Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-15 / 38. szám

Az osztrák pandúroktól a szegedi kakastollas csendőrökig 60 év munkája, története és dicsősége (A Délmagyarország munkatársától) 1881 február 14-e a magyar királyi csendőrség születésnapja. Ezen a napon szentesítette I. Ferenq József a közbiztonsági szolgálat szerve EÓséről szóló törvénycikkét Eddig az időpontig császári és királyi Bsendőrség látta el a monarchia teréletóu a közbiztonsági szolgálalatot ettől kezdve magyar királyi csendőrség működött az ország területén. Gens d'armes — zsandár X gsendőrség eredetére érdekes fényt vet magának a szónak születése. A magyar csendőr szóval Kazinczy FerenB nyelvújítása ajándékozott meg bennünket Legrégibb magyar nyoma 1834-ből ismeretes, mégpedig mint franciás gens d'armes, magyarosan zsandár szó belyetesítője. A szó és a fögalöm francia eredetére mutat az a középkori elnevezés, amely szerint gens d'armenak hívták Franciaországban különösen a középkor végefelé a páncélos lovagot később pedig a francia forradalom idejéig a francia testőrioVasság legelőkelőbb részét Napoleon asandárezredei olyan nagy hírnévre tettek szert, Hogy egyes meghódított államök Napóleon bukása után teljes egészében átvették az ott állomásfizó francia zsandárezredeket és beosztották az állam közbiztonsági szolgálatába. Később természetesen székbe a francia zsamdárezredekbe az egyes álamok lakosságából toboroztak Bsendőrlegényeket Ilyen zsandárezredből született meg az 1848—49-i mozgalmak után a monarchiai Csendőrség Is. ' Bach osztrák belügyminiszter javaslatára 1849 végén állították fel az osztrák birodalmi 'csendőrséget, amelynek vezetője Kempen altábornagy az önkényuralom idején a rendőrminisztériűm felügyelője is volt. Ennek természetszerűleg' az volt a következménye, bogy a Csendőrséget főleg politikai szolgálat ellátására vette igénybe az állam. Nemcsak a lakosságot, Hanem a hivatalnokokat is kötelessége volt megfigyelni éa titkos jelentésekben közölni azokat az észrevételeket, amelyek „a renitens magyarok" magatartásával álltak kapcsolatban. Magyarországon ats osztrák csendőrség működése eleinte népszerűtlen, később a leg- | nagyobb gyűlölettel kísért működés völt. A Csendőrség a nyílt ntcán bárkit elfogott, aki magyafos ruhában, bajusszal, vagy Kossuth szakállal járt, Az Osztrák Csendőrség Uralma az 1867-as kiegyezéssel megszűnt Magyarországon, 1868-ban szervezték újjá a magyarországi németnyelvű psendőrséget, ekkor rendszeresítették a mai alakú tollas vadászkalapot, csakhogy a Címer Helyett akkor égő gránát volt rajta. A Császári és királyi udvari csendőrségnek természetesen voltak magyar szervezetei is, ezek o vármegyei pandúrok igyekeztek közbiztonságot fenntartani. A pandui-ok azonban igen gyönge fizetést kaptak, nem voltak kellően megszervezve s így gyakori volt a bünö"őkkol való összejátszás. Ilyen körülmények között a közbiztonság állapota romlott. Schatz Lajos őrnagy szó vétette ezt a bonvédelmi minisztériumban, ahol az Intervenció kapösán megkezdték a magyar királyi csendőrség felállításának törvény szer Inti előkészítését. 1880. novemberében Szende Béla honvédelmi miniszter benyújtotta a képviselőháznak azt a törvényjavaslatot, amely 1881 február 14-én királyi szentesítést nyert. Az első csendőrezred Szegeden Török Ferenc honvódőrnagy később csendőrezmedes kapott megbízást, hogy allíta* fái « szegedi csendöéparancsnökságot. A Török FeTfeps ezredes által megszervezett H. számú szegedi Csendőrparancsnokság 1882- január 1-én kezdte meg működését. Az egykori tudósítók leírása szerint a tollas siivegű egyenruhájú, felfegyverzett csendőrlegénységet lelkesen éltette Szeged népe, amerre az utcákon elvonult. „Ünnepnapja volt ez Szegednek —• írja az egyik korabeli szegedi újság — most már nyugodtan munkálkodhatunk közbiztonságunk védve vagyon és Tendünkre magyaf, fiúk vigyáznak." 1881. Szilveszter éjszakáján felsorakozott az akkori szegedi csendprlaktanya épületében az Erdélyből Idehozott csendőrkülönítmény legénysége. Néma Bsendben, tisztelgésre állított fegyverekkel várták az éjféli érát. Amik'ör az éjfelet elütötték az órák, az Újesztendő első percében riadót fújt a kürtös ós a flseodőrlegénység képletesen megszállta as utcákat. Hatalmas tömeg várta nemcsak a laktanya előtt, hanem minden utcában a Csendőrlegénységet, a mulatozó társaságök szűtini nem akaró lelkesedéssel éljenezték és ünnepelték Szeged utcáin as első magyar Csendőröket, Szeged környékén abban az időben még igen élénken dívott- a zsiványvilág, amely a Csendőrség kitartó, fáradságos és leleményes munkája folytán lassankint megtört és a zsiványli'gendák ködébe burkolózott. Szegedi csendörök a világháborúban A világháború kitöréséig terjedő időt or szágszerte s Szegeden is arra használta fel a csendőrség, hogy szervezetét megerősítse, felszerelését tökélétesítse és a kiképzést minél szélesebb alapokra