Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-14 / 61. szám

bommmhmmi íum ofcső házak, szöllő Cs szánfö lanyáshlriokoh! Újszegeden, közel a hídhoz, adómentes villa 3 szobás lakással, kerttel 8800 P. Újszegeden, családi ház, 4 szobás, fürdőszobás, szép kert­tel 16.000 P. Újszegeden adómentes családi ház, 4 szobás, fürdőszobás, nagy kerttel 22.000 P. Háztelek körúton belül 500Ó, 14.000 P és feljebb. Családi ház 3 szobás kerttel, Felsővá­ros, kőrútnál 6500 P. Adómentes, magasföld­szintes ház. két lakással, kerttel, Rókuson 13 ezer P. Magasföldszintes báz 2 és 3 szobás la­kásokkal, kerftei templomnál 15.500 P. Ma­gasföldszintes ház 2x2, 5x1 szobás lakással, nagy udvarra), köves uton 20.500 P. Emeletes üzletes sarokbérház 2 és 3 szobás, fürdőszobás lakással, körúton 25.000 P. Kétemeletes bérház 8 lakással, főútvonalon 35.000 P. Emeletes uri ház 4 szobás, komfortos 2 és 1 szobás lakás­sal, szép kerttel, körúton belül 32.000 P. Eme­letes sarokbérház üzletekkel. 6 lakással. 3800 P [öv. 40.000 P. Kétemeletes bérház 1, 2. 3 szobás, fürdőszobás lakásokkal 4500 P jövede­lemmel 55 000 P. Belvárosi bérház 2, 3. 4 szo­bás modern lakásokkal 5300 P jöv. 65.000 P. Kétera. bérház főúton 6000 P évi jöv. 80.000 P. Nagv belvárosi hérbáz, 11.000 P jöv. 135 000 P. SzöBó és gyümölcsös 1 hold. 2 szobás lakó­házzal 5000 P. 2 holdas szöllő és gyiimölcsö»2 szobás tanyával Domaszéken 10 000 P. 10 hol­das szöllő és gviimölesös lonvával felszerelés­sel. állomásnál 30.000 P. 3 hold szántó Vá­sárhrlvi sugárul x'éffén, n. öle 2 P. 1755 n. öl szántó Serkéti dűlőben, n. öle2P. 12 holdas szántó Tanvival. miiutnál 20.000 P. 56 holdas szántó tanyával Ránátban, Holdankint 1400 P. 30 holdas bánáti szántó tanváva! 36.000 P. 118 holdas bánáti szántó tanvával 120.000 P. JSTagy választék! 'Alkalmi vételek! Mézemé f. M\ irodában. Szegeden, Horthy M. u. í. CKiiltnmaWánáM APRÓHIRDETÉSEK Bejárónőt felveszek — Tisza L. kőrút 39, em. 5 ártó. Diétás étkezést előállí­tok komoly tudással, lelkiismeretesen, hely­ben vagv vidékre is el­megy. Cim: Vetró Ju­liska Szeged, Kossuth Lajos sugárut 11', fdsz, 5 ajtó. Szépen bntorozott kü­lönbejáratu utcai szoba kiadó. Báró Jósika u. 30. i. & jrKii lön bejáratú bútoro­zott, szoba fürdőszoba­használattal kiadó. — (Bajza n. 3. II. 7. IBatorozott szoba külön­' bejáratú, fürdőszoba­használattal kiadó (d. r.) Tisza JC. kőrút 42, 31. 3. Bevezetett nagyforgal­mu fáspinee ' felszere­léssel átadó. Érdeklőd­ni Valéria tér 11, széo­tiince. mf •lIÖLGYFODRÁSZNO elsőrendű munkaerő — perfekt vas- és vizon­; doláló, felvétetik Fe­ni ina fodrászszalon, KI­OTÓ u 2 169 Jó munkás cipész se­géd felvétetik. Korotia­ntca 1 szám. Fgy fűszer- és cseme­gés SEGÉD felvétetik Kocsisnál, Takarékfár-utca. 208 llártaAtási aZkalnvujott Mosogató leányt felvesz Kalánka cukrász, Ru­dolf tér. Mindenes főzőnö bosszú hizonyitvénnryal azon­nal ra ajánlkozik. Aján­latot a kiadóba: B. Má­ria jeligére. HöíJfigűllan. Magánházat megvételre keresek 2000 pengőig, a többi lehetőleg bank­kölcsön: Privát jelige alatt. HARMONIUMOT kifogástalan állapotban VENNE a Szeged-Alsókőzponti Gazdasási Népiskola 216 Bélyegeit egjobban nálam érté­kesítheti. Bélyegkeres­kedés. iskola u. 29. Te". 