Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-07 / 31. szám

4 D8EMXÍS? ARORS2 AG péntek, 1941 február 7. 't ' .1. Történetek <2 riporter úrról (A Delniagyarorézág munkatársától) Van ab­ban valami iórdekes*, hogy hogyan él a bicsér­dista, hogyan tud valaki Cjgyszerre 100 palacsintát megenni, hogy tniként lehet a Nilus vádját meg­szelídíteni . . Az újságírónak néha ej kell men­nie a bicsérdis iához, lel kell keresni a »palacsin­taevő bajnokot*, el kell látogatnia a ürokodilus­szelíditőbőz és riportot kell »csinálnia« veiük. Nába azonban az újságíró maga is »riport-anyag­gá* lesz, megtörtént történetek szenvedő hőse. A szerkesztőségekben folyó komoly, mindig lázas, ideges és izgatott munka mellett sokszor jut idő '•ermésssteiseD mgratásokra* is és egy-egy jól si­került tréfára ugratásra ma is nevétv* bár, de hátborzongatód emlékeznek vissza. Nászmenet. — száz halottal Akkor is ilyen erős tél volt, a iákat vastagon lepte el a zúzmara, a határt köröskörül vastag hóréteg takarta. A hőmérő mínusz alatt 20 fokot mutatott, a tavak és a folyók vize már december­ben beállt. Ezerkilencszázhuszonkilencet irtak ekkor. Az egyik szegedi lapnál a bünügyi rovatot egy kis köpcös férfiú vezette, aki nem vetette meg a ho­moki nektár örömeit sem. Lapjában napról-napra számolt be rendőri hírekről, hogy a csengelei ha­tárban, vagy Alsőtanya közelében agy-agy ré­siKg ember a nagy hidegtől megfagyott. A tél, a hideg még egyre tartott, a tavakan és a Tiszán skár kocsival is át lehetett volna hajtani. Az egyik februári napon azután iborzasztó* esemény történt, Kollegánk éppen a törvényszékre tar­rátt, amikor egy tanyai magyar megszólította: — Szerkesztői ur hallotta, hogy mi tőrtént 41­gyón* — 1 — Sógorotu most jött Algyöről és mesélte, hogy a Tiszán egy száztagú lakodalmas menet •kart kocsival áthajtani ... A terhelést a jég nem bírta, a kocsik alatt beszakadt a jég és mind a 100 ember kocsitól-lovaatul a Tiszába fulladt... Erre a hírre hirtelen előkapta a rovatvezető férfiú a noteszt és hatalmas cikkbea számolt be másnap lapjában a Tisza 100 halottjáról. Az ese­mény, a 100 halott annyira sok volt, hogy a kö­vetkező napokbán a hír végigjárta az egész saj­tót, persze Amerikába is eljutott Amikor az izgalmak elültek, csak akkor de­rült ki, hogy az algyői nászmenet tragédiájában íz alkoholt dicsérő rovatvezető ural — kartársai ugratták be . , . „Jöjjön azonnal Félegyházára . A szerkesztőségi szobákban harsányan kopog­tak az Írógépek, lázasan folyt a munka, amikor a postás ajánlott levéllel toppant be, — X. Y. urat keresem! . . . — Én vagyok, tessék szólalt meg kitűnő karikatúráiról is jól ismert kollégánk. Kiderült azután, hogy Kiskunfélegyházáról kapott levelet, s. Móra Ferenc Irodalmi Társaság arról értesítet­te, bogy az irodalom érdekéiben kifejtett munkás­ságának elismeréséül tagjai sorába választolta. »Jőjjön azonnal Félegyháza székfoglalóját meg­ártani* — fejeződött be a levél. Kitűnő barátunkká) alig lehetett birni. Másnap elutazott, Két nap múlva jött vissza, letörten. — Agyonlövöm, aki est a rossz tréfát csinál­ta . . . Melyikőtök volt az . . . Nem szólt