helyezzék. A háborút megelőző évek bol és külpolitikai téren egyaránt meglehetős nyugtalanságban teltek el, amit a csendőrségnek is meg kelleti érezni. Budapesten az 1912-ben történt politikai mozgalmak szükségessé tették a Csendőrség létszámának felemelését. Ugyanebben az évben a mind veszélyesebbé váló külpolitikai helyzet miatt a határszolgálatot is a csendőrség vette át. Amikor két esztendő múlva a világháború kitört, a magyar Bsendőrség nagyrésze tábori Csendőri szolgálatra, vagy katonai szolgálatra vonult be. A szegedi csendőrök méltó hírnevet szereztek maguknak a világháborúban: Oroszországban, Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Albániában és Olaszországban végeztek nehéz viszonyok között csendőri és katonai szolgálatot a szegedi kakastollas fiúk. Vért és életet áldozott a szegedi csendőrség a világháború körán, különösen azokban az időkben, amikor Erdély Csaknem teljesen védtelenül állott a betörő románokkal szemben. A nagy yéráldoPéuteken ünnepelte a magyar Csendőrség fennállása 60. évfordulóját. Ebből az alkalomból az ország valamennyi városában Csendőrnapot rendeztek", amelyen a Csendőrség vezetői megemlékeztek az elmúlt Hat évtized ríehéz és felelősségteljes munkájáról. A szgedl Csendőrkerületi parancsnokság pénteken délelőtt felemelő Háziünnepség és éremkioszfás keretében ünnepelte meg az évfordulót 9 órakör a szegcdi Bsendőrkerület legénysége és a tisztikar istentiszteleteken vett részt, utána a Kossuth Lajos-sugárúti parancsnokság udvarán ünnepségre jöttek össze. Vitéz Hertelendy Ignác Csendőrezredes, a Csendőrkerület parancsnoka hódolattal emlékezett meg a kormányzóról, majd visszapillantást vetett sz elmúlt 60 év egendőrtörténetóre. Kz úttörőktől a Csendőrök késői utódai sem maradtak él, ,» szegedi Bsendőrkerület tisztikara és legényDfiEMAGyARORSZAG _ SZOMBAT, 1941. FEBRUÁR 15. • zatra semmi sem jellemzőbb, mint az a statisztika, amely szerint a világháború előtt közel húszezer főnyi magyar esendőrlegénység a világháború régére kétezer főre zsugorodott. A háború után A háború utáni magyar üsendörségél a fejlődés és baladás útján való erőteljes nekilendülés jellemzi — írja az egyik esendőrsegi szaklap. Ennek köszönhető, hogy az ország társadalmában, sőt nemzetközi viszonylatában ie addig elfoglalt előkelő helyét nemcsak högy megtartotta, hanem meg is szilárdította. A magyar csendőr kemény, jellegzetesen férfias alakja kitörölhetetlenül hozzátartozik Magyatorssághoz, amelynek mindig becsületet szerzett és fog szerezni ezután is. Változatos, nehéz küzdelmek sora jelzi a magyar csendőrség útját. Több borús nappal, mint derűssel, de bőségesen kárpótolja érte a magyar nép osztatlan szeretete, amely e testületet körülveszi. Valóban a fejlődés és haladás irányát mutatta a Világháború Után a Csendőrség. A békekötés után a változott körülményeknek megfelelően szervezték át ft magyaf Csendőrséget úgy létszám, mint pedig kerületi beosztások tekintetében. Érdekes újítást vezettek be 1925-ben, amikor a csendőrségi, illetve közbiztonsági szolgálatra betanított kutyákat is alkalmaztak. 'K következő évben a magyar Csendőrség résztvett a berlini közrendészeti világkiállításon Igen szép és dicséretet kapott anyaggal. 1930-ban a; csendőrség nyomozóosztályát újjászervezték, külön esendőrsegi alakulatokat létesítettek, amelyeknek tagjai feltűnés nélkül, polgári ruhában is nyomozhattak, technikailag korszerűen voltak felszerelve és a különböző Bsendőr* őrsöknek a nyomozásban segítséget nyújtottak. Szegeden 1930 március l én kezdte meg működését egy ilyen nyomozó alosztály. Szeged tehát ebben a tekintetben is megelőzte az Sfszág többi városait. Az itteni alcteztály működése például sióigélt az egész ország 'csendőrkülönítményeinek, korszerűség és eredmény tekintetében pedig nemcsak országos .viszonylatban lett első, hanem Európa csendőrségeinek is hamarosan az élére került. A közlekedési csendőrség Is Csat* hamar megkezdte működését, a belügyminiszteri rendelkezés után ugyancsak Szegeden először, ezen a téren is kitűnő példát szolgáltatva az egész ország Csendőri működésének. Nehéz, fáradságos, de eredményes munkára tekinthet vissza a hatvanesztendős szüleié* napon a szegedi és az egész magyar Csendőrség. Ez a mnnka záloga ée alapja annak a magyar jövőnék, amelyért a munkálkodást' a csendőrfiúk megkezdték a visszakerült Fclvj* déken, Kárpátaljáin és Erdélyben. | sége megmutatta, Hogy méltó tud lenni Bsen'dőrőseihezA nagyhatású beszéd után a kerületi parancsnok a tisztek és a legénység tagjai között elismerő okleveleket és kitüntetéseket osztott ki, majd külön a tisztikar és külön a legénység ebédre ült össze. HAJTÓKA..? Egy jókarban levő O P E L-K A D E T R más vállalkozás miatt mind CD elfogadható árért eladó. Megtekinthető csak szombaton d u., e hó 15-én SOLTI Service, Kálvária-utca A 60 éves évforduló ünnepe a szegedi csendőrkerületi parancsnokságon