Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-06 / 54. szám

h Ai írói művésze! nem játék, nem szórakozás, küldetés és rendeltetés" Sík Sándor előadása az irodaiomszemlélefről (A Délmagyarország munkatársától) A piaristagimnázium zsúfolásig megtelt dísztermében tartott szerdán este előadást Sík Sándor profeszszor az irodalomszemléletről. Halász Pál belvárosi plébános nyitotta meg az Actio Catholica szabadegyetemének ezt az előadását Sík Sándor előadásában vázolta: mi az irodalomszemlélet és lényegében mi az irodalom, az irói munka. Az irói munka: t. művészet, % szolgála!, 3. kifejezés. Az írói művészet nem egyszerű szórakozás és nem játék. Küldetés, rendeltetés, egy belső kényszer, bogy az, amit az iró meglát, azt a képességeinek legjavával őszintén művészi formában kifejezve. A külső világ belső valósággá válik az iró lelkében és a külső világot a saját és csakis a saját leikén átszűrve kell megjelentetnie. Amelyik irodalom nem ezt a művészi célt szolgálja, az. lehet üzlet, lehet ipar, de nem művészet. — X művészi munka második pontja ás éfnhefiség szolgálata — 'folytatta Sifc Sándor. Kt íré ítéletei, megállapításai, értékelései, az embereket szolgálják jő gondolatokkal. Az író nín'tís elszigetelve, az emberek nem állanak egyedül, közösségben forrnak össze s ennek a közösségnek az élményét fejezi SS az író saját leikéit keresztül s ézzel Srási szolgálatot tesz. mert onhidatosiija bennülik a saját "érzéseinkét. Vagyis az író és a nem Vr'6 között a különbség as, bogy az író gondolatait maga az olvasS Is éra, 'de kifejezni fsak az író tedja. Ezt a szolgalatot csak a művészi szempont teMnlétbevétélévél kell az írónak ellátnia, mindenre való tekintet nélkül. Ez a letel összeütközni látszik az erkölcsi törvénnyel. Azonban a keresztény erkölösi írói szemlélet morális alapon áll tehát bármit lát meg es Kár-mit fejez ki az író, azt a gyógyítás Célzatával írja meg. Vázolta ezntan író és erkölcs, a művészét és erkölcs viszonyát s kifejtette, bogy sohasem * témában rejlik egy mű erkölcsössége, vagy erkölcstelensége, baitem abban a módban, akoyyfbn kifejez valamit a-z író. Rátért ezntan a művészet és célzatosság, tendencia viszonyára. Xü író eszméjének, gondolatának, sajátjának kell lennie, mert kívülről ráerőszakolt eszméket, vagy gondolatokat, irányokat, vagy meglátásokat csak hazugsággal tud visszadni ttem serkenti tettre „a keble Istene", Berzsenyi szerint. Ebből következik az, bogy az Íróra semmit ráerőszakolni nem leket, kögy az irónák teljes szabadság keü, amelyékel csak 8s erkölcsi törvények irányításának, mert teljes szabadság nélkül nincs művészét, nincs irodalom. Cehet ugyan művészet és irodalom, He ez a Hazugság művészete, és a hazugság íroHahna. Végül az irodalom nemzeti jellegét ismertette. megállapítva, högy az irodalom nem is léket más. minit nemzet, mert Hiszen a nemzeti közösség anyagán, a nyelven keresztül juttatja kifejezésre az író gondolatait. Xz előadást hosszantartó tapssal köszönte meg a közönségBetiltottak két román lapot a népszavazásról szélé közlemények miatt Bukarest, március 6. A legutóbbi nyilt úgynevezett népszavazásról szóló egyik közleménye miatt két napra betiltották a liuceafarul nevű román lapot. Az ficonl nevú lapot végérvényesen betiltották, mivel a jelentés szerint a lap tulajdonképpen kereszténynek álcázott zsidó vállalkozás volt Amíg Oh alszik a Darinol dolgozik, éjjeli nyugalmát n*M savarja és méfl'» «stétő1 reggeli* fát és biztosa* hat Fájdalom nálköl hajt körvnyü ás *•»]« OrüW