Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-07 / 31. szám

HIREK — Pénzügyőrök hadtestparancsnok] elismerése. 'A közelmúlt eseményei sorún teljesített szolgála­tukért — amint jelentettük — több rendőrtiszt és detcfctiv kapóit hadleslparancsnoki köszönetet. Hadtestparancsnoki köszönetben részesült a sze­gedi pénzügy t őség két kiváló tagja is: B á 1 ú Emil és Lőrincz Gyula fővigyázó. Vitéz 5Ü­ley Antal altábornagy, hadtestparancsnok Búló Emiit és Lőrincz Gyulát a honvédség különleges szolgálatának támogatásában kifejtett odaadó, ér­tékes és eredményes munkásságért elismerésben részesítette. — Közös konyhák Dániában. KopenliágábóJ jelentik: A tüzelőanyaggal és az élelmiszerek­kel való takarékosság céljából a dán pénzügy­miniszter olyan javaslatot terjesztett a parla­ment elé, hogy a városokban létesítsenek kö­zös konyhákat s ezek a konyhák olcsó és táp­láló ételekkel lássák el a lakosságot. Tervbe­vették továbbá Dániában, hogy ha a gázterme­lés korlátozása szükségessé válik, az összes « vendéglőkben egységes ételeket szolgáljanak ki a lakosság számára, hogy a magánháztartá­sokban a gázt főzésre egyáltalán ne használ­ják. . . —» Meghalt báró Szterényi József.' Budapestről jelentik: Csütörtökön reggel 80 éves koráhau meg­halt báró Szterényi József nyugalmazott Ke­reskedelmi mimszter, Lengyeltótiban született, ta­nulmányai végeztével Budapesten hirlapiró lett. lS83-bau Brassóban magyar politikai napilapot alapított, később megalapította az Erdélyi Ipari és Kereskedelmi Egyesületet. lSSD-beu ipariéi­ügyelőnek' hívták meg, majd beosztották a keres­kedelmi minisztériumba. Kossuth Ferenc. bi­zalmasa volt, 1890-ben' a IL Vilmos császár által Bériinbea összehívott nemzetközi munkásvédelmi konferencián Magyarországot képviselte. l'Aö-'beiv kereskedelmi minisztérium adminisztratív ál­lamtitkára let, 1906-ban politikai államtitkár ós brassói országgyűlési képviselő. Államtitkári működésének ezídejére esik az ipar törvény reví­ziójának tervezete és a raunkásbiztosltásról sZóiö uj törvény. 1918-bun. kereskedelmi, miniszter leli , ugyanez évben búi ói méltóságot kapott, 1918 ta­vaszán Károly király megbízásából kormányala­kítást kiséreit meg, ami a Károlyi-párt magatar­tásán megbukott. 1919-ben Szentgotthárdra inter­nálták, majd gyűjtőfogházba zárták mint politi­kai foglyot. 1920-ban nemzetgyűlési tag lett, a parlamentben főkép közgazdasági kérdésekkel fog­lalkozott. Közgazdasági téren nagy irói munkát fejtett ki. Ezelőtt négy hónappal epe- és májbán­1 rimái kiujultak és a kórral szervezete nem tu­dott megbirkózni, S0 éves korában gazdag köz­életi és közgazdasági tevékenység után csütörtö­kön meghalt — Szterényi Józsefet bosszú pályá­ja alatt számos kapcsolat fűzte Szegedhez, leg­utóbb képviselőjelölt is volt akkor, amikor gróf KiébeIsberg Kunó elsőizben lépett fel Sze­geden. Az akkori kormánypárt listáján Klebels­berg után a második belyen szerepelt, tevéke­nyen közreműködött a választási kampányban, több beszédet mondott, de a szegcdi lista akkor nem jutott mandátumhoz. Az akkori egységes párt lajstroma egy képviselőt, gróf Klebelsherg ívunót juttatta bp Szeged mandátumával a képvi­selőházba* Szterénví mandátumához még egy-két ezer szavazatra lett volna szükség. Az idős poli­tikus szegedi fellépése után már nem vállalt po­litikai szerepet w Berlin Nfciuöücr lelkész katolteálásáröl. Berlinből jelentik: Külföldi körökben azt a hírt terjesztették, hogy Niemöller lelkész katolikus lett. Illetékes berlini helyeken hoz­zájuk intézett kérdésekre adolt tájékoztatások­ból kitűnt, hogv ez eddig nem történi meg. Azoknak a lelkészeknek a köreiben, akik a hitvállö arcvonalhoz tartoznak, a hireszlelcs megütközést kellett. Niemöller ily lépesének már a lehelőségében is azoknak a törekvések­nek a meghiúsulását látják, amelyekéi a Nie­möller'állal létrehívott egyházi körök követ­tek.