Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-19 / 64. szám

A szellemi InségmunUásoU sorsa Jt váró* havonta alig öt és félezer pengői taharit meg, ha elsejétől kezdve csak 420 sziikségmunkási foglalkoztat (2. DélmagyaYörszág munkatársától) Ked­den Szegeden tartózkodott dr. Valkó László szociális felügyelő, ezt az alkalmat használta fel dr. Pálfy József polgármester, hogy tár­gyaljon a szellemi ssükségmunkások további alkalmazása ügyében. Amint ismeretes, az in­sógmnnkarendszer március 31-én megszűnik, a szellemi szükségmnnkásokat el kell bocsátani. Tekintettel azonban arra, hogy a jelenleg al­kalmazásban lévő 210 szellemi szükségmunkás legnagyobb részére a városi hivatalokban szükség van s ezeknek az embereknek legna­gyobb része olyan, akik már hosszabb ideje állnak a váröte szolgálatában, a polgármester a közgyűlésben és közigazgatási bizottság ülé­sén elhangzott óhajoknak is megfelelően úgy intézkedett, hogy válogassák ki a 210 inség­munkás közül azokat, akik a további alkalma­zásra leginkább rá. vannak szorulva s munka­erejüket nem nélkülözheti a közigazgatás, eze­ket aztán a leüetőség szerint a nép- és család­Védelmi alap, valamint a Közjóléti Szövetkezet költségeinek terhére továbbra is alkalmazzák. Százhúsz rászorult és nélkülözhetetlen szükség­munkást válogattak ki, ezeknek névsorát a többiekével együtt felterjesztik a belügyminisz­tériumba, abol vitéz Bonczos Milkós államtit­kár dönt további alkalmaztatásukról. Valkó szociális felügyelő közölte a polgár­mesterrel, Högy a Közjóléti Szövetkezet alap­szabályait a napókban rendeletileg adják ki, pát) napon belül leérkezik a városhoz a Sze­ged számára 600 000 pengőben megállapított költségvetési keret felhasználásának terve is s akkor semmisem áll többé útjában, hogy a szövetkezet megkezdje működését. A népjóléti hivatalban számításokat végez­tek a szellemi szükségmunkások munkabérével kapcsolatban. A jelenleg foglalkoztatott 210 szükségmunkás munkabére havonta 13D00 pen­gőt tesz ki. Az előirányzott hat hónap alatt ezen a címen 78.000 pengőt fizetett ki a yáros. Ha most a következő hónapokban csupán 120 szükségmunkást foglalkoztat tovább a város, ennek havonta 7500 pengő lesz a költsége, az eddigi 13 000 pengő helyett. 'A megtakarítás tehát havonkint álig 5500 pengőre rug. A nép­jóléti hivatal számol azzal, hogyha a szükség­munkásokat elküldik, azok majd segélyért je­lentkeznek és hozzávetőlegesen akkora össze­get kell majd kiutalványozni, mint amennyit most kifizetnek munkabérek címén. A 120 sjükségmunkás további foglalkozta­tása most már biztosítva van, a többi kilenB­ven szükségmunkás közül még majd kiválaszt­ják azokat, akiknek megélhetése semmiképp sincs biztosítva. Értesülésünk szerint nem érinti ez az intéz­kedés azökat a szellemi szükségmunkásökat. akik a gép- és gyorsírási tanfolyamra járnak. Januárban ugyanis nyolchónapos tanfolyam nyílt a szellemi szükségmunkások számára. A tanfolyam díját a szükségmunkások helyett a város fizeti lei-, petróleum-, kukorica-, fadrágitók a törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatársától) No­$ák Jenő törvényszéki tanácselnök vezetésével kedden árdrágítási ügyekkel foglalkozott a szegedi törvényszék uzsorabírósága. A vádlot­tak kukorica-, tej-, petróleum- és fadrágításért kerültek a törvényszék elé. Lengi Henrik kübekházi gazdálkodó nem­régiben a Mars-téri piacon 16 pengő 60 fillé­res megállapított ár helyett 20 pengőért árul­ta a szemestengeri métermázsáját. Az ügyé­ben kedden megtartott főtárgyaláson azzal vé­dekezett, hogy Kübekházán 20 pengőben állapí­tották meg a tengeri métermázsáját. A bizo­nyítás lefolytatása ntán a