Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-06 / 54. szám

h Ai írói művésze! nem játék, nem szórakozás, ­küldetés és rendeltetés" Sík Sándor előadása az irodaiomszemlélefről (A Délmagyarország munkatársától) A pia­ristagimnázium zsúfolásig megtelt dísztermében tartott szerdán este előadást Sík Sándor profesz­szor az irodalomszemléletről. Halász Pál bel­városi plébános nyitotta meg az Actio Catholica szabadegyetemének ezt az előadását Sík Sándor előadásában vázolta: mi az irodalomszemlélet és lényegében mi az irodalom, az irói munka. Az irói munka: t. művészet, % szolgála!, 3. kifejezés. Az írói művészet nem egyszerű szórakozás és nem játék. Küldetés, rendeltetés, egy belső kényszer, bogy az, amit az iró meglát, azt a képességei­nek legjavával őszintén művészi formában kife­jezve. A külső világ belső valósággá válik az iró lelkében és a külső világot a saját és csakis a saját leikén átszűrve kell megjelentetnie. Amelyik irodalom nem ezt a művészi célt szolgálja, az. le­het üzlet, lehet ipar, de nem művészet. — X művészi munka második pontja ás éfnhefiség szolgálata — 'folytatta Sifc Sándor. Kt íré ítéletei, megállapításai, értékelései, az embereket szolgálják jő gondolatokkal. Az író nín'tís elszigetelve, az emberek nem állanak egyedül, közösségben forrnak össze s ennek a közösségnek az élményét fejezi SS az író saját leikéit keresztül s ézzel Srási szolgálatot tesz. mert onhidatosiija bennülik a saját "érzésein­két. Vagyis az író és a nem Vr'6 között a kü­lönbség as, bogy az író gondolatait maga az olvasS Is éra, 'de kifejezni fsak az író tedja. Ezt a szolgalatot csak a művészi szempont te­Mnlétbevétélévél kell az írónak ellátnia, min­denre való tekintet nélkül. Ez a letel összeüt­közni látszik az erkölcsi törvénnyel. Azonban a keresztény erkölösi írói szemlélet morális alapon áll tehát bármit lát meg es Kár-mit fe­jez ki az író, azt a gyógyítás Célzatával írja meg. Vázolta ezntan író és erkölcs, a művészét és erkölcs viszonyát s kifejtette, bogy sohasem * témában rejlik egy mű erkölcsössége, vagy erkölcstelensége, baitem abban a módban, ako­yyfbn kifejez valamit a-z író. Rátért ezntan a művészet és célzatosság, tendencia viszonyára. Xü író eszméjének, gondolatának, sajátjának kell lennie, mert kívülről ráerőszakolt eszmé­ket, vagy gondolatokat, irányokat, vagy meg­látásokat csak hazugsággal tud visszadni ttem serkenti tettre „a keble Istene", Berzse­nyi szerint. Ebből következik az, bogy az Író­ra semmit ráerőszakolni nem leket, kögy az irónák teljes szabadság keü, amelyékel csak 8s erkölcsi törvények irányításának, mert tel­jes szabadság nélkül nincs művészét, nincs irodalom. Cehet ugyan művészet és irodalom, He ez a Hazugság művészete, és a hazugság íro­Hahna. Végül az irodalom nemzeti jellegét ismer­tette. megállapítva, högy az irodalom nem is léket más. minit nemzet, mert Hiszen a nemze­ti közösség anyagán, a nyelven keresztül jut­tatja kifejezésre az író gondolatait. Xz előadást hosszantartó tapssal köszönte meg a közönség­Betiltottak két román lapot a népszavazásról szélé köz­lemények miatt Bukarest, március 6. A legutóbbi nyilt úgyne­vezett népszavazásról szóló egyik közleménye miatt két napra betiltották a liuceafarul nevű ro­mán lapot. Az ficonl nevú lapot végérvényesen betiltották, mivel a jelentés szerint a lap tulaj­donképpen kereszténynek álcázott zsidó vállalko­zás volt Amíg Oh alszik a Darinol dolgozik, éjjeli nyugalmát n*M savarja és méfl'» «stétő1 reggeli* fát és biztosa* hat Fájdalom nálköl hajt körvnyü ás *•»]« OrüW Idéz