Idéz fafc* kellemes hatéso haihejtész** a GÁRDONYI GÉZA KÉT SZEGEDI KARDPÁRBAJA A »Galamb~ember« Alom-versetői a Vasasszentpéter-utcai bevonulásokig (A Délmagyarorszag munkatársától) A közelmúltban lezajlott a fővárosban és a vidékén olyao duellum, amelyet legegyszerűbben és legőszintébben birodalmi párbajnak« nevezhetnénk. Szereplői színikritikusok, irók közéleti szerep lök és újságírók, akik egy-egy bírálat, vagy cikk miatt vélték párbaj keretében megoldhatónak a közöttük felmerült vitás problémákat Az irodaimi párbajok nyomán megindult társadalmi vita élénk gyakorlati bizonyítékát szolgáltatta annak az elvi szempontnak, hogy az irodalomban, a művészetben kevés helye van a revolverpuffogtatásnak. Ha Puskin tragikus hajnala jut az ember eszébe, amelyen egy párbaj keretében elsütött revolver oltotta ki az Anyegin halhatatlan szerzőjének életét, akkor lehetetlen arra nem gondolni, hogy a szellemi értékek védelmét sokszor elébe kell helyezni olyan eljárásoknak, amelyek lényegükben apró, egyéni sértődések következményei, A töprengés messze vinne bennünket előre, ehelyett inkább lépkedjünk visszafelé g álljunk meg annak az írónak emlékénél, akit végtelen szelídsége miatt »Galamb-embernek« nevezett el Békefi Antal a akinek mégis — mint ahogy irta — veszett hire kelt véres párbajai miatt. Ez az iró: Gárdonyi Géza. Az idő; a kilencvenes évek, amelyeknek összeségét a rtnagyar újságírás hőskorának* kereszteltek el az utókor 8 a hely a nagy irók akkori bölcsővárosa: Szeged. A „Galamb-ember" üSsondes legendák szövik körül Gárdonyi Géza szegedi ujságiróskodásának éveit. Győrből jött Szegedre. Egyik hónapos szobából a másikMINDEN UJ KÖNYVET • ni|fiM és ktitiSIstitft hetét ncikut kölcsön DéllCS könyvesboltban HlgtJÖ-U. 2 396 ba vándorolt, sőt egyszer a szerkesztőségiben rendezte be otthonát, ott aludt abban az ágyban, amely előtte Mikszáth Kálmánnak adott nyughelyet. Dolga végeztével bezárkózott félrevonult magányába, lámpákat gyártott, összegyűjtött pipáit tisztogatta (hires pipagyüjteménye volt), olvasott, vagy kedvenc sportját űzte: a furulyázást. Néha megjelent a Hungária hires irodalmi asztalánál, amelyet Tömörkény a »kasza-kapakerülők asztalának* keresztelt el. Ennek az asztalnak márvány lapjára irta Pósa Lajos azokat a dalokat, amelyeket ott nyomban eljátszott a kávéház hires prímása: Dankö Pista. A Galamb-ember résztvett néha ezekben a nótázásokhan, belekapcsolódott az asztal szenvedélyes irodalmi vitáiba, de életének legnagyobb részét ezektől a zajoktól távol töltötte eL írásaiban megnyilatkozó élénk, kedves humora »ott bujkált a bajsza alatt* — mint ahogy Móra Ferenc irta róla s talán önmaga sem hitte, hogy ez a csöndes humor viszi olyan események centruma felé, amelyek végtelen távolságban álltak egyéniségétől, meggyőződésétől, életétől, szokásaitól. » Az „Alom"-tói a valóságig... A »Szegedi Paprika* dmü élclap 1889. évi 24. számában névtelenül megjelent Gárdonyi Gézának egy sAlom* cimü verse, amely könnyed humorral figurázta ki May R Miksa szegedi bankári. A vers osztatlan Heriit keltett Szegeden. A bankár a vers megjelenésének napján felkereste az élclap kiadóját, Burger Gusztávot, — Ki irta eiBt R förmed vényt? , Burger előbb -kitérő választ* adott, majd mégis más belátásra kényszerűit — A verset Gárdonyi irt* — felentette ki néml habozás után. Az esetről később felvett jegyzőkönyv szerint a bankár ekkor a következőket jeleutette ki; — Hol van és ki az a Gárdonyi?! Hogy mer becsületes ember ellen ilyen közleményt