Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-13 / 36. szám

V LEL0­. _ összeomlott a tóm cs maga alá feinciell egg 05 tm gazdái Haiaios szcrcncseiienses relsohozpralen (J Délntagyurorszdg munkatársától) Szép­iára virradó éjszaka Felsőközponton halálos Áldozatot követelt az árvíz. Tari János 65 éves jfazdálk'o'dónnk Cfajgwnya 152. szám alatt van egyszoha-horívliás tanyája. Az idős gazdálko­dó m'átl évek óta teljesen egyedül élt tanyá­ján. Földje és a tanyaépület környéke az el­múlt napokban Csaknem teljesen víz alá ke­röR. A falak megrepedeztek, a tanyaépület már néhány nap óta összedttlőfélben volt A meg­repedezett falakat Tari gerendákkal támasz­totta aTá, a falak aüinban szerdára virradó reggel összedőltek ős maguk alá temették as idős gazdálkodót• A szerencsétlenséget szerdán délelőtt fedez­ték fel, Tari Jánost úgy találták meg az ösz­szcomoltt törmelékek és gerendák alatt. Or­vost hivattak', aki azonban a szerencsétlen em­beren már nem tudott segíteni, csak a beállott halált állapíthatta meg. "A törmelékek és a ge­rendák Csaknem teljesen agyonnyomták a sze­rencsétlen embert. A halál OST% fi házbeomlás "ügyében" a rendőrség megindította a nyomo­zást. Teleki miniszterelnök az interpellációs joggá! való visszaélésről * minisztereik a Ház szerdai ülésén nyilatkozott a Facsőh Bálint veit árkor­mánybiztos ügyében indi eu vizsgálattól Budapest, február S Interpellációi* ülést tar­tott szerdán a képviselőház. Az ülését) először folytatták a pénzügyminiszter beszéde felett meg­indult vitát. Palló Imre követelte, hogy * Hangja Saö­vetkezet kezéből vegyék ki a' kiskereskedelmet, mert a Hangya már nem szolgálja a keresztény kiskereskedők érdekeit Gesztelyi-Nagy László visszautasította a Hangya Szövetkezetet ért támadást. Megállapí­totta, hogy a magyar mezőgazdaság huszonöt éve nem fejlődött Koródy Tibor, Padányl Gulyás Jenő, ífj. Tatár Imre és Szentiványi József fel­szólalása után egy órakor áttértek az interpellá­ciókra. Szabó Zoltán az interpellációs joggal való visszaélés tárgyában elmondott interpellációjára gróf Teleki Pál miniszterelnök • következő választ adta: — Egy véleményen vagyunk a képviselő úrral abban, hogy az interpellációs jog gyakorlása igen gyakran már az interpellációs joggal való vissza­élés látszatát kelti. Az interpellációs jognak ez az ujabb keletű értelmezése nem egy esetben komo­lyan veszélyeztetheti a nemzet belső njogalmát és külpolitikai érdekeit, ha a nemzeti közvélemény éppen az előbb említett okok miatt nem szállítana !• kellő értékükre ezeket az interpellációkat. A earlamentáriznius lejáratásához a kormány nem járulhat hozzá. Ezért az interpellációk közül csak azokra ad azonnal szóbeli választ, amelyeknek tárgya az interpellációs jog helyes értelmezése szerint alkalmas az interpellálásra és amelyeknek tartalma nem teszi valószínűvé, hogy az Interpel­láló képviselő szándékosan vagy akaratlanul is a nemzet belső nyugalmát és külpolitikai érdekeit veszélyezteti. — A nemzeti közvéleménynek, mindinkább érez­hető Ítélete és a kormánynak emiitett gyakorlata meg fogja szüntetni az interpellációs jog téves gyakorlatát és visszaáll az alkotmányszertt helyes állapot Budinszky Lászlónak a törvények végre­hajtása és a nyilaskeresztesek egyforma elbírá­lása tárgyában mondott interpellációjára a mi­niszterelnök a következő választ adta: — A kormány a fennálló törvényeket és ren­delkezéseket mindenkivel szemben egyformán hajtja végre arra való tekintet nélkül, hogy va­laki milyen politikai párthoz tartozik. Természe­tesen önként következik a kormánynak abból az elhatározásából, amely szerint a fennálló törvé­nyeket és rendelkezéseket pártállásra való tekin tot nélkül minden aUu.u;polgárral szemben egy­formán hajtja végre, hogy a nyilaskeresztes part sem biztosíthatja egyes állampolgárok kivételes elbírálását és hogy őket