- Az illetékes katolikus- szervek szintén nem tudnak Niemöller áttéréséről, Berlini kö­rökben az a felfogás, hogy Niemöller ilyen lé­pése semmit sem változtatna a német hatósá­goknak iránta tanúsított magatartásán. A. Nemzeti Mnnkaközpout erdélyi háziipari kiállítása február l-től, 8-ig a Zeneiskola nágy­. termében, BeMpöiejcy 2p f„ gyermekjegy. IQ teher. A - 7» A Meteorológiai Intézőt jelenti ósts IA7. 1U.Ü 1U órakor. Időjós lat: filénk északi, északkeled; Erdélyben még déli, délnyu­gati szél. 8ok helyen; tőlcg délen és keletén hava­zás és hófúvások, Erdélyben átmenetileg meg cső is. A hőmérséklet tóvább csökken. — A turmészotos »Kerene József* keserűi iz régóta kitűnően bevált háziszer megrögzött szék­rekedésnél és aunak mindenféle káros következ­ményeinél; biztos, enyhe és gyorsan haló has­hajtó, mely számos betegségnél az emésztést ja­vítja és az étvágyat fokozza. l^érdczze meg orvosát! — Hódmezővásárhelyi diszzászló Kolozsvárunk. A szegedi kereskedelmi és iparkamara még a műit év novemberében azzal a felhívással fordult kerületének ipartestületeihez, hogy vállalják cl egy-egy diszzászló adományozását a. visszatért erdélyi ipartestületek számára, A hódmezővásár­helyi ipartestület Dióst arról értesítette a szegedi kamarát, bogy a maga részéről- a díszzászlót a kolozsvári ipartestületnek ajánlotta fel, amely há­lás köszönettel, elfogadta. A díszzászlót, amely a bircs hódmezővásárhelyi hifnzőiparnak büszkesé­ge lesz, a hódmezővásárhelyi ipartestület küldött­sége a tavasz folyamán fogja 'Kolozsvárott ünne­pélyes kcrelek köz'öil átadni. — Uj Robinson? A Csendes-óceán egyik kis szigetén, a Kemadec-félszigettől mint­egy száz mérföldnyire nemrég kényszerle­szállást hajlóit végre egy postarepülőgép. A kis sziget minden hajójárutlól távol fek­szik cs eddig lakhatatlannak tartot­ták' Annál nagyobb volt a pilóták megle­petése, mikor váratlanul emberre bukkan­tak, A Robinson-módjára élő férfi elmon­dotta, hogy nemzetiségére nézve svéd, ha­jóskapitány volt és 1912. január 12-én köt­tözölt a szigetre, hogy a úlvillizáció elől el­menekülve, nyugalomban élhesse le hátra­lévő életét. Célját el is érte, mert idáig em­bert se látott és halvány sejtelme sem volt arról, mi történik azóta a nagyvilágban. Sorsával tökéletesen meg van elégedve és nem hajlandó visszat é >: ni az c m be f ék közé. Egyetlen kívánsága az volt, hogy ajándékozzák meg néhány do­bos gyufával és néhány kötet könyvvel. — A közjegyző cs a kőfarágómestcr autóka­i-ainbolja. Két autó haladt egymásután a békés— mezőberényi országúton, az egyik autót Roscn­baura Gyula békéscsabai kőfaragómester, a másikat dr. Janka Sándor orosházai közjegyző vezette. Dr. Janka Sándornak sürgős elintézni való ügye volt Debrecenben és ezért nagyobb se­bességi c kapcsolta autóját, hogy az előtte baladó gépkocsit megelőzze. Többször rátülkölt Rcsen­baum autójára, a kőfaragómester az ut másik fe­lére irányította az autót, hogy "a mögötte igyekvő kocsi elhaladhasson. Már-már ugy látszott, bogy a közjegyzőnek sikerül Rosenbaum autóját meg­előzni, amikor a kőfaragómester elfordította a volánt és a két autó összeütközött. Az összeütkö­zés következtében Rosenbaum autójának az aj­taja kinyílt és az autót ért lökés következtében az autó utasai: K up écz Pál. D oh á ny os Mi­hály, V i c z i á n Pál, "SVis-zf É*ál az úttestre zu­hantak és súlyos sérülést szenvedlek. A közjegy­tőnek" és a mellelte ülő feleségériek semmi baja nem történt. Rosenbaum Gyula és dr. Janka ellen a gyulai ügyészség gondatlanságból okozott sú­lyos teslisértés miatt adott ki vádiratot. Az autó­összeütközés ügyét a gvulai törvényszék tárgyal­ta és gondatlanságból okozott súlyos testisértés­ért l'íosenbaumot 400 pengő, dr. Janka Sándort pe­dig 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ügy felleb­bezés folytán a szegedi tábla elé került, amelynek Elemy-tanácsa csütörtökön tárgyalta as ügyet. A tábla megváltoztatta a törvényszék Ítéletét, Ro­senbauruot jogerősen felmentette a gondatlanság­ból okozott sulyös testisértés vádja alól. míg az orosházi közjegyző büntetését 400 pengőre cniette fel. Dr. Janka az Ítélet ellen semmisségi panaszt jelentett be a Kúriához, semmisségi panasszal élt a főügyészhelyettes is. istentisztelet a zsinanftnában