39-03 3-as páncél szekrény, Singer karikahajós var­rógép kapható Alkalmi bútorcsarnok, Valéria­tér 5. Ugyanott veszett és eladok használt bú­torokat Eladó 8x4 méteres ebédlő szőnyeg. Korona utca 6, emelet balra Fogorvosi praxis elha­lálozás folytán felsze­reléssel. esetleg lakás­sal bérbeadó. Jelige: — Töke nélkül. Eladó 3 ajtós jégszek­rény 2 és Íélx3 és' félm per/sa szőnyeg, Alföldi a 35.. Szeged sz. kJr. város polgármesterétől, 14464-1941. IL sz. Közhírré teszem, hogy a legnagyobb gazdasági munkabérek megállapítása tárgyában kiadott 1520—1941. M. E. sz. rendelet (megjelent a Buda­pesti Közlöny 1941. évi február 26-i 41. számá­ban) folyó évi február 26. napján hatályba lépett. A kormányrendelet általában módot ad" a gazda­ségi munkabérek legmagasabb színvonalának meg­állapítására, sőt a napszámos- és az idénymunkás­bérekre nézve maga tartalmaz rögzitést A tnun­kabérrögzitést ma szükségessé teszi az egész vo­nalon bevezetett árrögzités, amellyel a kormány a megélhetési költségek emelkedését és a pénz vásárlóerejének hanyatlását kívánja megakadá­lyozni. Ez a szociális és nemzetgazdasági érdek azonban csak akkor érvényesülhet, ha a termet­vények árának egyik legfontosabb tényezőjét, a munkabért is rögzítjük, A kormányrendelet (1—3. §§.)' kiterjeszti a vármegyei (városi) munkabérmegállapitó bizott­ságok, nemkülönben az Országos Gazdasági Mun­kabérmegállapitó Bizottság hatáskörét a legna­gyobb gazdasági munkabérek megállapítására, még pedig hasonló keretben, mint amilyent az 1940:XV. tc. a legkisebb gazdasági munkabérck­kel vonatkozásban megszabott. A földművelésügyi minisztert is a legnagyobb munkabérek megálla­pítása körül az említett törvénycikkben foglaltak­hoz hasonló jogokkal ruházza fel. A munkabérrögzités elsősorban és Jjülónösen napszámos- és az idénymunkásbérekb'en sürgős, mert a tapasztalat szerint leginkább ezekben mu­tatkoznak felfelé irányuló olvan kilengések, ame­lyek a termelési költségszámítás biztonságát fel­bonthatják és a rögzített árak' fenntartását ve­szélyeztetik'. Erre tekintettel a kormányrendelet (4. §.) akként rendelkezett, hogy az 1941. már­cius 20. napjáig megállapított és hatálybalépett learkisebb napszámosbérek és idénymnnk'áfbérek ettől a naptól kezdve egyszersmind maximális munkabéreknek tekintendők, hacsak" a vármegyei ('városi), illetőleg országos munkahérmegállapitó bizottság másként nem határoz. A' napszámosbérek megállapítása ügyében a városi munkabérmegállapitó bizottság még folvó évi március 20-ika előtt összeül s határozni fog abban a kérdésben, hogy az 1940. évi december 20-án hozott határozatában megállanitoH legkisebb napszámbérek egyszersmind legmagasabb munka­bérek maradnak-e. vagv ujabb, legnagyobb nap­számbérek megállapítását tartja szükségesnek. Egy idő óta az ország minden részéből érkez­nek panaszok amiatt, hogy a