Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-23 / 45. szám

BBHBSSB Vasárnap ticitioíf érkezik Szegedre írói Teleki Pál és Varia lózsel C4 Béhmgyar.orsság munkatársától) Gróf Pelekt Pál miniszterelnök és VaTga 'József ke­reskedelmi- és iparügyi, miniszter; vasárnap & kora délelőtti órákban érkezik Szegedre, hogy résztvegyonek a MÉP választmányának fezen az ülésén, amelyen Varga miniszter meg­indokolja, Hogy miért kellett lemondania sze­pdi mandátumáról és ör szagos érdekből mi­ért kellett elfogadni a Sopron' egyhangú man­dátumát 'X miniszter azt is bejelenti beszédé­hen, Hogy változatlanul megmaradnak azok a bensőséges kapcsolatok, amelyei őt Szegedhez fűzik, 'X miniszterelnök és Varga miniszter megérkezésük után azonal az Ipartestület nagytermébe mennek', ahol fél 11 órakor kez­dődik a gyűlés. 'X gyűlést Tukats Sándor főispán, fcyitja meg, majd gróf Teleki Pál miniszterelnök mond beszédet, utána Varga József vesz bú­csút Szegedtől, mint képviselő. Végül dr. Szé­chenyi István, köszön, el Varga Józseftől. A gyűlés ntán fél 2 órakoB a Tisza-szállóban köz­ebéd lesz, 'atragi György: A második német-orosz határszerződés 1341 január lö-éa Három szovjet-német szer­ződést írtak alá Moszkváiban. Az első 19-10 feb­ruár 11-iki gazdasági egyezmény kibővítéséről, a második a Litvániában élő mintegy 40 ezer és az Észtországból, Lettországból még ki nem költö­aött németek áttelepítéséről, a harmadik egy, a Végleges orosz-német határmegáliapitásról szóL Mivel erről a harmadik szerződésről esett ed­a legkevesebb szó, aa alábbiakban behatób­ban kívánunk foglalkozni vele; elsősorban azért, *»ert a szovjet-német együttműködés alapját, ta­lán nem is annyira az ugyancsak fontos gazda­55ági egyezményben, mint inkább a határegj ezmé­toyekhen kell látnunk. A január 10-iki egyezmény, mely négy sza­kaszból áll, szervesen hozzákapcsolódik az 1939 Szeptember 28-án Moszkvában létrejött első né­met-orosz batárszerződéshez. Az uj szerződés megkötését az a körülmény tette szükségessé, hogy a Balti-államok Beolvadtak a Szavjetunió­bs: a szerződés jelentősége orosz szempontból fehfcán van, hogy Németország ezen okmány alá­írásával jogilag is elismerte a Balti-államok csat­lakozását a Szovjetunióba és az egykori lengvel­átván, illetve német-litván batárt a Igarka-folyó­!ó! egészen a Balti-tenger partjáig a Szovjetunió határénak ismeri el. A' szovjetorosz sajtó a Bárom, január 40-én aláirt egyezmény között érthetően a leglel­kesebben a határegyezményt ünnepli, mert Né­metország ezáltal épugy elismerte de jure a 'Balti-államoknak a Szovjetunióba való beolvadá­sát, mint az 1939 szeptember 28-i szerződésiben Nyugat-Ukrajna és Fehér-Oroszország bekebele­zését Az Izvesztija és a Pravda szerint Orosz­Ország visszanyerte régi világháború előtti ha­tárait a Baltikumban. Ugy a német, mint orosz félhivatalos kom­mentálások hangsúlyozzák, hogy ez a második határegyezmény is az első, 1939 szeptemberének Belvárosi Mozi Ma és mindennap A nagy magyar film! CSORTOS GYULA a világ egyik legnagyobb iellemszinészének brilliáns főszereplésével; Irta: Orbók Attila. "A többi, főszerepekben: TOLNAY KLÁRI cs MEZKY MÁRIA, TORONYI, FÜLDÉNYI, a két PETHBS, MIHÁLYFY, MAKLÁRY stb. Vasárnap fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, köznap fél 5, fél 7 és fél 9. 'A1 FllÁÍET CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEK _ nézhetik meg? szellemében jött létre és külön kiemelik, hogy erre is érvényes az 1939-es egyezmény második pontja, amelyben az aláíró felek megállapítják, hogy! az egyezményben lerögzített határvonalat a két birodalom közös érdekének tartják, hogy a határt véglegesnek tekintik és bogy harmadik hatalom beavatkozását a határkérdésbea kizár­ják. Mivel az uj egyezménnyel kapcsolatban sürün hivatkoznak az 1939 szoptember 28-i ki megálla­podásra, röviden emlékezetbe akarjuk idézni an­nak tartalmát. Ma már kétségtelen, hogy amikor Ribben­trop birodalmi külügyminiszter 1939 augusztus 22-én váratlanul Moszkvába repült és eme utjá­nak eredményeképp éjfél tájban Ribbentrop és Mololov aláirtak Sztálin és Schuleuberg gróf német nagykövet jelenlétében a szovjet-német megnemtámadási szerződést, szóba került mái­Lengyelország esetleges