pénteken d. u. 5 órakor, köznapokon reggel % 7 és délután 5 órakor. Hét évvel ezelőtt álltunk ezen a napon Mófa í'cí'c/tf ram­tálánál. A viaszsárga arcot mint ezüst ktí­szőrű fonta körül a hófehér haj s a lecsu­kott szemek mozdulatlanságában, a néma száj szögletében ott ült valami különös mo­solygás, mint az élő élet a halálban. Hét esztendővel ezelőtt halt meg Móra Ferenc, hét évvel ezelölt hagyta ránk örökül éleié­nek, szellemének minden eredményét. Hét év hosszú idő, nagyot tud fordulni alatta a világ kereke, de túl rövid ahhoz, hog-y & megszokott mozdulatokat, az arcnak egy­egy ismerős mosolygását cl tudja felejtet­ni. Móra Ferencnek nem&ak a lelke él ma közöttünk és bennünk, ő maga is itt vait. Végighullámzik ma is bennünk a búzatc­melök éneke: Móra Ferencet néni ti teme­tők sírhalma ald, hanem az élet tetejérg hozta fel az Aranykoporsó• A mosolygó arc mögött, a derűs hangok hátterében aü emberélet súlyos gondjai és igazságai vib­ráltak, egy-egy vidám mondatában az eme béri igazságtalanságok és bárgyuságoh kaptak fricskát, muzsikáló szavai az éleS szépséget hirdették. Megtanítottak orra, hogy a világot cl kell fogadni olyannak, amilyen; nem szabad és nem lehel uehtfséb­bé tenni rövid életünket!*aszal, hogy tragi­kussá színezünk minden kis átmeneti bajit A szépség, a munka és a nevetés úgyis győz a szomorú dolgok fölött, mert segft elfeledtetni azt, amit megkönnyeztünk, ami­től megijedtünk. Ez a „vidám tudornálnf végtelen hittel töltötte meg az cmboV. leikéi s ezt a mosolygó bölcsességet plántálta ben lénk Móra Ferenc minden' sora, mindoa •mondata, minden mozdulata. A rá vedd emlékezés ezt jütlalja eszünkbe esett a na­pon. És a halolt, méffis-mégis mosolygó arc visszanéz ma ránk . ,, fa*,J —oQo~ — Tizkóuapi börtön hamKlaiiuzáserf, . lieis» h o l e z Aranka szentesi lakos 1937-ban kisebÜ földbirtokot bérelt a szentesi református egyház­tól. Az ingatlanért a következő év első. hónapja* ban köteles volt 50 mázsa búzát az egyház mag* tárába szállítani. A gazdaság igazgatásában részt­vett a földbérlő édesapja, Reinhol.cz JöZseS szijgyúrtómester is, aki 1988 januárjában 25 má> zsa búzát be is szállított az egyház magtárába. a' búzát llajdu Imre vette át és tekintve, hogy 59 mázsa buza helyett csak 25, mázsa- búzát kapott, ideiglenes elismervényt cs egy végleges elismer* vényt állított ki az átvett gabonáról.- Reinbolcséö nem szállították le a hiányzó 25 mázsa huzát, áruid ért a református egyház 340 pengőért, a 25 rnáb zsa buza ellenértékéért a szentesi járásbíróságod pert indított Reinholez Aranka ellen. Á rtárgyalá­son Reinholcz József azt vallotta, hogy mind tri 50 mázsa, muzát leszállították, állításának, az iga* zolására becsatolta a Hajdú Imrétől kapott ideig* lenes és végleges clismervénycket Kihallgattál? Ilajdut is. aki azt vallotta, hogy a két, 25 mázsí búzáról szóló elismervény tulajdonképpen csak egy 25 mázsa buza, mert az ideiglenes elismer­vényt Reinholcz nem adta vissza. a szíjgyártó' mester ellen a református egyház feljelentésére hamistanuzás miatt indult meg az eljárás. Ügyét csütörtökön tárgyalta a szegedi törvényszék Ró" kay-tanácsa. Reinholcz ártatlanságával védekezett, a kihallgatott tanuk azonban igazolták a vádat A' törvényszék a vádlottat 10 hónapi börtönbüntetés* re itélte. Az ilélet nem jogerős. - ooo— Vérire keli hajlani a lakóházak légoltalmi megszervezését "Budapest, február fi. A közelmúltban Siaáoíl honvédelmi miniszteri rendeletek értelmébe® ozév közei>étől az ország egész területén végé.d kell hajtani a kijelölt területeken fekvő lakó­házak cs házcsoportok légöllalmáhak, megszer­vezését. NemC'sak a lakóházak szükségóvóJiá­Igeit kell elkészíteni, de az ingatlantulajdoné" sok sokféle anyagot cs eszközt kötelesek hej szerezni.' A légoltalotnh'öz szükséges különél® anyagokat és eszközöket tanácsos már elör<i beszerezni, mert ha az utolsó napokban jelend kezó tömeges megrendelés miatt a gyárak jében nem képesek szállítani, a hdztfltojdono­sok,.a .felelősség alól nem mentesülnek. (M^Ií.

Next

/
Thumbnails
Contents