Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-19 / 41. szám

retek rohama ai eldifáráságt hivatalban illetőségi bizonaitvannert Tízezer iilrtosegt Diiomjifváim CA Dél-Magyar ország munkatársától) Esz­tendeje annak, hogy az illetőségi bizonyítvá­nyokért megindult a roham az elöljárósági hi­vatalokban. A múlt évben 5900 illetőségi bizo­nyítványt adtak ki Szegeden, de az igénylés azóta még inkább növekedett. Naponta dél­előtt 9 és 11 óra között lehet jelentkezni ille­tőségi bizonyítványokért az elöljárósági hiva­talban és ezen idő alatt átlagosan hatvanan igényelnek illetőségi bizonyítványt Érdekes, Kogy a legtöbben pályázathoz kívánják fel­használni a bizonyítványokat. £ város tavaly tízezer darab illetőségi bi­zonyítvány blankettát Csináltatott é« ennek nagyrésze már el is fogyfftt, hiszen van olyan flsalád is, amely 8—10 illetőségi bizonyítványt váltott ki. Ezévben bizonyosan újból meg kell rendelni a bizonyítvány blankettát. Az 1941-es évben február 18-ig már 515 illetőségi bizonyít­ványt adtak ki. Jellemző az óriási forgalom­ra, hogy dr. Szűcs István fogalmazó, aki az illetőségi bizonyítványt kérő felekkel tárgyal, a sok beszédtől gégebajt kapott és a klinikára jár gégészeti kezelésre. Az illetőségi bizonyít­vány ügyeket ketten intézik a hivatalban, en­nek ellenére pár nap leforgása alatt, hozzájut­hatnak az igénylők az illetőségi bizonyítvány­hoz Számítás szerint az utóbbi három év fo­lyamán, amikör az illetőségi bizonyítványok igénylése megindult, Szegeden közel íízezer il­letőségi bizonyítványt adtak már ki. Ennyivel növekedett tehát az elismeri és községjogot nyert szegedi polgárok száma. ü Légoltalmi Liga eredményes évéről számoltak be a liga elnöki tanácsában (A Délmagyarország munkatársától) A Lég­oltalmi Liga kedden délelőtt tartotta elnöki tanácsülését a városháza tanácstermében ér. Táffi Béla helyetles polgármester, majd az ő tavozasa után Orosz Béla ügyvezető alelnök yezetóaével. Az elnöki tanács meghallgatta és elfogadta a főtitkári jelentést, amely beszá fftolf a Liga elmúlt évi működéséről. A főtit­kári jelentés beszámolt arról, hogy 1940-ben há­rom Ismeretterjesztő előadást rendezett a Liga a nagyközönség szamára 320 hallgatóval. Ház­ParancsncSk kiképző tanfolyamot 64-et tartot­tak 2686 hallgatóval, a légoltalmi önvédelmi kiképzés alapján elrendelt házparantosnobi és házparancsnok helyettesi tanfolyamot 47-et 1920 Hallgatóval. Üzemi őrségképző, légoltalmi, tózoltó és elsősególynyújtási tanfolyam 17 volt az elmúlt esztendőben 884 hallgatóval. Az ösz­szes tanfolyamok száma 134 volt, az ezen részt vett összes hallgatók száma pedig 5500. Elismeréssel emlékezik meg a jelentés Sze­ged lakosságáról, amely megértéssel és érdek­lődéssel viseltetik a Légoltalmi Liga munkája iránt, mert átérzi a légoltalom jelentőségét. Annál elszomorítóbb azonban — írja a jelen tés —. hogy a közönségnek éppen as intelligens rétege, amelynek legjobban kellene pártolnia a légoltalom munkáját, igyekszik kivonni ma­gát a kötelességek alól. ~A Liga reméli, hogy a felvilágosító propaganda előadások nyomán majd as intelligencia is nagyobb megértéssel viseltetik ennek a fontos honvédelmi szervnek a munkája iránt. Elhatározta a tanácsülés, hogy a Liga köz­gyűlését március 2-án délelőtt 10 órakor tart­ják meg a városháza közgyűlési termében. U| alak építését és az alföldi guáripar feflesztését kívánták a képviselőház keddi gazdasági vitáidban Budapest, február 18. A képviselőház keddi ülésén folytatták a gazdasági program feletti vitat Szeder Ferenc volt az első szónok, kijelen­töfte, hogy a hatóság! beavatkozással vajmi keveset lehet elérni a termelésben. Átmeneti IfílegS politikai berendezkedéseket nem tekint­getünk tartósaknak — mondotta —, az a Dagy­v°nalú elgondolás, amely új társadalmi rend "Megalkotása felé tör, csak a szabadság jegyé­valósulhat meg. Seí&eZ Mihály rámutatott arra, Hogy a föld­tó terin kapcsán elengedhetetlenül szükséges, a földhöz juttatott kisember minden le­őségét megragadjon jövedelme növelésére. B. Szabó István azt fejtegette, Kogy az or­taág boldogulásának alapja a mezőgazdaság. . 