senki, pedig mindenki tudta, hogy a levelet a szerkesz­tőség közösen fogalmazta meg, tette borítékba és küldte el Kiskunfélegyházára egyik lap szerkesz­tőségének, hogy küldjék vissza Szegedre. Bará­tunk pedig végigüldözte Kiskunfélegyházán az összes műkedvelő irodalmi ügyvédet, orvost pa­tikust jegyzőt és kéményseprőt . .. Ami a riportból kimaradt.., Egy magas, jóképű fiatalember jelentkezett az -gyik vezető lap szerkesztőjénél. Újságíró akart lenni, a főszerkesztő egyhónapos próbaidőre al­kalmazta. Ebben az időben az állapotok még neui voltak teljesen rendezettek, több cikket még jegy­re adtak. Egy szép napon a szerkesztő a követ­kezőkkel fordult újdonsült munkatársához: — Mihály kérem, menjen el a városháza elé, áfiol a szegény nép között kenyeret osztogatnak, írjon róla riportot Mihály elment a varcíháss elé, fejében a gon­dolatok össze-vissza szaladgáltak t nagy elmé­lyülésben egyszerre csak nagy lármára lett fi­gyelmes. Mögötte két asszony összeveszett. Az asszonyháborunak az lett a vége, hogy az egyik asszony halva maradt a küzdőtéren, a másikat pe­dig a mentők szállították el. Mihály miután a riporthoz szükséges anyagot megszerezte, bement a szerkesztőségbe és meg­írta a riportot. Másnap a szerkesztő hivatta, összeszidta és kidobta. — Miért dob ki szerkesztő ur? . , — kérdés­ié csaknem siri hangon. — Miért? . . . Olvassa ... — ezzel a kesébe nyomta a többi lapot, amelyek nagy cikkekbe" számoltak be a lejátszódott asszonyháboruróL Mihály nagy izgalmában ugyanis.— noha szem­tanú volt — elfelejtette megírni ... az asszony­háborút. Mielőtt elhagyta volna a szerkesztő szo­báját, maliciózas hangon még megjegyezte: — Nem tudtam, hogy ezt is meg kellett vole* írni . . . (K. t 100 darab Szentgyörgy-u. 4 138 príma fiatal hízott, uradalmi üsaeö '*eröl váqásra már szombattól a hústalan napok kivételével. Ha szeieti a jó hízott marha húsát, kaphat három üzletünkben -6., Klauzál-tér 3., Petőfi S.-sug. 27. Ribizsár és Társa Kft. Tárgyalások 250 szellemi szükségmunkás foglalkoztatásáról (A Délmagyorország müukátársdtét) '£ vá­ros különböző hivatalaibaji 250 szellemi szük­ségmünkás dolgozik. A szükségmuwkások 90 pengőtől 60 pengőig terjedő összeget kapnak, a fsaládos emberek 80 pengőt. Most a hivatal­főnökök összeírták a szellemi szükségmunkáso­kat, az összeírás — mint értesülünk — azzal vau összefüggésben, bogy a szellemi szükség­munkások egyrészét hamarosan elküldik a vá­ros szolgálatából. A rendelkezés szerint agyanis októbertől március végéig foglalkoztatja a város a szel­lemi szükségrnfrnkásokat, így volt éveken ke resztül és nem lenne most sem indokolt, ba április elseje előtt elbocsájtanák a szellemi szükségmnnkásokaL ~K népjóléti hivatal igyek­szik fedezetet keresni a szükségmnnkások mun­kabérére, kilátás van M, hogy sikerül foglel' koztatási idejüket minél tovább meghosszab­bítani, annál is inkább, mivel a legtöbb hiva­talban az oda beosztott szellemi szükségmunkA­sok eléggé fontos munkát végeznek. Az anya' könyvi hivatalban délelőtt és délutáni órákba" is dolgoznak a szellemi szükségmunkások, akik a délutáni munkájuk elismeréseképpen fizeté­sűk felemelését kérték, de fedezet hiányába^ ezi a népjóléti hivatal nem tudta teljesíteni­A szellemi szükségmnnkásofe foglalkoztat*' sáról rövidesen tárgyalnak a városházán é* ha biztosítani lehel a fedezetet, akkor szolgáié' tukat meg fogják hosszabbítani. Annyi té«f< bögy a városi hivatalok mindegyikében nteS' növekedett a miinha as utóbbi hónapokban & » szökségmnnkásókra nagyon Is szükség VO* his%i* ésieidrágiiási ügymk a s%egedi törvényszék előtt (A Delmagyarőrszág -mUnkatáüsától) Nyolc árdrágítási ügyben hozott gsütörtökön ítéletet a szegedi törvényszék uzsorabírósága dr. Nó­vák Jenő törvényszéki tanácselnök elnökleté­vel. Kovács Albert szegedi fűszerkereskedönél az elmúlt év decemberében Kovács Sándorné 5 kilógtam nullás lisztet vásárolt. A fűszerkeres­kedő a 48 filléres megállapított ár helyett 56 fillért kért a liszt kilogramjáért. A kereskedő csütörtökön azzal védekezett a törvényszék előtt, hogy december elején még bizonytalan vot a liszt ára. Maga sem tudta, hogy mit kér­jen egy kilógram lisztért, de amikor Kovácsné az árúval elmeut, megmondta neki, hogy ha olcsóbb a liszt, a különbözetet visszatéríti. A törvényszék a vádlottat jogerősen 10 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ugyancsak árdrágításért került az uzsorabi­roság elé Kiss Ferenc szegedi kőműves is- Kies az elmúlt év októberében feleségének szatócsüz­letében tartózkodott, miközben az egyik vevő 8 deka búzadarát kért Az árúért 10 fillért, szá­mított fel. A törvényszék a bizonyítás lefolyta­tása után 30 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ézsiás Gábornó kiskundorözsmai napszámos­asszony az elmúlt óv novemberében a kiskun­dorozsmai piacon. 26 fillér Helyett 30 fillérért mérte a tej literjét. A törvényszék 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. Hattninö pengő pénzbüntetésre ítélte a tör­vényszék árdrágítás miatt BötSsök István nap­számost, mert novemberben a Valéria-téren 28 fillér helyett 30 fillért kért egy liter, tejért. Bőr­ösök Istvánné 40 pengő pénzbüntetést kapott azért, mert a tejfelt 1 pengő 20 filléij helyett 1 pengő 50 fillérért árusította. December 24-én a dorozsmai piacon * ssM*^ őrök tettenérték Ocskó Imréné napszámosad' szonyt, högy a tej árúsitással 2 fillér árdráfo tást követ el. Ocskóuét a bíróság 30 pengő V^7lt' büntetéssel sújtotta, Kiskundoíozsmán követett el árdiágitaf Gábor Irén 19 éves Bselédleány is, mert 26 & lér helyett 28 fillérért adta a tej literjét Bú** pengő pénzbüntetést kapstt. Nógrádi Antal szegedi napszámos ugyanő®9^ tejárúsítáesal követett el árdrágítást A vényszék 60 pengő pénzbüntetésre ítélte. Párisi Nagy Áruház Rt­Szeged (Csekonics ésKissutca sarok háztartasi fémáruk Asztali szappantartó bádogból Csokoládé reszelő lndiáner sütő forma „ Edény súroló csutak Bádog teaszürő Bádog porcukor saóró Félgömbölyü reszelő Miniatűr hamutartó Kártya tányér festett Szegletes füszertonna kicsi Alumínium teatojás Kád szappantartó drótból Habverő Kalaptartó horog színes gombbal Alumínium szalvéta gyürü Kerek füszertonna 6 drb Likőr kiöDtő dugó Szénlapát fa nyéllel Edényfogó Kézi dióreszelő

Next

/
Thumbnails
Contents