munkamorál meg­romlott, ami egyrészt a munkateljesítmény csök­kenésében, másrészt a munkafeltételek gyakori be nem tartásában (szerződésszegés, a kötelesség­nek nem becsületes teljesítése, stb.) nyilvánul meg. Nehogy a munkabérek maximális a munka­kedv emelkedésének. az útját állja, a rendelet (5. §.) akként rendelkezik, hogy a munkaadó a maximális munkabér 10 százaléka erejéig Jutalom­ban részesítheti azt a munkavállalót, akinek tel­jesítménye az átlagot meghaladta. Azt a célt pe­dig, hogy a munkavállaló becsületes munkatelje­sitésre legyen szorítható, a rendelet (6. §.) azzal a rendelkezéssel szolgálja, hogy a munkavállaló a munkabért csak abban az esetben követelheti, ha kötelességét teljesítette. Egyúttal szabályozza a hatósági éljárást arra az esetre, ba a munka­adó a munkavállaló kölelességteljesitését kifogá­solja és e címen a bérfizetést megtagadja. Az érdekeltek figyelmét különösen a követke­zőkre bivom fel: a) Az 1520-1941. M. E. sz. kormányrendelet ér­telmében kihágást követ el és 600 pengőig terjed­hető pénzbüntetésre büntetendő a munkavállaló, ha a megállapított legnagyobb (maximális) gaz­dasági munkabérnél többet köt ki, úgyszintén a munkaadó, vagy intézkedésre, vagy felügyeletre jogositott megbízottja, ha a megállapított legna­gyobb munkabérnél, illetőleg a jó munkásnak ad­ható legfeljebb 10 százalékos jutalomnál többet ígér, vagy többet fizet (8. §.) b) A legnagyobb gazdasági munkabéreket a vármegyei (városi) munkabfrmegáUapitó biz.itt­ság állapítja meg és kiköthető, illetőleg fizethető legnagyobb (maximális) munkabérek éppen ugy, mint a legkisebb (minimális) munkabérek a szo­kásos módon közzé- és közhírre tétetnek. c) Azokat a folyó évre már megállapított leg­kisebb napszámbéreket (napszámos 6rabéreket\ továbbá idény- (summás, hónapos) munkabéreket, amelyek 1941. évi máreins 20-ig bezárólag ha­tálybaleptek, ettől a naptól kezdődölég a ren­delet erejénél fogva, tehát minden külön bizott­sági határozat nélkül — egyszersmind legnagvohb munkabéreknek kell féVinteni. Az emliteit paptól kezdve tehát a már hatályos legkisebb (minimá­list naDszáuibérfknél (órabéreknél) cs idény- (sum­más, hónapos) munkabéreknél sem kevesebb, sem több nem köthető ki és nem fizethető. Ez azonban csak akkor, illetőleg csak addig áll, ha és amig a vármegyei (városi) munkabérmegállapitó bizott­ság másként nem határoz. d) A legnagyobb munkabérnek niDcs vissza­ható ereje. Ha tehát a munkaadó és a munkavál­laló a megállapított legnagyobb munkabér ha­tálybalépése előtt olyan megállapodást létesített, amely a maximális munkabérnél magasabb bért kőt ki, megállapodásuk továbbra is érvényben marad és egyik felet sem lebet megbüntetni azért, mert a megállapodáshoz ragaszkodva a maximá­lis bérnél többet követel vagy fizet. Ugyanez áll természetesen az 1941. március 20-áig kötött idény­munkás (summás, hónapos) szerződésekre és sz e napig kötött napszámos bérmegállapodásokra is. Éppen ezért minden nanszámosnak és munkásnak érdeke, hogy a szóban levő munkákra le­hetőleg még március 20-ika előtt leszerződjék, mert eddig az időpontig a leffnagyobbnál (maxi­málisnál) is magasabb munkabér kikötése megen­gedett. e)' A kormányrendelet megengedi, hogy a mun­kaadó a legnagyobb munkabér összegének 10 szá­zaléka erejéig jutalomban részesítse azt a mun­kavállalót (napszámost, munkást, cselédet, stb), akinek munkateljesítménye az átlagost meghalad­ta. A szorgalmas munkavállaló tehát igyekezzék átlagon felüli munkateljesítménnyel kiérdemelni a jutalmat. (5. §.)' f) A kormányrendelet szerint a munkavállaló (napszámos, munkás, cseléd, stb.) a munkabért csak abban az esetben követelheti hu kötelessé­gét becsületesen teljesítette. A munkaadónak jo­gában áll megtagadni a munkabér kifizetését. Ha a munkavállaló a kötelességét becsületesen nem teliesiti. Ha a munkaadó ezzel a jogával élni kiván, 24 óra alatt a községi előliárósásboz kell fordulnia s a munkabért letétbe kel! helyeznie. A' fegvelmetlen és rosszul dolvozó munkást azonban nemcsak ez a hátrány sújtja. Az 1940. XV. tc. 20. §-a TI) bekezdésének e) pontia értel­mében 600 pengőig terjedhető Pénzbüntetéssel büntetendő a mezőgazdasági munkás (napszámos)', ha a mnnkát szándékosan rossznl végzi, vagy kö­telességét egyébként szándékosan hanyagul telje­sitt Szeged, 194T. március Tl-étf. Dr. Tóth Béla K. polgármester. Varga Mihály Kenderkikésiitö, kötéláru­gyár é« mecfcanfkalhálögyar szcgedt aradí-wtca 4- i MEGHÍVÓ. A Bach Testvérek UU szegedi cég 1941. évi március hó 25-én déli 12 órakor tartja Bach Miksa ur lakásán, Szeged, Deák Eerenc-utca 2. szám alatt rendes közgyűlését, melyre részvé­nyeseit ezennel meghívja. —. Tárgysorozat 1. Jegyzőkönyvvezető, két jegyzőkönyvültelesitő ki­jelölése és a határozatképesség megállapításé, i. Az igazgatóság jelentése és az 1940. évi mérleg­és eredményszámla előterjesztése. 3. A felügyelő­bizottság jelentése. 4. Határozathozatal az igaz­gatóság és felügyelöbizottságnak adandó felment­vény tárgyában. 5. A felügyelőbizottság tagjai­nak megválasztása. 6. Esetleges indítványok. Az igazgatóság. — Az 1940. évi mérleg- és ered­ményszámla a részvénytársaság irodájában, Sze­geden. Szent István-tér 12—13. sz. alatt az igazolt részvényeseknek a hivatalos órák alatt rendelkezésé­re állanak.— Az alapszabályok 16. §-a szerint a közgyűlésen az a részvényes vehet részt, aki részvényeit, illetőleg ideiglenes részvényelismer­vényeit legalább három nappal a közgyűlés meg­tartása előtt a részvénytársaság pénztáránál le­tétbe belvezi. 221 Szerkesztésért és kiadásért felelj Berey Géz* főszerkesztő. a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavfillalat Rt ügyvezető-igazgatója. —oOo— Szerkesztőség: Szeged, Rudolf-tér 6.. L em. — Éj­szakai szerkesztőség: Kálvária-utca 14 — Kiadó­hivatal: Szeged Aradi-utca 8. — Telefon (szer­kesztőség, kiadóhivatal és nyomda): 13-06. Kiadótulajdonos: Délmagvnrország Hírlap- és Nvomdavállalat Rt. Nyomatott ABLAKA GYÖRGY körtorgrgépén Szeged, Kálvána-utca 11, telefon 10-84. Felelős üzemvezető: Ablaka Istvát^

Next

/
Thumbnails
Contents