermázsa árút, lefelé pedig 2,600.000 métermázsa árút szállítottak a Tiszán. A teljes forgalom tehát közel 3 millió métermázsa árút tett ki. A tiszai forgalmat az átment német gőzösökön kívül 352 gőzös bonyolította le, amelyek mindegyike áthaladt Szegeden. A gőzösöket 1013 vontatott, uszály, 60 motoroshajó és 80 motoros által vontatott üszály jelent meg a Tiszán. Az ereszkedő uszályok és tutajok száma összesen négy volt. Szefed hatózási fordalma Szegeden 352 hajó fordult meg. Erinek a számnak 56.3 százaléka, tehát a hajóknak több mint fele magyar volt. 119 százalék szlovák, 11.6 pedig francia nemzetiségű. Az uszályok 75.2 százalékát magyar, 7.1 százalékát pedig szlovák gőzösök vontatták. Szegedre az érv folyamán összesen 1093 uszály érkezett. Ezek közül 33.9 százalók magyar, 33.7 német, 6.6 szlovák, 6-5 százalék pedig jugoszláv nemzeti ségű Volt. Az uszályok összes rakomány*! 2,900.000 métermázsa árú volt, ami közel nyolc százalékkal felülmulta az előző év árúmennyiségét. Ha tehát a Hajók számában mutatkozik is bizonyos visszaesés, árúforgalmi növekedés mindenesetre bekövetkezett. Szegeden számszeCsányi Piroska: Tavaszi láz i. eD nem tudom, de valami vau a levegőben ilyenkor, amikor még alszik a természet s csak néhány kócosfejü, kíváncsiskodó kis virág és a nap egy-két felvillanó mosolya emlékeztét arra. hogy tavaszodik... Valami van a levegőben vagy talán inkább bennünk, a tél sok keserűségéiül fáradt emberekben, ami gyorsabb dobosásra készteti a szivet, ami bajszol és felvillanyoz, bizonyos izgalomteli várakozás, egyfajta csöndes öröm és szilajság s mindez együtt nem más, mint tavaszi láz... Igen, rég Bevált költői recipe szerint ilyenkor Haj van a sziwei... a. A' szív Bolondos, furcsa kis jószág, sok kellemetlenséget tud okozni viselőjének. Néha makacsul önállósítja magát, gyorsabb életiramot diktál, megmagyarázhatatlanul érzékennyé válik s a legkisebb külső zörejre is reagál. Mindez megbocsájthatatlan viselkedés a mai világban. Ma, amikor jól tudjuk, hogy a szív régen divatjamúlté, korszerűtlen s csupán lírai költők holdfénv-szonátáínak hangjain jár vissza kisérteni egy letűnt világból... Hát ez történi: ez a kis élő anakronizmus, ez a divaftalan, furcsa jószág jelentkezett. Addig dörömbölt, kellemeUcnkedett odabent, amig észre nem vették, bogy létezik... — Ejnye, mi ez? Hiszen a huszadik század de. rekán élünk, abban a csodálatos korban, amelyben precíz kis óramű-szerkezet ketyeg a szivünk helyén, pontosan beállítva a napi irgalom-adagokra: hány kettős gyilkosság, váratlan bombatámadás. brjtto-regisztertonnák elsüllyesztése, földrengés és vlzáradás birét köteles óránként rebBenés és idegesgedés nélkül elviselni. Tudjuk, hogy a mai falanxter-ember már fel se tekint a lassan tavaszodó égboltra. Ha Bugó gépmadarak húznak el ismeretlen tájak" felé s a csöndesen, illedelmesen ketyegő kis óraszerkeret meg se nyikkan. Ha felharsan időnként a város hebaimót-bangjá.í. _ Sürgősen meg kell javíttatni azt a minden különösebb ok nélkül illetlenkedő kis óraszerkezetet! — igy szólt a mai idők parancsszava és a tavaszi láztól kábult sziv tulajdonosa engedelmeskedik. Bevonul néhány napra 9 javítóműhelybe, a klinikára... 3. A tavaszi történetek mindig kissé álomszernek Senki sem csodál kozhatik tehát azon, bár . paradox hangzású, hogy a sziv tulajdonosa gyermekkorának édes álomvilága óta talán sehol sem érezte magát olyan jól, mint a klinikán. A »Fehér Csönd Birodalmabam, igy nevezte el magában az a furcsa, külön világot, amit a hangfogó szőnyeggel ellátott folyosók, tágas, tiszté fehérségben ragyogó kórtermek és titokzatos, egyéni életei élő laboratóriumok birodalma jelent. Ebben a fehér csöndben elhalkul a másik, külső, hangos és tavaszodó világ, itt béke és nyugalom van, egyszerűen és igazán: csend van... És ebben a külön világban különös emberek élnek. Nyájasarcu, szelidszavu apácák suhannak végig a folyosókon és a kórtermeken, éppen akkor és ugy jelennek meg, amikor s ahogyan szükség van rájuk és mint gondos, jó tündérek eltűnnek, hogy szívesen várjuk ismét jöttüket. S azután megjelennek a sfeherköpenyesekc. Ebben az álomvilágban elevenek valószerűek, de ha jól meggondoljuk, egyébként különös emberek. Mindig jóságos érdeklődéssel közelednek, csak kedves, szelid és személytelenül vonzó szavuk van az emberhez, egyetlen kötelességet ismernek: segiteni a szenvedőn amennyire tudásuktól telik és lehet. A Fehér Csönd Országán kivül ngvan hol élnek még ilyen különös emberek'... ? Furcsa történeteket regélnek róluk. Azesrvikfiatal nő, tanársegéd-kísasszonv néha a hajr.alba vesző ólmok órákon át is kórtörléneteket sópel. vizsgálatok eredménvével bíbelődik, analizál s reggel 7 órakor már ismét talnon van. hogy ' a posztján lehessen. A másik: a Tanár ür, este 10 órakor is bent van még a klinikán, a nagv »ja\itómühelv<t ütőerén tértin a kezét, hogv minden randién menjen s éiféltáit már Ismét Be kell fftnnie. mert valaki haldoklik valahol az telk'Hönitőben*.. 