törvényszék megál­lapította bűnösségét és 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. Tejdrágításért került az uzsorabíróság elé agy Andrásné tápéi napszámosasszony. A vádirat szerint februárban 26 fillér helyett 30 fillérért árusította a tej literjét. A törvényszék 20 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Nagy Anna szőregri napszámost árdrágítás rfiiatt az uzsorabíróság 30 pengő pénzbüntetés­re ítélte, mert Szőregen február 10-én 1 pengő 20 fillér helyett 1 pengő 40 fillérért adta a tej­fel literjét. Nyolcnapi fogházbüntetésre jtélte a tör­vényszék árdrágítás miatt Bárányi Lajos hód­mezővásárhelyi fűszerkereskedőt. Baranyitól január 10-én KÍ6S Sándor napszámos több liter petróleumot vett jegyre, amelynek literjét a fűszerkereskedő 58 fillér helyett 60 fillérirt árusította. Bárányi a törvényszék előtt tagadta bűnösségét, a kihallgatott tanuk azonban iga­zolták a vádat. A büntetés kiszabásánál a tör­vényszék súlyosító körülménynek vette, hogy a vádlott nélkülö-hetetlen közszükségleti cikk­nél követett el árdrágítást. Tizenhat pengő helyett 30 pengőért adott el február 20-án egy mázsa szemestengerit Frank Antal kübekházi gazdálkodó. A törvény­szék árdrágításban mondotta ki bűnösnek és 50 pengő uénzbüntetcsre ítélte. Hegedűs Mihály tafcereskedő az aprított tü­Jafa mázsáját 6 pengő 16 fillér helyett 5 pengő 80 fillérért árusította. A törvényszék 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Valamennyi ítélet jog­erős. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ Katonai és a köztisztviselői pálya Palyaváiasztasi tanacsado a Kiauzai Ga bor-gironaziumban (A Délmagyarország munkatársától) A Klau­zál Gábor-gimnázium pályaválasztási tanácsailo­előadasának keretében kedden délután az iotéze. zsúfolásig megtelt tornatermében Vass Gyula alezredes és Hegedűs Ferenc ny. postahivatali igazgató tartott előadást. Bevezetőül Szarka László vezetésével a gimnázium zenekara nyitányt játszott, majd Vass Gyula alezredes tartotta meg előadását a »Kdto­nai pályáról* címmel. Előadásának bevezetőjében azt fejtegette, hogy a katonai pályához tesi, szellemi és jellembeli fettételek szükségesek. A múltban a katonai pályát tömegevei lepték el a középiskolákból kikerülők, mert a katonai pálya biztos megélhetésnek számitott. Napjainkban egy uj irányokon baladó ifjúság van kialakulóban, a katonai pályára lépni szándékozókat jobban meg­vizsgálják, mint a múltban és a rostán csak ke­vesen fognak átjutni. Befejezésül kitért a katona pálya előnyeire, majd az elméleti és a gyakor­lati kiképzések módozatait ismertette. A nagy tapssal fogadott előadás után a zene­kar a Bánk bán nyitányát játszotta el, majd az állami tisztviselői pályáról tartott előadást He. gedüs Ferenc. Kifejtette, hogy bár a mai kor közösségi szellemet termelt ki az ifjúságból, mégis ennek ellenére a köztisztviselői pályákon az egyéni teljesítményeket tartják a szem előti. A köztisztviselői hivatás súlyos követelményeket igényel, éppen ezért csak az lépjen köztisztvise­lői pályára, aki egész életét a kőz érdekeinek akarja szentelni. A zenekar befejező száma után vitéz dr. M á ­riaíöldy Márton igazgató bejelentette, hogj legközelebb március 31-ón a gazdasági pályákról tartanak előadást. Márciusi ünnepségeit A móra városi községi elemi népiskola a mó­ravárosi népházban ünnepelte a szabadság napjá­nak évfordulóját Az ünnepélyen jelen volt dr, Tóth Imre iskolaszéki elnök is. Az ünnepi be­szédet Szikora Károly hitoktató mondotta. A gondosan betanított műsorszámokkal a gyermekek megérdemelt tapsot arattak. A zsúfolásig megtelt terem hallgatósága az árvízkárosultak felsegé­lyezésére 