fafc* kellemes hatéso haihejtész** a GÁRDONYI GÉZA KÉT SZEGEDI KARDPÁRBAJA A »Galamb~ember« Alom-versetői a Vasasszentpéter-utcai bevonulásokig (A Délmagyarorszag munkatársától) A közel­múltban lezajlott a fővárosban és a vidékén olyao duellum, amelyet legegyszerűbben és legőszin­tébben birodalmi párbajnak« nevezhetnénk. Sze­replői színikritikusok, irók közéleti szerep lök és újságírók, akik egy-egy bírálat, vagy cikk miatt vélték párbaj keretében megoldhatónak a közöttük felmerült vitás problémákat Az irodai­mi párbajok nyomán megindult társadalmi vita élénk gyakorlati bizonyítékát szolgáltatta annak az elvi szempontnak, hogy az irodalomban, a művészetben kevés helye van a revolverpuffogta­tásnak. Ha Puskin tragikus hajnala jut az em­ber eszébe, amelyen egy párbaj keretében elsü­tött revolver oltotta ki az Anyegin halhatatlan szerzőjének életét, akkor lehetetlen arra nem gondolni, hogy a szellemi értékek védelmét sok­szor elébe kell helyezni olyan eljárásoknak, ame­lyek lényegükben apró, egyéni sértődések követ­kezményei, A töprengés messze vinne bennünket előre, ehelyett inkább lépkedjünk visszafelé g álljunk meg annak az írónak emlékénél, akit végtelen szelídsége miatt »Galamb-embernek« nevezett el Békefi Antal a akinek mégis — mint ahogy irta — veszett hire kelt véres párbajai miatt. Ez az iró: Gárdonyi Géza. Az idő; a kilencvenes évek, amelyeknek összeségét a rtnagyar újság­írás hőskorának* kereszteltek el az utókor 8 a hely a nagy irók akkori bölcsővárosa: Szeged. A „Galamb-ember" üSsondes legendák szövik körül Gárdonyi Géza szegedi ujságiróskodásának éveit. Győrből jött Szegedre. Egyik hónapos szobából a másik­MINDEN UJ KÖNYVET • ni|fiM és ktitiSIstitft hetét ncikut kölcsön DéllCS könyvesboltban HlgtJÖ-U. 2 396 ba vándorolt, sőt egyszer a szerkesztőségiben rendezte be otthonát, ott aludt abban az ágyban, amely előtte Mikszáth Kálmánnak adott nyug­helyet. Dolga végeztével bezárkózott félrevonult magányába, lámpákat gyártott, összegyűjtött pi­páit tisztogatta (hires pipagyüjteménye volt), ol­vasott, vagy kedvenc sportját űzte: a furulyázást. Néha megjelent a Hungária hires irodalmi asz­talánál, amelyet Tömörkény a »kasza-kapa­kerülők asztalának* keresztelt el. Ennek az asz­talnak márvány lapjára irta Pósa Lajos azo­kat a dalokat, amelyeket ott nyomban eljátszott a kávéház hires prímása: Dankö Pista. A Ga­lamb-ember résztvett néha ezekben a nótázások­han, belekapcsolódott az asztal szenvedélyes iro­dalmi vitáiba, de életének legnagyobb részét ezek­től a zajoktól távol töltötte eL írásaiban meg­nyilatkozó élénk, kedves humora »ott bujkált a bajsza alatt* — mint ahogy Móra Ferenc irta róla s talán önmaga sem hitte, hogy ez a csön­des humor viszi olyan események centruma felé, amelyek végtelen távolságban álltak egyéniségé­től, meggyőződésétől, életétől, szokásaitól. » Az „Alom"-tói a valóságig... A »Szegedi Paprika* dmü élclap 1889. évi 24. számában névtelenül megjelent Gárdonyi Gézá­nak egy sAlom* cimü verse, amely könnyed hu­morral figurázta ki May R Miksa szegedi bankári. A vers osztatlan Heriit keltett Szegeden. A bankár a vers megjelenésének napján felkeres­te az élclap kiadóját, Burger Gusztávot, — Ki irta eiBt R förmed vényt? , Burger előbb -kitérő választ* adott, majd mégis más belátásra kényszerűit — A verset Gárdonyi irt* — felentette ki né­ml habozás után. Az esetről később felvett jegyzőkönyv szerint a bankár ekkor a következőket jeleutette ki; — Hol van és ki az a Gárdonyi?! Hogy mer becsületes ember ellen ilyen közleményt kiadni] Nekimegyek ennek