Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

Zsarolásért, hivatali félévi fogházra és, állásvesztésre ítéltek egy MIY-fütlsztet (A Délmagyarország munkatársától) Arany­Poaettas MÁV tisztviselő állott pénteken zsa­rolással, hivatali hatalommal való visszaélés­sel és megvesztegetéssel vádoltam a szegedi törvényszék TJngváry-tanéC&a előtt. Tóth Ist­ván 46 éves MÁV-főtiszt végezte az elmúlt években Hódmezővásárhelyen a rasútonkívüli fuvarozás ellenőrzését. Hivatali minőségében két esztendővel ezelőtt összeköttetésbe került Nagy Béla fuvarozóval, aki antóval különböző árúkat fuvarozott, Budapestre. Nagy többször szállított autójával úgynevezett „fekete árútf, amiért. • Tóth többször feljelentést tett ellene. 1949 őszén a MÁV-főtiszt tudomást szerzett ar­ról, Hogy Nagy nagymennyiségű „fekete árút" akar Budapestre szállítani, megjelent as árú­rakodásnál és amikor az autó el akart Indul­ni, azt megállította és az autót a közben oda­érkező rendőrrel a városháza udvarába haj­tatta. Néhány nappal az eset ntán Nagy Béla megjelent a rendőrségen és elmondotta, Hogy Téf' István 1200 ncngöt kér tőle. Ha a pérrd megfizeti, többet nem lesz a fuvarozással kel­lemetlensége. A rendőrségen azt a tanácsot ad­tak Nagynak, högy a kért pénzt adja át Tóth­nak, a közelben detektívek fognak tartózkodni, akik a főtisztet leleplezik. Nagy a rendőrségi kitanítás után megjelent Tóth István lakásán ós 600 pengőt átadott néki, a pénzről pedig nyugtát kért Nemsokkal ezután a detektívek előugrottak rejtekhelyükről, a Tóthnak átadott pénzt lefoglalták, a főtisztet pedig a rendőr­ségre kísérték és letartóztatták. TótK ellen zsarolás, megvesztegetés ós hi­vatali hatalommal való visszaélés miatt "m­dnlt meg az eljárás. A főtárgyaláson a sza­badlábon védekező vádlott elmondotta, bogy Nagytői ésak kölesén kérte a pénzt. A kihall­gatott tanúk vallomása alapján a törvényszék bizonyítottnak látta a vádat és Tóth Istvánt hathónapi fogházbüntetésre, 100 pengő mellék­büntetésre és állásvesztésre itélte. Az ítélet ellen az ügyész sályosbbitásért, a védő felmentésért fellebbezett Február 2-től mindennap a Tiszában KISS JUDIT dzsezszénekesnő és cimbalomvirtuóz szórakoztatja a közönséget 5 órai tea-táncdé!utánok és minden este tánc. Asztalrendelés: 10—44 telefonon. Hoeh Bandi tánczenekara Köröndi cserép, ioroczfcői szőttes és gyimesi csevgéh az erdélyi képzőművészeti kiállításon - Ha délelőtt nyiiik meg a kiállítás a Zeneiskola nagytermében {A Délrnagyarország munkatársától) Szom­baton délben székely háziipari kiállítás nyílik meg a Városi Zeneiskola emeleti nagytermé­ben. As erdélyi népművészet színes, virágos tiitidérkertje költözik a tágas zeneiskolai hang­versenyterembe? székely szőttesek, varrottasok, agyagipari termékek, bőrdiszmünk'ák és fafa­ragások színein és formáin keresztül muzsikál s álmodik a visszatért Erdély csodálatos lel­ke .. . • A Nemzeti Munkaközpont háziipari szak­oszt ;.'.!$- a rendezi meg az erdélyi népművészeti kiállítást, högy elhozza ide, az Alföld szívébe a messzi havasok ú lmodé népének üzenetét, hogy megismerhesse és megszerettesse «3 al­földi magyar munkással a népművészet érté­keit, a magyar háziipar hasznosságát ós szép­ségét. !><*ély f#Kfe« ; a népművészet A Városi Zeneiskola egyik emeleti helyisé­geben a munka üteme dalol. Ládákat bontanak fát, folyik a lázas készülődés a székely házi­ipari kiállítás megnyitójára. A hatalmas ládák mélyéről kincsek kerülnek elő: a székely nép­művészet muzeális értékű, régi darabjai és az erdélyi háziipar messze földön híres munkái. Együtt van itt a néppmüvészet tükrében egész Erdély lelke, elküldte üzenetét a messzi Csík­ország, Marosmente, üdvarbelyszék s itt van színekben és mintákban Toroekó, Torda és a bét falusi Csángók sóhaja is, azöbé az erdé­lyi testvéreké, akik még nem tértek haza . . . A ládák körül három hölgy serénykedik Fehérhajú, uyájasmosolyú úriasszony: özv. Bo­iof Akosné, a Nemzeti MjiokfikŐz&oüt elngk­uője lelkes szavakkal beszél a kiállítás góljai­ról? — A magyar dolgozók lelkéhez akarjuk kÖ­zelhözni a népi művészetet. Meg akarjuk is­mertetni és szerettetni velük ezt a számukra oly idegenné vált területet, a népi lélek szép­ségeit, művészi álmait. Elsősorban persze az er­délyi népművészetet, hiszen Erdély, a népi kin­csek földje most tért vissza 22 esztendős elsza­kítás után. Illő, hogy megismerjük és szívünk­be zárjuk as erdélyi népi értékeket s általában a magyar háziipar termékeit, amelyeknek he­lye ott van a magyar münkásházakban. Azt akarjuk, hogy most, amikor a Családvédelmi alap segítségével új, egészséges