felosztása, a két hata­lom között. A lengyelországi német Blitzkrieg gyors győzelmei után szeptember 17-én a vörös hadsereg is parancsot kapott a lengj'el batár át­lépésére. A német és orosz hadvezetőség között 1939 szeptember 22-én már megállapodás jött lét­re. amely demarkáejonális- vonalat jelölt ki-, ame­lyet egyik részről sem lépnek tul. Még e hónap 27-én Ribbentrop másodszor is Moszkvába repült, másnap létrejött a szovjet­német határ és barátsági szerződés, amely érdek­határokat (Interessengrenzcn) állapított meg Né­metország és Oroszország között Ezzel végleg elhatárolták 1500 km-es vonalon a szovjet és né­met érdekterületeket, nemcsak abban egyeztek meg, hogy egyik hatalom sem igyekszik befolyá­j sát tul terjeszteni a megvont érdekhatárokon, de | nem tűrik, hogy idegen hatalmak beavatkozást kíséreljenek meg az elbatárolt érdekterületeken. Világos, hogy ez az egyezmény, épugy, mint az 1911 január 10-i elsősorban a nyugati hatal­mak ellen irányult, amelj-ek garantállak Lengyel­ország területi integritását & az USA ellen Is iránjuilt, amely .nem ismerte ei sem Lengyelor­szág" feloszlatását, sem a Balti-államok beoiva­dását a Szovjetunióba. Ez a két szerződés és a szerződésekben lefektetett érdekazonosság az a kapocs, amely Moszkvát és Berlint a belpolitikai rendszerek ellentéte dacára is összekapcsolja. EL sősorban ezekre a szerződésekre kell gondolnunk akkor, mielőtt hitelt adnánk a szovjet-német vi­szony elhidegüléséről, vágy ellenségessé való ala­kulásáról terjesztett vágyálmoknak. décm&gya'rörszxg VASÁRNAP, 1941 FEBRUÁR 23 •"•SSSSÍS*1 éh*;/ M I N T) I G J Ó: HA KÉZNÉL VAN 8AYER AS PIRIN TABLETTA Prolonaáltuk mén 2 nanra! Február 23, 24, (Vasárnap és hétfőn BAJMÁSSY ILONA, NELSON EDDY tüneményes szépségű tilmremekét, BALALAJKA KORZÓBAN Telefon: 21-S5. Az -1939 szeptember 28-iki szovjet­német érdekhatár A határvonal, amelyet az 1939 szeptember 28-án megvontak, a németek javára keletebbre fut, mint a szeptember 23-i demarkációs vonal, viszont nem teremtett közös német-román határt és a drohobiczbarreslavi galíciai olajvidéket, me­lyet a német csapatok elfoglaltak, mint ukrán la­kosságú vidéket átengedte az oroszoknak. i A határvonal Litvánia legdélibb csúcsánál in­dul és innen délnyugatra fordul és Acgustuvo fe­lett eléri a német birodalmi határt. Németország­nak hagyta meg itt, északon, a 2200 km nagyságú Suvalki-i háromszöget, amely Kelet-Poroszország­gal határos. A német határ mentén halad az ér. dekhatár egészen a Pisia folyóig, innen délkelet­re fordul és eléri Mur-nál a Búgot. A Bug men­tén szalad Krystnopolig, innen nyugatra fordn! és Ravaruska felett elnyúlik a San-ig, ahonnan ezt a folyót követi • a forrásig. Október 8-án megalakult a német-orosz vegyes határbizottság, amely az 1500 km-es határvona­lat hat szakaszra osztva; megkezdte annak hely­színi megállapítását és térképezését. 1000 méter­nyire 5—5 méter távolságban halároszlopokat helyeztek el. Ezek között fut az uj határ, amely mögött az oroszok nemsokára megkezdték erősí­tési munkálataikat. 1940 március elejére elké­szültek a helvszini felméréssel, A lengyel terület A határvonal Lengyelországot két részre os?-' totta. Az egyik német, a másik orosz megszállás alá került Németországnak jutott mintegy 189 ezer kma terület több mint 21 millió lakossal, a Szovjetunióhoz kh. 200.000 km2 terület 13,000.000 lakossal. Lengyelország nyugati részét 10,250.000 lakos­sal Németország bekebelezte a Német Birodalom­ba, a fennmaradó 11,863.000 lakosú részből pedig a lengyel főkormányzóságot létesítették Haus Frank" főkormányzó vezetése alatt. Főkormány­zóságot szervezlek azért, mert a német Ráuui­gondolat értelmében Lengyelországnak "nincs jo­ga független állami léthez. Dr. Artl, az »lnsíitut für deutsche Ostarbenc egyik vezetője 1910 jú­liusában Krakkóba kijelentette, hogy »nem le­Szlclrcnui ttoií Vasárnap fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. hétfőn fél 5, fél 7, fél 9. Két óra jóizü kacagás! A páratlan félreértések vigjátéka AZ ÖRÖMAPA A békebeli bécsi humor remek komédiája. Fő­szerepben az ellenállhatatlan bécsi komikus: U.ANS MOSER, Szenzációs riport: Aknaszedők munkában Haditengerészet az Északi tengeren*

Next

/
Thumbnails
Contents