az ország törvénye! és a hatóságok rendeletei éppúgy kötelezik, mint bármeW tnás állampolgárt. Vitéz Keresztcs-Fischer Ferenc belügy­miniszter válaszolt Rajniss Ferencnek mult héten elmon­dott interpellációjára. Kérte a belügyminiszter, iójrv * parkraést tagjai nem támadjanak tisztvi­selőket, miként Rajniss Ferenc Tomcsányi KaJ­Jttáat támadta, hanem támadják a minisatwt,«ki egyedül viseli a felelősséget a tisztviselő intézke­déseiért. A többi azután a miniszter és a tisztvi­selő dolga. Háromnegyed két órakor megkezdték a mai napra bejegyzett interpellációk elmondását. Marót hy Károly a miniszterelnökhöz imé­zeit interpellációt a cenzúrával kapcsolatos ügyek­ben. ifjú Tatár Imre a földmüvelésügyi minisz­terhez intézett interpellációjában a zsidóbirtokok kisajátításáról beszélt. A földművelésügyi miniszter nevében Bár­czay János földmüvelésügyi. államtitkár adott választ Kijelentette, hogy konkrét formában nincs tudomása a miniszternek arról, hogy a zsi­dóbirtokok igénybevételével kapcsolatosan tör­tént-e olyan eset, ho|gy a magyarság érdekeit megsértették volna, , Nagy László a cenzúrával kapcsolatban ta­pasztalt visszásságokat tette szóvá a miniszter­elnökhöz intézett interpellációjában. Az inter­pellációt áttették a miniszterelnökhöz. Gesztelyi-Nagy László a belügyminisz­terhez intézett két interpellációt. Első interpellá­ciójában a magyar fajta védelmének szükségessé­gét tette szóvá, a másodikban a tanyakérdés ren­dezéséről beszélt­Vitéz Keresztea-Fischer Ferenc belügy­miniszter válaszolt. Hangoztatta, hogy a kormány szociális és közegészségügyi politikája mindenki előtt is­meretes, ennek a programnak alátámasztása és gyorsabb ütemének biztosítása végett felhatalma­zást kapott a törvényhozástól a szociális éa csa­ládvédelmi alap létrehozására. Az alap megkezdte működéséi és reméli, hogy kedvező hatásai rövi­desen érezhetők lesznek. » Gesztelyi-Nagy Lászlónak arra a kérdésérc, miért nem létesült fajegésieségügyi in­tézet és az egyetemeken miért nem indult meg a köte­lező egészségügyi oktatás, a belügyminiszter ki­fejtette, szükségesnek tartja, bogy az egyelemek bővebben foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A faj­egészségügyi intézet csak az egyetemek kereté­ben létesíthető. Remélhető, hogy a kultuszminisz­ter segítségével hamarosan megoldódik. Teljesen egyetért abban, hogy a tanyai lakosság a magyarság hól­esője. A kormány kötelessége minden lehetőt megenni a tanyav ilág életének érdekeben. — A kormány lanyaprogramja készen áll. Az utak építésének programja is megvan .és a meg­valósítás stádiumában áll. Rövidesen törvényi®, vaslatot terjeszt a Ház elé és ez a javaslat a ta­nyai közigazgatást általánosságban megoldja. .Várady József a földművelésügyi miniszter­hez intézett kérdést az állami birtokok kezelése tárgyában. A földművelésügyi miniszter nevében Bár­czay János földművelésügyi államtitkár vála­szolt. Az állami birtokok igen nagy mértékben hozzájárulnak a hazai illattenyéstté-. aziavonalá­nak emeléséhez mondotta ugyanez a hely­zet * növénytermelés toré® ifi. De nem téveszti ÜBÜMAG7 ARQRSZÁCs CSÜTÖRTÖK. 1941 FEBRUÁR ÍJ szem elől a földművelésügyi kormányzat a tut­ciális kívánalmakat sem. evenként uUWlto pen­gőt tesznek ki azok a terhek, amelyeket a birto­kokkal i.apcsolatban kulturális criun-ia költenek. Nyilas Ferenc kormánypárti képviselő a földművelésügyi miniszterhez iiiU/vii mterpellá­eiójúbau a llejő völgyének vizügyj rendezését és szabályozását sürgette. C z e r m a n n Antal az igazsagégy niiuiszler­itez intézett interpellációjában az egyházak és a család büntetőjogi védelmének fokozását sürgette, Radoesay László igazságügy miniszter vá­laszában kijelentette, hogy az igazságügyi kor« múnynak mindig igen fontos kérdése volt a javi­tóncvolö intézetek fejlesztése. Tökélelesen egyet­ért abban, hogy a vallás és az egyház, vulamiat a család büntetőjogi védelmével fokozottabban kell foglalkozni. A családi kötelességeknek és » családjogi kötelezettségeknek a teljesítését ném elegendő magánjogi szankciókkal biztosítani Sajnos, ezen a vonalon bizonyos társadalmi el­durvulás észlelhető. Büntetőjogilag alapos szigo­rítást akar létesíteni ® magzatelhajtás tekinteté­ben. A készülő törvényjavaslatokban már mind­ezek benne vannak. L é n á r t János intézett ezután interpellációi az iparügyi miniszterhez az átállítással kapcsola­tos ipari hitel ügy rendezése tárgyában. Az Inter­pellációt kiadták az illetékes miniszternek. Közi-IIorváth József interpellációjában az OTl-szolgúltatási rendszernek javítását sürgette és kérte az öregségi korhatár leszállítását. Keresztes-Fischer Ferenc belfigymtó niszter hangoztatta, hogy ehhez a kérdéshez « legnagyobb óvatossággal kell hozzányúlni, mert egy részt a gazdasági élet alig terhelhető meg lé­nyegesebben, másrészt pedig csak olyan felesle­geket fordíthatunk a szolgáltatások javítására, amelyek bizonyos állandósággal bírnak. Nem szeretné még egyszer megérni az 1931-cL amikor le kellett szállítani a szolgáltatásokat. Most in­kább lassú tempóban, de folytonosan menjünlí előre. Arra az elhatározásra jutott, hogy a ház­tartási alkalmazottak öregségi biztosítását éle.tbe fogja léptetni. Pápay István a földművelésügyi miniszter­hez intézett interpellációt a kunság és jászság vadvizek által sújtott területeinek tavaszi vető­maggal való ellátása tárgyában Bárczay János hangoztatta, hogy a minisz­térium gondoskodott arról, hogy elsősorban azok a gazdák kapjanak tavaszi vetőmagot, akiknek földjét vadviz árasztotta el. Ifjú Tatár Imre két interpellációja ntj» Rajniss Ferenc a kormányhoz interpellált Kfc­csöh Bálint államtitkár hivatali állásából vafá azonnali felfüggesztése és fegyelmi vizsgálat »nr« gös megindítása tárgyában. Gróf Teleki Pál miniszterelnök Rajniss Fe­reuc interpellációjára adott válaszúban kijelen­tette, hogy az eddigi vizsgálat alapján a követke­zőket sikerült megallapitani: Kacsóh Bálint egy családi villát alakíttatott át. Ez magánügy. Szabó Lászlóhoz, aki a hiva­talban osztályvezetői állást töltött be és éppen ezért bizonyára többször érintkezett vele, kérési intézett, hogy neki egy építőmestert ajánljon, aki a munkát elvégzi. Megkérte, hogy foglalkozzon azoknak a számláknak az átnézésével is, amelye­ket ezzel az építéssel kapcsolatban bo fognak mutatni. .Mármost bizonyos, hogy ez az építésügy, maga magánügy. Szabó Lászlót annakidején *» árkormánybiztosság jó referenciák alapján alkata mazta. Minthogy osztályvezető volt, természetes, hogy' gyakran érintkezett a hivatal vezetőivel. Ebből talán egy túlzott bizalom is fejlődött. Eb* bői nemkívánatos helyzetek és eljárások támad* lak Kacsóh Bálint részéről, majd végül perek, Rajniss Ferenc azt mondta, hogy a biróság elölt is vállalja a felelősséget azért, amit mondott, do nem akar a biróság Ítéletének elébevágni. A intó nisztcrelnök sem kiván elébevágni a bírósági Íté­letnek, amely majd mindent tisztázni fog. A dol­gok vizsgálatából meg a bírósági tárgjalás nél­kül kiviláglik azonban, hogy Kfo-sóh. Bálint foko­zatosan bizonyos elszámolási viszonyba kevere­dett Szabó Lászlóval. A miniszterelnök megemlítette, bogy Szabó László ellen eljárás folyik és megvesztegetés bűn­tettének alapos gyanúja miatt letartóztatták. Meg­említette, hogy Kacsóh Bálint szabadságot kórt és szabadságra ment Laky Dezső miniszter kü­lönben vizsgálat tárgyává teszi az egész hivatal ügyvezetését. Piukovies József, gróf Serényi Miklós, Nagy Ferenc, Közi-Horvátb József, Sülő Gyula, Rajniss Ferenc mondottak még inter­pellációt A bejegyzett interpellációkból mindössze huszonhetet mondottak el a többit törölték vaqy elhalMítottak A Ház élése háromneeven X orakor ert

Next

/
Thumbnails
Contents