6b konkrétumot szeretett volna hallani a nsügymirrt8rter programjában a mezőgazda­ragról. Nörponny Ede az OTT-val kapcsolatban kije­^nf'?tt€'. ImPTy az érdekeltek nem ar, Ofl álla­"sifását, hanem önkormányzatának kiterjesz­esót kívánják. Az OTI-járulékokat egyöntetű­"kell megállapítani. . Gyula h'angokíatta. Kogy ej k'eB tan­^ • szegén yqk ós razdasfflr között fennálló kü'önbségeket Munkaalkalmakat kell terem­teni. Pápay István a tiszántúli gazdák bajait tet­te SZÓVÁ Sürgette a szikes talajok megjavítá­sát és az alföldi állatállomány fejlesztését. Fon­tosnak tartja a tejgazdálkodás egységes irá­nyítását, az alföldi utak rendbehozatalát és új útak építését. Több gyárra van szükség as Al­földön. Bizalommal van a pénzügyminiszter iránt, ezért programját elfogadja. Az elnök ezután a vitát félbeszakította és javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését szer­dán délelőtt tartsa, amelyen a vitát folytat­ják. A szerdai napra 54 interpellációt jegyez tek. be. olcsóbb sertés afei-láb Kg.-íd 90 fillér. Kapható: Pick Szalámigyár és Tisza Lajos körút 83 szám alatti elárusító iwtiohnan DÉEMAGYÁRORSZÁG SZERDA, 1941 FEBRUÁR 19. & HA jól megebédeli, a „TEJIVÓBA" fogyasszon el egy tiszta kávéból fölt fekete eepkávét helyi és fővárosi lapok olvasása mellett fül. Figyelmes kiszolgálás • »Központi Teftvó« Kárasz utca 14 szám. 246 Csalási bünper a raktárba beszállított buza körül A törvényszék elitélte a raktári munkást és a kereskedőt (A Rclinagyarország munkatársaiéi) A sze­gedi törvényszék Bókay-tanácsa előtt kedden ért véget az a csalási úgy, amely a Kozraktai é* Malomipar Rt leijelentésére a részvénytársaság volt alkalmazottja, Kálmán Mihály éeea gyárimunkás és Kelemen Béla gabonakeres­kedő ellen indult A vád szerint Kálmán Mihály, aki a ga bonátvevő osztályon dolgozott, 1939 no­vemberében összeköttetésbe került Kelemen Béla gabonakereskedővel, aki 1939. novemberében kö­zel 140 mázsa huzat szállított be a részvénytársa­ság raktárába. Néhány hónappal később átvizs­gálták az átvevőosztály könyveit és ekkor meg­ül lapították., hogy a könyvbe bevezetett 48 »ák jóniinöséa;ü buza helyett 38 zsák silánymínőségd búzát, illetve 83 mázsa buza helyett csak 79 má­zsa búzát szállított be Kelemen Béla a részvény­társasághoz. Kálmán amiért üagyobl) mennyiségi buza átvételét ismerte el a könyvekuen 119 pen­gőt kapott Kelemen Bélától. Kálmán ós Kelemen a kedden megtartott fő­tárgyaláson tagadták a terhükre rótt bűncselek­ményt. Kálmán azt adta elő, hogy a gabonából valóban hiányzott néhány mázsa, a hiány azonban a porlás miatt következett be. A* részvénytárta­ság egyik tisztviselője mondotta neki, ismerje be, hogy összejátszott Kelemennel, mert akköf az állását megtarthatja. Kelemen ugyancsak tagadta a vádat, tagadta azt is. bo,<£y Kálmánnaí 110 pengőt juttatott volna. A tőrvényszék számos tanút hallgatott Ki, M perbeszédek elhangzása után megállapította * vádlottak bűnösségét. Kálmánt négvhónapi fof­házbüntetésre, Kelement hathónapi börtönbünte­tésre ítélte. Az ügy a tábla elé kerül. Rügyfakadás előtt: NEÖDENDR1N, SCHKL L-DORMANT WASH KJSNPOR ^ventillált is) permet®­zőszerek bármely mennyiségben, A.LMO­LA sebkátrány, hernyóenyvek, gyü­mölcs fakef ék. ARZÉN ES permetezösze­rek, szöüökötőzó anyag. MŰTRÁGYÁK és mindenféle gazdasági cikk a legol­csóbb áron. 838 Havaszihy Géza Fekeiesas uica 22 sxám Ma 26 éve A bátor, szemfüles és elszánt uiagatartas fé­nyes példáját adta Bodnár István, volt kassai üt honvéd gyalogezredben szakaszvezető akkot, amikor 1915 február 19-ére virradó éjjel, járőrö­zés közben észrevevén, hogy az oroszok egy na­gyobb csoportja, a Dunajec melletti Niszkó hely­ség közelében az egyik kisebb házcsoportba hú­zódott, saját kezdeményezéséből és mindössze csak két honvédből álló kis járőrével, három ol­dalról körülfogta a házcsoportot és az abban volt oroszokat megadásra szólította fel. És mivel az -utóbbiak a sötétségben nyilvánvalóan azzal számoltak, hogy nagyobb erővel állanak szem­ben, a felszólításra sorjában elörejóttek és egy. másután megadták magukat. Eképen Bodnár sza­kaszvezető két bajtársával, összesen 72 orosz! fegyverzett 1® és ejtett foglyul. Elöljárói nagyra­értékelve a kiváló vállalkozószellemtöl áthatott bátorságát és elszántságát, jutalomképen a «ú*t vitéassri éremmel tüntették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents