Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-18 / 40. szám

keh t tc&N ONT*9 r* SA5 TFLP íés^ K el* * A polgármester a minlszterlnmobban erdehioaik a szabadtéri tatéhok m egrendezésének lehetőségéről (A Délmagyarország munkatársától) A legutóbbi törvényhatósági közgyűlésen felolvasott polgármesteri jelentés említést tesz a szabadtéri játékok idei megrendezésének problémájáról. A jelentés beszámol arról, hogy a Iwllúrügyosztály vezetője előterjesztést tett a játékoknak magánvállalkozó áltál történő megrendezésére. Javasolta a kultúrtanáesnok a polgármesternek, hogy a sáros vezetősége, mielőtt magánvállalkozót keresne, terjessze tts ügyel a szakminisztériumok elé és azok meghallgatása után döntsön. Amint most dr.. PáU fy György kultúrlanácsnoktől értesülünk, a polgármester felterjesztése elment a minisztériumokba. A kultuszminisztériumba és a belügyminisztériumba küldött polgármesteri felIrat kéri, hogy a minisztériumok szakközegei vizsgálják meg a helyzetet, alkalmas-e as idő a szabadtéri játékok megrendezésére és as állam milyen mértékben, milyen eszközzel hajlandó támogatni egy esetleges vállalkozást. A minisztériumok véleményére azért van szükség, mert nem lehet tudni, hogy az esetleges vonatkorlátozások, az anyagbeszerzési és egyéb nehézségek miatt nem látja-e alkalmatlannak az időt a minisztérium a szabadtéri játékok f oly tatasára- A kultúrtanáesnok szerint nemvalószínű, hogy a minisztériumokban a játékok újból való elhalasztása mellett foglaljanak állást. Dr. Pálfy József polgármester, aki mult heti budapesti útja alkalmával tájékozódott ezűgyben a minisztériumokban, azt tapasztalta, hogy a vélemény az: a Szegedi Szabadtéri Játékokat az idén feltétlenül meg kell rendezni. Bár a nemzetközi helyzet következtében külföldi látogatókra nem lehet számítani, a hazatért Erdély közönsége ée a magyar közörségaek az a része, amely az idén nem tud külföldre utazni, megfelelő közönséget biztosítana a játékok számára. Dr. Pálfy György kijelentette, a város mindent elkövet, hogy a játékok megrendezése as idén cl ne maradjon és a minisztériumok beleegyező válasza ulán sikerüljön megánvállalkozöt találni a megrendezésre. Arról ugyanis a jelenlegi körülmények között a kultúrtanáesnok szerint nem lehet szó, hogy a várös há zikezelósbe vegye a játékokat. »A kötelességteljesítés tanát szolgáljuk a klinikákon* Dr, Rávnay Tamás bőrgyógyási-proíesszor székfoglaló előadása a bőrbetegségek uj utakon járó felismeréséről és gyógyításáról M :tS' 00 (A Délnuigyárország munkatársától) Hétfőn délben tartotta a bőrgyógyászati klinikán székfoglaló előadását dr. Rávnay Tamás pro fosszor, a bőrklinika új vezetője. A székfoglaló előadáson megjelent az egyetemi professzori kar Szent-Györgyi Albert rektorral az ólén, Meskó Zoltán ny. orvostábornok, az Orvosi Kamara elnöke, Neuber Ede és vitéz Berde Károly professzorok, valamint sokan mások az Orvostársadalom és a város társadalmának köréből. A megjelenteket dr. Ditrót Gábor professzor üdvözlte. — 14 kötelességteljesítés tánát szolgáljuk és lantijuk itt a klinikákon — mondotta többek között beszédében. Tanítói, apostoli, sokszor prófétai hivatása van az orvosoknak s ezért mindenkor nagy jelentősége van azoknak az ünnepélyes pillanatoknak, amikor egy-egy klinika vezetője, munkása beszámol a székfoglaló előadásokon azokról a munkákról, azokról az ismeretekről, amelyek az orvostudomány apostoli hivatásának szolgálatában állnak s amelyek egy-egy olyan lépésről adnak számot amellyel sikerült, vagy talán sikerül élőbbre 'vinni az emberiség egyetemes értékét, a tudományt. Lelkes taps között kérte fel ezután Rávnay Tamás professzort székfoglaló előadásának Megtartására. Az elődök munkája Rávnay professzor Levezető szavaiban kö•raönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy kiváló elődök utódjaként elfoglalhassa a szegedi bőr- és nemibetegklinika vezetői székét Hálával, büszkeséggel ée örömmel üdvözlöm itt ma Berde professzort — mondotta —, aki mellett 20 évet töltöttem s aki bevezetett a dermatbologia tudományának titkaiba, megérttette, megszerettette velem az orvosi tudománynak ezt a® ágát. Hálává] emlékez®® meg Vékám Lajos profesözoís érnél — folytatta beszédét —, aki ebben a tudományágbán széles területeken biztosította a búvárkodó lélek Számára a kutatás lehetőségét. Szeretettel, büszkeséggel és örömmel üdvözlöm ezen a székfoglalón az itt megjelent Neuber Ede professzor Urat, tanítómesteremet, aki ugyancsak két évtizeden keresztül hozzásegített munkásságán, példáin keresztül úgy Debrecenben, mint később Budapesten ahhoz, hogy teljes erőmmel ée legnagyobb igyekezetemmel