4. tavaszt idéző rgyogó napfénnyel együtt 11 ut ét nemzetiség szerint a kővetkező gőzösök haladtak át: Magyar 198, görög 4, jugoszláv 29, román 38, szlovák 42. Ezek a gőzösök összesen 1013 uszályt vontattak 2,733.615 mázsa áruval megrakva. A motorosbajók megoszlása a következő: 368 német, 2 francia, 38 jugoszláv, 2 magyar, 4 holland és 14 t-omán. A motorosok összesen nyolcvan uszályt vontattak 207.513 métermázsa árurakomáunyal. Megfordult itt \ még 12 belga és 6 bolgár hajó. Az elszátliroff áruit A Tisza szegedi forgalmának érdekes adatai a Szegeden át elszállított áruk számoszlopai. Ezek szeriut búzát 2.400.000 métermászát vitték át Szegeden a bajók. Rozsot 16.000 mázsát, búzalisztet 165.000 mázsát, hüvelyesekéi 5000 mázsát, dohányt 5000 mázsát, egyéb árúkat 15.000 mázsát, tengerit 25.000 mázsát- Ezeken kívül 2 és félmillió métermázsa szén utazott át Szegeden, illetve jött le a Tiszán, mint Magyarországra jött külföldi árú. Ez a nienynyiség jóval alatta marad a Dunán szállított árúk mennyiségének, ez azonban természetes, mert a Duna nemzetközi forgalma mindenkor magasan meghaladta a Tiszáét. Érdekes összegezni a Tisza 10 évi forgalmának eredményeit. A Tiszán 1930- óta a következő az összes forgalom: (A bajók 98 százaléka átment Szegeden.) 3139 gőzös, 343 motoroshajó, 9237 aszály ] összesen 25 millió mázsa árúrakománnyal. A* legforgalmasabb év szegedi viszonylatban az 1938. volt, amikor közel négymillió métermázsa árút szállítottak a Tiszán Szegeden keresztül. Az elmúlt év adatainak összegyűjtése most van folyamatban. Végleges kép tehát még nem alakult ki az elmúlt 1940. év folyami forgalmáról. Azt azonban már sikerült megállapítani, hogy a magyar folyami átmenőforgalom az elmúlt évben minden eddiginél nagyobb emelkedést mutat, úgy a hajók számának) mint pedig a szállított árúmennyiségnek tekintetében néha belopakodnak a fehér szobába a hirek. Elfogták a kettős gyilkosság tettesét*, »A német csapatok bevonultak Bulgáriába*, vagy: pJugoszlá* via visszautasította az Egyesült Államok szavatosságát ... De itt, a Fehér Csönd Birodalmában a haszontalan kis óramű-szerkezet nem rea sálNem érzi a felfokozott életritmus lüktetését, ne® űzi a tavaszi láz szilaj koboldja. Itt béke és csönd van s a külső világ erőszakos életütéme kivü' maradt... A szelidmosolyu, nyájasarcu apácaug^ takarja be éjszakai nvugalomidézéssel a beteget, mint valamikor, a tünde gyermekkorban az ÉdeSJ anya, akinek simogató érintésére édesebb volta2) álom s aki azóta már eltávozott abba az álon" világba, ahol örökké csend van, nyugalom és BT ke s ahová valamennyien elérkezünk az utunk végén, egyszer ... 3. Különös tárgy; u is élnek ebben a Fehér Csőri5" beu. Egyik leghívebb társunk, szórakoztatónk ^ barátunk a hümérő. Ugy hívják, hogy Tud°r» olyan kedves és furcsa neve van, mintha tóíf0 lenne a ^Hófehérkében,;, nagy, csontkeretes páp8' szemmel és izgékony, fintoros higanyorcácskáv* Gyakran megtréfálja az embert, hol lassan c®10' mog fel a rovátkolt kis lejtőn a 37-es pirossza®'^ hol gyorsan, hipp-hopp 3/.5-nél terem... hatatlan, komisz kis fráter, soha sem tudja, 51 a' nyádán áll vele az ember. De azért mulatság0® pajtás, Walt Disney sem alkothatta meg kedvesebben ... b. ópium. Titkon és forrón vágytam ezt a tnort megismerni, gyakran bekalandozta a rejt®\ mes Keletet a lelkem s most is éppen Sándor az ^idegenvezetőim abbap a távoli, világrengetegben, ópiumot kapok, lehet, csak önszuggesztió, de egész nap kábult, jó|cS mámoros vagyok és ha szólnak hozzám, bii°0*,y ra érthetetlen csacskaságokat csacsogok... 5, 02 így, elgondolni, bogy talán nem is én az ólombetűk szürke kis katonája s szerelni, hanem valami ogzotikus világ napsütötte B*r Éjszaka nehéz, zaklatott álmom van. A Xgs tér kockái hűvösek 9 mégis tüzesek, bítbate^ szellemek üldöznek a Nemzeti Arcképcsarnok