kiadni] Nekimegyek ennek a pernehajder Gárdonyinak, mert nem sajnálom, hogy * vers megtorlására ez! az ujdonatnj botot vettem!.,. Az első vérig .. A kijelentések miatt Gárdonyi becsületsértés címén feljelentést tett a szegedi járásbíróságon, amelynek irattárában 193—1890 szám alatt feltesznek el ennek az ügynek iratai A járásbíróság bűnösnek mondotta ki May R, Miksát bécsületsértés vétségében és ezért egy napi fogházra átváltoztatható 5 forint pénzbüntetésre itélte, * törvényszék azonban felmentette s ezt az itélelef az ítélőtábla később helybenhagyta, finnek » becsületsértési pernek lett mellékhajtása Gárda* nyi Géza első sirodalmi párbaja*. Az igy járásbírósági tárgyalásán May védőügyvédjének; )>bojtárja«, dr. Kókay István a ^Szegedi Pap* rika* cimü lapra vonatkoztatva a következőket mondotta: —. A könyveknek" és újságoknak rendszerint akként keletkezik szamárfüle, hogy az ember behajtja, de ennek az újságnak szamárfüleit szerkesztője hordja a saját fején . .. Gárdonyi ekkor felpattant helyéről és a kövek kezőképpen replikázott, _ Egy lapot lehet szavakkal és lehet szarvak* kai is megdöfni! . . . A biró lépett közbe. Mivel Gárdonyi ilyenképpen tnem beszélhette ki magát* a tárgyaláson, másnap a Szegedi Híradóban névszerinti megjelölés nélkül skikészitette* a védőügyvédet azt írva róla többek között, hogy az »Álom* eimif vers miatt már egyenesen álomkórságban szenved és szunnyadó elméjét belemártogatja olya* kalamárisba, amelyben egyáltalán nem tinta vagyon . . . Kókay István védőügyvéd a cikk megjelenés* után elküldötte Szentpály József honvédhad. nagyot és Ujj Béla tisztviselőt, mint párbajsegédeket a aSzegedi Híradó* szerkesztőségébe. A párbajsegédek megkérdezték Gárdonyit, hogy »sértő szándékkal irta-e a cikket?* Gárdonyi kijelentette. hogy a cikkre vonatkozólag nem tartozik senkinek számadással, vegye mindenki ugy, ahogy akarja. Kókay erre másnap nyilatkozatot közölt, amelyben többek között a következőket irta; fizen Gárdonyi nevü úrral pedig — minta* becsületbeli ügyeit köztudomás szerint a kir. jbiróság előtt szokta elintézni — nem foglalkozó^ Gárdonyi párbajsegédek ntján kért a nyilatkozatért elégtételt A segédek kardpárbajba* állapodtak meg a »harcképtelenségjg* való feltétellel. A régi Sörház-kaszárnya vívótermében folyt le a pórviadal, amelynek során mindkét lé! könnyebben megsérült. Gárdonyi szeme főlöfe hasadt fel a bőr, Kókay pedig a kezén kapott hatalmas vágást. „Az állami emberszeliditöben .. .** Néhány naip múlva névtelen feljelentés alapján eljárás indult a párbajozok ellen, amelynek epilógusaként Gárdonyi és Kókay 14—tl napra bevonultak a Vasasszentpéter-utcai államfogházba. A »bevonulás« előtti napon Gárdouyi Don Vigole aláírással cikket közölt lapjában. A cikkben buesut vesz Szegedtől s bejelenti, hogy orvosai tanácsára, akik »igen romlottnak és élesnek találták a nyelvét* fürdőre megy, a hires vasasszentpéteri fürdőre, elő- és ntókurára. Az államfogházi életről »Az állami emberszeliditöben* cimü cikksorozatában számolt be az olvasóknak Idegroham párbaj közben Gárdonyi Géza második párbaja sokkal súlyosabb kimenetelű volt. A párbaj előzményeként Gárdonyi rendőrségi cikkben beszámolt arról, hogy a rendőrség egy Forlgang* nevü gyanús egyént letartóztatott. A cikket Újlaki Antal magára nézve sértőnek találta, mert azt hitte, hogy Gárdonyi az ő eredeti >Fortgang« nevét gúnyolta ki a cikkben. Gárdonyi a legjobb barátságiban élt Újlakival, azonban amikor Újlaki párbajsegédekéi küldött hozzá, nem volt hailan-