Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-16 / 39. szám
Bárd BánttQ Dániel lOMmttvefésl miniszter iietiön megszemléli az árviisultotta szegedi (erőieteket fodt lr Szecheiiiji isfvdn a közigazgatási DizottságDan szövátette a mL ! Ifltöház Dzcmc inegszflnlctésénck OgQét - Tukats főispán KözDsutárásra kéri fel Varga lözscf minisztert a fontos szegedi üzem megmentése erdekeken (A Délmagyarország munkatársától) A közigazgatási bizottság februári ülését szombaton délután nyitotta meg dr. Tultals Sándor főispán. A polgármesteri jelentéshez elsőnek dr. Meskó Zoltán szólt hozzá és kérte, hogy a hatóság gyorsabb iramban igyekezzék megsegíteni az ár.cizsújlotlakat. Bürokratikusnak találja a megsegítés körüli eljárásokat. Bonfeos árvízkormány biztosnak az anyagösszeításra vonatkozó i-én kelt rendelete csak 14-én érkezett le Szegedre. Az, a uyagbeszerzésnél Sem keli kímélni semmitele áldozatot Tiidofeiásm szerint kiderült, hogy as egyik szegedi légiagyárnak 250.000 téglája van. Kéri ennek úii'gös lefoglalását. Felszólalása második része ben a lélségbcejla mértékben terjedő szifilis iteszélyre hívta fel a figyelmet. Kérte a rendőrhatóságot és a tisztifőorvost, hogy sűrű raz- felázásokkal kutassák fel a fertőzés föfészkét. Dr. .Tukats Sándor főispán a felszólalásra fralaszo.iva kijelentette, bogy mindent elköthetnek az ánizs újtoítak gyors megsegítésére. •Közölte, hogy báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter hétfőn Szegedre érkezik és megszemléli az árvizsüjtotta szegedi területeket. Dr. Tóth Déla helyettes polgármester elő, löta, hogy amint a szerdai közgyűlésen már Említette, csakugyan valamennyi téglát sikerült találni Szegeden, lefoglalása iránt megteszi a szükséges intézkedéseket. Tízezcjj daftab kút-tégla is rendelkezésre áll, ezt is kifogják osztani az igény lök között Dr. Tóth Imre a külterületi lakosság oly mánybeszcrzéséueji nehézségeit tette szóvá, toajd kifogásolta, hogy az árvízbajok körüli kérelmek- lassan nyernek elintézést. Kérte, hogy a hatóság gondoskodjék a gyümölcstea> toelöfo részére permetező szerekről, különben a tavalyi pusztulásból megmaradt gyümölcsfák Sí* ssöUőlőkélc is elpusztulnak. Dr. Széchenyi István egy pusztulásra ítélt ^gedi iparvállalat ügyét óhajtja szóvá ten"ti: a szegedi Hűtőház ügyét. (A kérdésről a közelmúltban részletes tudósításban számolt k® a Délmagyarország és már akkor felhívta 4 hatóság figyelmét a fontos kérdés megoldásnak szükségességére.) Nemrégen ez a vállatok még virágzó üzem volt — folytatta dr. ^échenyi István, — abban az időben a szabadkai Hartmann-'cég volt a tulajdonosa és Ornstéin Lipót vezette. Ezekileneszázhartoinenyoleban a vállalatot átvette a Hangja egy Varga István nevü .volt dunántúli ketosbedősegédet állított az élére, akinek hozzámériésc folytán ez a vállalat most tassait beszünteti működéséi, — mondotta. A niúlt éo de'écmbcr 51-én 150 munkást 'és II tisztviselőt bocsátottal'i cl a cégtől. Nem hiszi, hogy WünscJiefl Frigyesnek, * Hangya vezérigazgatójának tudomása volna * hegedi üzem leállításáról. 'A városnak nem szabad engednie ennék a virágzó vállalatának elpusztulását, mert a gazdaközönségnek és a munkásságnak egyaránt érdeke énnek a fontos mezőgazNem szabad engedni azt sem — folytatta Széchenyi István hogy a zsidó vezetés alatt , virágzó vállalat most, amikor keresztény vezetés alatt áll, dezavuálja a keresztény érát. Elő.bb Tóth helyettes polgármester, majd di.'. Tukats Sándor főispán válaszolt a felszólalásokra. Kijelentették, hogy az előadott panaszokat a lehetőség szerint orvosolják. A főispán közölte, hog-y a permetezőszer eh kiosztása a gazdaközönség részére rövidesen meg fog történni. A Hűtőház Rt. ügyét ismertetni fogja Varga miniszterrel és közbenjárásra, kén. Wynscher, Hangya-vezérigazgatónál, Dr. Jung Sándor tisztiorvos a január havi közegés-.