szolgálhassam az örvösi hivatást, a* orvosi tudományt — Kegyelettel kell ezen a helyen megemlékeznem Poór Ferenöről, a hírneves magyar dermatolognsról — folytatta —. aki néhai Slebelsberg Knnó kultuszminiszter intenciói ezerint lerakta ennek a klinikának alapjait, előteremtette és állandóan fejlesztette a berendezést és munkásságával irányt mutatott a jövőt illetően. Utóda, az én elődöm. Melczer Miklós nem működött ugyan hosszú ideig ezen a he lyen. de búvárlelke, kutató szelleme, érzéke nagyban hozzájárult ahhoz, hogy úgy a klinika falai és berendezése, mind pedig a klinika szelleme tovább épüljön, tovább fejlődjék Ennek a fejlődésnek irányába® kívánok elindulni és ebben a szellemben kívánók munkálkodni. Uj kísérletek a bőrbetegségek felismerése és gyógyítása tekintetében Kzntán rátért székfoglaló előadására Ráv nay professzor ..Fajlagos törekvések a bőrbetegségek kórismézésében ét gyógyításában" cím alatt foglalta össze mindannak a kísérletezésnek anyagát és tapasztalatait, amelyek- az idült fertőző bőrbetegségek felismerése és gyógyítása tekintetében mint újszerű eljárások jönnek tekintetbe. Ismertette azokat a fajlagos eljárásokai amelyek néhány olyan bőr betegség felismerésében, ffletőtög gyógyítás* baa Használtak fel eredményesen. amely BetegTSÉEM&GYXEORSZÁG KEDD. 1941 FEBRUÁR 18. ségeket mikroorganizmusok okozuak, vagyis amelyek fertőzök. Az emberi szervezetben egy cs ugyanazon kórokozó behatására is egymástól eltérő viselkedésű antifestek keletkezhetnek. Ezeknek az antitesteknek kimutatása többféleképpen történhet A módozatoknak két csoportját különböztetjük meg: a serologiai és az »tlegriás reaktiókat. Ezeknek a lényegében általános elveknek gyakorlatba való átültetésével a tudósok egész sora foglalkozott: Besred* ka, Wassermawn, Witebsky, Koch, Fornet Bonaetorsi, Schlossberger, Ledmann—Facius, Reenetierna, Müller—Oppenheim, Bruck, valamint Neaber és Golzieher és mások kísérletei mutatják ennek a kutató munkának fontosságát és eredményeit. Rávnay professzor előadásában kimutatta, hogy a fajlagos immun testek nemcsak a kórismézés. hanem a gyógyítás szempontjából is jelentőségteljesek. — A kutatók törekvéseiben tovabbra is azon fáradoznak — mondotta Rávnay profeszszor —, hogy még több olyan betegséget is belevonjanak kísérleteik sorába, amelyeknek tekintetében eddig nem rendelkeztünk megfeleld immunizációs eljárással. Hogy ez az út járható — fejezte be székfoglaló előadását a professzor — és előbb-utóbb teljesen kitaposottá válik, azt az, eddigi szép eredmények is eléggé igazolják. A nagy figyelemmel fogadott előadás sörén Rávnay professzor vetített képeken mutatta be a gyógyeljórások feltűnő eseteit, azoknak eredményét. A székfoglaló előadás után villásreggelin vettek részt a megjelentek C klinikán, majd a Tisza éttermébon ebéd veíf Rávnay professzor tiszteletéreMóra Ferenc emiéke a Dugonics- Társaság vasárnapi ülésén (A Délmagyaüország munkatársától) A' Dn» gonics-Társaság vasárnapi felovasó ülésé© tartotta szókfoglalóját dr. Bereczk Péter éa Vajtay /stván az egyetem auditórium maximumában nagyszámú közönség jelenlétében. Dr. Banner János elnöki megnyitójában megemlékezett Nyilassy Sándor, Móra Ferenc ée Homár István halálának hétéves évfordulójáról, bejelentette, hogy a Dugonics-Társasáé) Móra Ferenc emlékének szenteli ülését. Elsőnek Vajtay István, irodalomtőrténés* tartotta meg székfoglalóját ,Móra népszemléletérői" címmel. Elöljáróban naturalista ée reálista írókat sorolt fel, akik műveikben magya© paraszt alakját igyekeztek a valósághoz híven ábrázolni, összehasonlítást tett Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza parasztalakjai és MA* ra Ferenö alakja között Amíg Mikszáth és Gárdonyi a magyar parasztot naturalista és reálista szemlélet alapján igyekeztek megrajzolni, addig Móra Ferenc, aki maga is paraszti sorsból származott, as együvétartoz'ás szűrőjén keresztül nézte a magyar parasztság munkáját, az „Ének a búzamezőkrőlcimü regényében az idealista szemléleten keresztül halhatatlanná tette a regény hőseinek alakját. MórU együtt élt, együtt érzett a paraszttal, regényeinek a megírásában a parasztság elhagyatott sorsa iránti mély érzelem vezette. Dr. Bereczk Péter „Ujabb madái-ritkaságök" a szegedi Fehértavon" címmel tartott székfoglalójában színesen rajzolta meg a Fehértó madárvilágának életét Székfoglalója bevezetésé ben a madarak külön életéről szólott, majd érdekes megvilágításban mondotta el, hogyan lehetett a Fehértavon hazánkban csak ritkán előforduló madárfajokat találni- Székfoglalója befeje/éséiU vetített képekben mutatta be a Fehértó madarainak életét v"