a pernehajder Gárdonyinak, mert nem sajnálom, hogy * vers megtorlására ez! az ujdonatnj botot vettem!.,. Az első vérig .. ­A kijelentések miatt Gárdonyi becsületsértés címén feljelentést tett a szegedi járásbíróságon, amelynek irattárában 193—1890 szám alatt fe­ltesznek el ennek az ügynek iratai A járásbíró­ság bűnösnek mondotta ki May R, Miksát bécsü­letsértés vétségében és ezért egy napi fogházra átváltoztatható 5 forint pénzbüntetésre itélte, * törvényszék azonban felmentette s ezt az itélelef az ítélőtábla később helybenhagyta, finnek » becsületsértési pernek lett mellékhajtása Gárda* nyi Géza első sirodalmi párbaja*. Az igy járás­bírósági tárgyalásán May védőügyvédjének; )>bojtárja«, dr. Kókay István a ^Szegedi Pap* rika* cimü lapra vonatkoztatva a következőket mondotta: —. A könyveknek" és újságoknak rendszerint akként keletkezik szamárfüle, hogy az ember be­hajtja, de ennek az újságnak szamárfüleit szer­kesztője hordja a saját fején . .. Gárdonyi ekkor felpattant helyéről és a kövek kezőképpen replikázott, _ Egy lapot lehet szavakkal és lehet szarvak* kai is megdöfni! . . . A biró lépett közbe. Mivel Gárdonyi ilyenkép­pen tnem beszélhette ki magát* a tárgyaláson, másnap a Szegedi Híradóban névszerinti megje­lölés nélkül skikészitette* a védőügyvédet azt írva róla többek között, hogy az »Álom* eimif vers miatt már egyenesen álomkórságban szen­ved és szunnyadó elméjét belemártogatja olya* kalamárisba, amelyben egyáltalán nem tinta va­gyon . . . Kókay István védőügyvéd a cikk megjelenés* után elküldötte Szentpály József honvédhad. nagyot és Ujj Béla tisztviselőt, mint párbaj­segédeket a aSzegedi Híradó* szerkesztőségébe. A párbajsegédek megkérdezték Gárdonyit, hogy »sértő szándékkal irta-e a cikket?* Gárdonyi ki­jelentette. hogy a cikkre vonatkozólag nem tar­tozik senkinek számadással, vegye mindenki ugy, ahogy akarja. Kókay erre másnap nyilatkozatot közölt, amelyben többek között a következőket irta; fizen Gárdonyi nevü úrral pedig — minta* becsületbeli ügyeit köztudomás szerint a kir. jbi­róság előtt szokta elintézni — nem foglalkozó^ Gárdonyi párbajsegédek ntján kért a nyilat­kozatért elégtételt A segédek kardpárbajba* állapodtak meg a »harcképtelenségjg* való fel­tétellel. A régi Sörház-kaszárnya vívótermében folyt le a pórviadal, amelynek során mindkét lé! könnyebben megsérült. Gárdonyi szeme főlöfe hasadt fel a bőr, Kókay pedig a kezén kapott hatalmas vágást. „Az állami emberszeliditöben .. .** Néhány naip múlva névtelen feljelentés alapján eljárás indult a párbajozok ellen, amelynek epi­lógusaként Gárdonyi és Kókay 14—tl napra be­vonultak a Vasasszentpéter-utcai államfogház­ba. A »bevonulás« előtti napon Gárdouyi Don Vigole aláírással cikket közölt lapjában. A cikk­ben buesut vesz Szegedtől s bejelenti, hogy or­vosai tanácsára, akik »igen romlottnak és éles­nek találták a nyelvét* fürdőre megy, a hires va­sasszentpéteri fürdőre, elő- és ntókurára. Az ál­lamfogházi életről »Az állami emberszeliditöben* cimü cikksorozatában számolt be az olvasóknak Idegroham párbaj közben Gárdonyi Géza második párbaja sokkal súlyo­sabb kimenetelű volt. A párbaj előzményeként Gárdonyi rendőrségi cikkben beszámolt arról, hogy a rendőrség egy Forlgang* nevü gya­nús egyént letartóztatott. A cikket Újlaki An­tal magára nézve sértőnek találta, mert azt hit­te, hogy Gárdonyi az ő eredeti >Fortgang« nevét gúnyolta ki a cikkben. Gárdonyi a legjobb barát­ságiban élt Újlakival, azonban amikor Újlaki párbajsegédekéi küldött hozzá, nem volt hailan-

Next

/
Thumbnails
Contents