-égügyi állapotokat ismertette. A januári közegészségügyi állapotok nem voltuk kedvezőik Az influenzax nagymértékben elterjedt, de szövődményes eset nem fordult elő. Meskó Zoltán felszólalására válaszolva bejelenti, hogy az Egészségügyi Intézet a nemibeíegek kezelésének megszervezése folyamatban yan, csupán az egyetem áthelyezésével kapcsolatos dolgok miatt nem készült el ínég eddig. Bzemerey István rendőrfotauácsos a rendőrkapitányság jelentését terjesztőtte elő, amelyet lapunk más helyén ismertetünk. Dr. Sztojka Miklós a pénzügyigazgetóság, Nagy Sándor tanfelügyelő a tanfelügyelőség működéséről számolt be. Az iskolákban a tanítás rendben folyt, a múlt hónap folyamán csupán szénhiány miatt kellett néhány iskolát rövid időre bezárni, Vitéz Horváth János gazdasági felügyelő előadta, hogy az időjárás nem volt kedvező a múlt hónapban a mezőgazdaságraA vetések gyengén keltek. Száraz időre volna szükség, hogy némi javulás álljon be. Közölte, hogy különböző vetőmagakciók megszervezése az árvízsújtottak részére folyamatban van. Gergely István állategészségügyi tanácsos bejelentette, hogy januárban fertőző állatbetegség nem fordult elő. Vasúton elszállítottak ti élő szarvasmarhát belföldre, állati nyerstermékben 9.5 mázsa húst, 35U mázsa szalonnát. 845 mázsa zsírt ugyancsak belföldre és 75 mázsa vágott baromfit Svájcba. Közfogyasztásra levágtak 812 szarvasmarhát, 452 borjut, 89 juhot, 8321 sertést és 57 lovat. HAIÍOIÜ? 'azaz > iLzz: tneh 9 fer.timai adása. Részletre MINDENKINEK ADOK ÉS KÉSZÍTEK tele hálószobát 800 P-íöI. _ Külföldi diófa teli hálót 500 P-tőI. _ Kombinált szekrényt külföldi diójából 26U P-től. — Konvhaberendezést 160 P-től. KAKUSZI miiasztalos 1 KOSSUTH LAJOS SUGÁR* F 'H 5Z ALATT. DÉLMA'GYABföRSZSG VASÁRNAP. 1941 FEBRUÁR ISUaíováftpvzé h(a: doha* Tavaly májusában halt meg az édes anyám, egy különös fényességű reggelen kicsiny, vidéki udvaron, oly hirtelen, ahogy néha, nyárelőn és búcsúzkodó, őszök délutánján beborul az cg. Szegényke asszony volt, világi vagyon nem maradt rám. Egy kicsiny, ferjdetetejy ház, szinte egy egész századot átviharzott bútorok, köztük a nagyapám vásárosládája, vaspántos, vaséáras, emelhetetleniil ne héz „bútor", amely megszámlálhatatlanul sok kilométert utazott vásárokra, Kapósba, Marcaliba, Csolconai Vitéz Mihály szenvedéseinek, szerelmeinek, Dorottya-la táiainak és fogfájásainak fészkébe, Csurgóra, Görgetegre, Szobra, Kivadásra, Igalba, Siófokra, de néha által a Dráva vizén apró horvát városkákba is, ahol a század elején a horvát paraszt épp úgy eskjldött Kossuth Lajosra, mint a jobbágyságból. szabaduló ceglédi paraszt, Károly bátyával •összehordtuk az Öszszes bútorokat az udvari nagyszobába- Ott vannak ma is. Barna, éjjelenkint pattogó hálu sifonérok, almáriumok, nehéz asztalok, két mosolyosan öreg hintaszék, kopott arculatú tepikek huzatjai, szalmafonatil székek, leenyérdagasztó, regi teknők. Isten tudja miféle sok „hervadtbutoif —< érték nélkül a világ szemében, de hihetetlen értéklcént az én egyedül maradt szivem szerint. A régi házat tataroztuk; mosb két ltsztviselövsaIád lakik szobáiban. 'Az udvar mélylcedély'd orgonabokrai, a nagy kerekcskút, a télen oly béna ágakkal eget kémlelő szederfák, a faház s a tornyos kis nyári konyha úgy őrzik a régi időket, ahogy őrizték Anyám boldog IcánykoYában. Otthon maradt minden. A párnák, az álmot édesítő dunyhák, a barna Berlinerek, a mama különös kis kalapjai, a hencegő* hosszú kalaplük, akik joggal halottak a kor szemében, hiszen nincsen már aszszouy, cici kontyot viseljen... Otthon hagytam az avult képeket, az ő r álcát r amelyekről hallom — Kari bátyó írja megindulnak néha, el-el ütnek egy negyedet, vagy egy felet, ingájuk kilendül ff múltból a jelenbe, aztán megállnaki." Lehet, mutatóik anyám gondos kezét keresik, de a Kéz nem nyúlik fel hozzájuk, a Kéz porlad. Tehát megállnak és kizuhannak örök éltetőjükből, az időből. Majd egyszer, ha kikerülök Pest zuhatagos ,forgatagából és lehúzódhatok életvégi pihenésre Somogyba, a kicsivárosba, ahol először néztem fel a csillagok orcájába, elküldöm a lakókat, visszarendezem a házat úgy, ahogy akkor állt, Édesanyám Idejében, kiteregetem a tepikeket; helyükre •cipeljük a sifonérokat és a cserépkályha mellé a gyékényfonatű hintaszéket. Igy szeretnék élni a búcsúzás bizony már-már közelgő éveiben, így, egyedül a régi holmik között, lesvén tavasszal fecskéink meglértét és az orgemabokor boldog rügyezését. Ülni, vagy tán üldögélni szeretnék a régi „gangon" — ahol kossuthszakállas nagyapám aprította as indulatos kemény szól s ahol hírét vette, hogy a Turiui öreg utazik haza, ha holtan is... Gyértyálcát gyújtatott azon a hirt fogadó napon. S mig Kossuth halott szive laza nem ért Magyarországra, égtelc, lobogtak, riadoztak a nagy, kövértestű gyertyák éjjel ér nappal. l'uy íis „kéz-tbuloii" mégis 'IkvAar*