és szép mün­kásházák épülnék fel, ott legyenek a tiszta és boldog munkásotthonban a magyar népművé­szet, a magyar háziipar munkái. Szegeden aka­runk ezzel a gondolattal elindühii, célunk az, hogy a magyar munkáscsaládok otthona be­rendezésében is tükrözze a magyar lelkiséget. Fából vaskarika ; szalmakalap fából... A kiállítás anyaga Budapestről érkezett, an­nak a hatalmas sikert aratott erdélyi kiállí­tásnak egy része, amely a fővárost beteken keresztül valósággal lázbahozta. És a kiállí­tási anyaggal együtt érkezett egy csinos, fia­tal nő: Tőkés Irén erdélyi „falukutató" is. Há­romszor járta bc Erdély Csaknem valamennyi helyiségét a kisebbségi sors szomorú napjai alatt és szorgalmasan gyűjtögette a kincseket, amelyek még ebben a sorsban is szaporodtak... összebórdatt mindrnt, amit az erdélyi népié­Jele meadlniúdott. legutóbb; három hát alatt & kelyisegben forduft meg a visszatért Erdély rületén és mindegyikből elhozta a székely nép­művészet apró remekeit Büszkén, lelkes öröm­mel mutogatja a kincseket, a gyűjtemény leg­javát, amit most lehozott Szegedre. Először á muzeális értékek kerülnek elő; kalotaszegi szőrkötény, zöld alapon piros csipkedíszítéssel és csillámló flitterhímzéssel. Megkötőjén fel­írat árulkodik? Ágoston Kata 1894-ben késat­tette. Ma már nem viselik ezt a kötény formát éppen ezért van muzeális értéke. Csodaszép a kalotaszegi fehér, gyöngyös­párta. Lehet-e szebb éke magyar leánynak? Ki­rálynői járást kölcsönöz ez a koronának is be­illő tündérviselet: a kalotaszegi lánynak visel­ni kell tüdnía. s Tőkés Irén szerint ez nem & könnyű feladat. Hátravétve, magasan kell WH­dani a gyöngyöspártáe fejet s ehhez igazodiS a termet is, így less minden kalotaszegi lány ból királynő a konfirmálás után. A gyöngyös­partét ugyanis ffsák konfirmálás után viselh& ti a lány s ebben is esküszik, Csak eskiiyő utaü következő napon Cseréli fel a fátyollal. A másik érdekesség, ami előkerül a ládából szintén fejrevaló: malomkeréknagyságú szal­makalap. Tőkés Irén szerint ez lesz a legujabÜ nyári divat. Feldíszítve, virággal, vagy gyü­mölccsel gyönyörű nyári viselet CsakhamaS kiderül róla, Hogy valójában — fából vaska­rika, ahogy a székely mondja; illetőleg: fábéH szalmakalap. A budapesti kiállításon helyeah nen „gyártotta" egy székely ember, fából gya­lulják és boszorkányos ügyesen fonják. Ezekét a kalapokat Kőrősi Csorna Sándor szülőfaJtf jában készítik: Csonvakőrösön. — Amikor legutóbb ott voltam, állt még i három diófa, amely alatt valamikor, Körösi Csorna tanulgatott. Nem tagadom, meghatott' ságot éreztem és boldogan mosolyogtam f.ajt<b hogy ez a falu most másodszor a küli~kalapr& less híres ... — mondja Tőkés Irén kedyesw színes mesélő modorában. Szavai nyomán meg­elevenednek a kiállítási darabok, minden szőt­tes, varrottas, korondi cserép, vagy marosmesP ti famunka 6gy damb Erdély, egy sóhajtás­nyí székely lélek . . . Csergék. itiesterkék, „ördög térde*' - ­Lassan előkerülnek a ládákból a gyimes4 Csángók munkái is, szőttetek és varrottasok* sötétkék, vagy piros hímzésük olyan esodálai tosan aprólékos munka, amilyet csak hegyek! között élő emberek álmodhatnak anyagba • Egyedülálló a magyar népművészetben, Koí mintáik kivétel nélkül geométriai ábrák s uesí virágok, levelek, ágak, mint másutt A csá®" gók ezeket a rendkívül finom hímzéseket „me®3 ierkéknek" hívják s ingük szegélydísaekónt s^ kalmazzák. — Ez a minta az „ördög térde" nevét vis& ti, — mutat rá Tőkés Irénke egy furcsa, négJ" szögekből hímzett miutára. Milyen költői né* milyen aprólékos, művészi munka. Külön dekessége, hogy a fonákján hímezik s tutaj' donképpen a színe a visszája. Pompás, szép darabok a ,,ösergék" is, ha­talmas, fehér-kék színben szőtt gyapjútakaró^' Udvarhelymegyóben az asszonyok készítik' szövik és „vdnyoljdk". a/az forgó vizsodrábs1* sűrűtik ezeket a tiszta gyapjúból készült b' karókat. Aki megvásárolja, bizonyos lehet be®* ne, hogy tiszta gyapjü, mert az iparügyi áá nisztérium csak a háziipari célokra enge&6' lyezi a gyapjú 100 százalékos használását Vannak itt párnák, lepedők, asztalkendő? terítők, osüpa szín és választékos ízlés vs*? mennyi. Azután esángó pálinkás bütykös f ból, korondi, mákkfalvai és szolokmai eserefl edények, marostordai szőttesek és nagyk®0 varottasok, Csíkszeredai tiszafakereszt és n1? rosmenti gyérmek-„bííndikák" ... A b . kely nép élniakarását, művészi ízlését és a sebbségl sorsban, nyomorúságban is élnitu sát hirdetik. Hasznos, kedves, otthont dís^ darabok, háziipari münk'ák, amelyeken ker tül Erdély lelke wól hozzánk - • ­i gyí

Next

/
Thumbnails
Contents