53 pengő és 53 fillért adományozott Az ünnepély megrendezésének érdeme dr. Láng Ádám* nét, Madarász Margitot, Gáspár Máriát és a tan' testület többi tagját illett Sándorfalván is nagy lelkesedéssel ünnepel­ték meg március idusát. Az ünnepi istentisztelé' ten Lepey Emil plébános püspöki tanácsos mon­dott szentbeszédet. Az ünnepség a hősök emlék­táblája előtt folytatódott énekszámok és szavala­tok, szavalókórusok emelték az ünnep fényét. A szavalókórust és a dalárdát Stelczámer B®/ zső vezette. Hegedűs Mária szavalata után Kiss József az összes leventék nevében beszél* a mai magyar ifjúság kötelességeiről. Este a Kul­túrházban és az összes vendéglőkben családias összejöveteleken ünnepelték március 15-ét. A me­zőgazdáknál B a r t a 1 o s Lajos káplán mondott beszédet, az Iparosok Körében Lepey Emil plé­bános volt az ünnepi szónok, több szavalat & énekszám után a záróbeszédet Tóth Miklós el­nök mondotta. — A kultúrházban a sándorfalvi apák ünnepélyes gyűlése volt Több szavalat, be­széd és énekszám hangzott el a gyűlést követő ünnepségen, amelynek olvan nagy sikere volt. hoav legközelebb megismétlik. F Kutvaharapás, a törvény, meg a menyecske »Holt nap* volt kedden a törvényszéken. A' büntetötanácsok éppen ugy tűztek ki tárgyaláso­kat, mint más tárgyalási napokon, a siető ezernyi jondtól fejfájós emberek éppen ugy ellepték a fo­lyosókat , mint más napokon és mégis kedden A törvényszéken »nem történt semmi.,,t Néha-néha egy-egy ember végigsétált a máso­dik emeleti folyosón, a tárgyalóterem azonban zárva volt. a Wrák szobáikban dolgoztak, a vád­lottak padja üres volt. ólomlábon ért el az idő 12 óráig, amikor a folyosó szögletében egy kipi­rult arcú fiatal parasztmenyecske tünt fel. Kar­ián takaros kis kosár feküdt, benne elemózsia, vonatjegy, meg néhány pengő. Utána egy huszár i&tt. Férj és feleséit Bátortalanul foglaltak he­lyet a folyosó padján, az asszonyból azonbait ••sakhamar elszállt a félelem és enni kezdett Néha meg-megkinálta a férjét is, aki csak ugy buszármódra haranott be a szalonriáskenyérbé. Telt-múlt az idő Egvszerre esak felpattant * tárgyalóterem ajtaja és altiszt hangja Belezugotf a levegőbe. — Zstniez Mih'ályné Ügyében az idézettet lei' sék bejönni!... ' A menyecske felállt, megnézte az idézőjét és ugy mondta: Én Vörös Ferencné vagyok, 3e ebba a* "gvbe idéztek... tessék csak nézni... Azután bement a tárgvalöterembe. abol ekk©* már a vádlottak padján egy köpcös tömörkényt usszonvka ült. Zsink-z Mihályné. akit azzal vá­dolt az ügyészség, bogv nem kötözte meg a fcí' tváját és a kutya meeharauta Vörös Pitéméi — Nem haraeszom Zsinioznére — mondott** Rókay elrök kérdésére Vörösné Csak hibáztatott hoüv a kutyáját nem kötötte meg.,. Folyik a perrendszerü tárgyalás. A' tőrvény­széki orvos megvizsgálja Vörösné lábát és a látható sérülésből megállapítja, hogy sérülés® bizonv nem 8 napon tul, banem 8 napon ÜKISI gcógvult Erre azután «z ügyész elejti a vád" Zsinicmé ellen. _ Azért tessék csak megbüntetni Zsinicnnét mondotta Vörösné. amikor megértette, hogy áer* büntetik meg a vádlottat —, mert bfbáa ahb'aü. hogy a kntvát nem kötötte meg,., _ Nem lehet megbüntetni, mert sérülése tryO™ napon belül gvósvult _ válaszolta Bókay elnök' _ De fájdalomdíj csak jáT?... — replikázó* a menverske. Hosszas magyarázás. ' — A magyar törvénv nem ismer fájdalomé'' iat. — Akkő az orvost fizesse meg... .. Zsiniczné kijelentette. hoav az orvosi köH* <*et már m-gtízette. Vörösné végre megksofa . •snndiiat. plévedetten távozik a törvényből de sebopvscm tudfa megérteni, miért nem bfinf®" meg Zsiníczuéf. amikor a kutyája meeh argót*. (fc

Next

/
Thumbnails
Contents