Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-15 / 11. szám

OÉCMAGy ARORSZ Át %%%Mg. JAJHU* «. kz&ssyié&i plőterjjeaatésl, hogy tegyen oly a? aafeíisketíéseket a város, bogy a saegedi árvízi hely. *et readkjvfi! nagy aolyoss ágáról a legteljesebb mértékben tudomást szereszen Budapest is. Á bolyáét ma az, hogy Budapesten azt hiszik, hogy itt a Tisza okozza és idézi elő az árvizveszedel­®«L Az alföldi bizottságnak Budapesten kellene tartania egy ölést és az ölésre meghívni mindazo­kat} akik számbajönnek az Alföld eme részének megismerése és megsegítése tekintetében és ezek •lőtt feltárni a maga meztelen vajóságában a ször­nyű és ma már csaknem teljesen menthetetlen helyzetet Ezután Sebestyén, Endre szólalt fel Amint tat több ízben részletesen kifejtette, agyadul a Msoeiálie szellemtől áthatott 1937. évi VI. te. u városfejlesztési törvény kereté­ben volnának az árvízi bajok sikerrel megelőz hetők és leküzdhetők. Minthogy azonban a Vá­*osj közigazgatás teljesítőképességét ©?ek a fel­adatok túlhaladják, azért g kormánybiztosi jog­kdrrgl felruházandó közmunkatanács, mint or­szágrendező szerv támogatásét kell igénybe vennünk, He esnek érdekében haladéktalan®! meg nem teszüpk minden tőlünk telhetőt, ugy járunk, mint 1919. év tavaszán, amikor as árvíz* veszély megszűntével minden a régiben maradt. A mérnök- és építészegylet szegedi osztálya eíé javaslatot terjesztettem arra nézve — mon­dotta —, hogy hárítsuk el mindazokat az aka­dályokat, amelyek Szeged egészséges fejlődését gátolják, amelyek a lakásnyomoruságot előidéz­ték és a királybiztoseág által 4® évvel ezelőtt alkotott elavult v'árostervet újítsuk meg­Indítványom előterjesztésére az a meggyő­ződésem vezetett, bogy * lakásnyomorásúgon akkor sem fogunk segíteni tudni, ha megfelelő mennyiségű anyagj és munkaerő áll rendelke­zésünkre. mert az utóbbi évtizedek rohamos fejlődése már régen túlhaladja azokat a ba­tárokat, amelyeket a királybiatosság annakide­jén kétségtelenül bölcs előrelátással állapított meg, r- Modern rűropterv hiányában a fejlődés inkább károsnak, mint hasznosnak bizonyult Hatalmas (elektömböket érttettünk be bérka­atémya-rcniszerű tömeglakásokkal anélkül, hogy a Vsgtofndzds kérdéséi megoldottuk volna. Ennek természetszerű következmény© a talaj megfertőzése, vízzel elárasztott ó? nedves la­kások horribilis nagy száma. Ha várostervün­ket kellő időben megújítottuk volna, lehetetlen^ nek tartom, hogy ojyan nagyfontosságú kérdé­seket, mint amit előbb említette®, megoldatla­nul hagytunk volna. Lehetetlennek tartó®, hegy azokat a városrészeket, amelyek aránylag esokély tejeké rfeékeinél fogva elsősorban lettek volna hivatva olesó és egészséges lakások épí­tésére, vízvezetékkel el ne lássuk és szennyvi­zeiket még a mai nap ja nyílt árkokon át vé­sessük. Talán sohase® választhattunk volna alkal­masabb időpontot várostervüuk qjjáalkotásárg, mint most, amidőn aé árvízveszély fpqyeget. Ezt az időpontot kellene felhasználnunk és ezért bátorkodom fenti részletezett javaslatom az alábbiakban összefoglalni! 1- JMttussék fel mielőbb megfelelő műszá­ki •i^mélyaetiel egy olyan kirendeltség, mely, nek feladata a városterv továbbfejlesztésé, eset­leg egy országos tervpályázatra paltf előkészí­tése legyen. 2. Mindazokat a közmunkákat, amelyek a vá­ros fejlődését leginkább gátolják, megfelélő ál­lami hozzájárulással haladéktalanul meg kell kezdeni. (Holt Tiszára vezető vészkiömÚ, esg­tornazáj, stb-) 3. A tgíqjvi* es el nem vezetett szennyvizek lakásaink legnagyobb részét elárasztották. J leglelketh nebb tömeggyilkolás volna, a kila­koltafás kérdését, tovább halogatni­Faj ka Lajos az árvízi helyzettel kapcsolat­ban felemlítette felszólalásában, hogy mindenkit, aki'a segítés módozatainak legkisebb mértékben jártas, be kellene vonni aa árvízi bajok megszün, tetese érdekébea folytatott tanácskozásokba. Kén, hogv a bamáar állítson teljhataíoauB*! uomaI­fcseö kormánybiztost a ysegedi árvízvcdelem élére. Szirányi Béla, Beesey László, Hegyest •János, majd Wagner Gyula szólalt fel. Az utób bi felszólaló a legnagyobb elismeréssel és köszö­nettel nyilatkozott as árvízvédelmi miniszteri biz­tos működéséről. Dr. Kogutowice Károly szólalt fel a zár­szó jogán, majd a közgyűlés meghozta határoza­tát, melynek értelmében a törvényhatóság felir a kormányhoz egymillió pengő árvizsegély kiuts? lása iránt. Ezt a határozatot kiegészítik Kogato­•wics indítványával, tehát kérik ezenkívül állandó műszaki kirendeltség felállítását miniszteri biz­tossal az élén az Udránszky-féle tervek végrehaj­tására, kérik ezenkívül kormánybiztos delegálá­sát a mentési és helyreállítási munkálatok elvég­zésére. Az ülés 8 órakor ért végei. ZLETUNK ATHELYEZESE MIATT IDEIGLENESEN ugyyanazon épület Kiss-utcai oldalán szolgálluk ki i. t. vevőinket Divafárnház a „Kflí Csillaghoz" Naponta egymillió liter v zet szivattyúznak ki telepi utcákból Harmad* motoros-szivet yu beszerzését kéri a tiizoltéiöparancsnok (A Déhuagyar_orsmg munkatársától) Az ár­vízi helyzet még mindig igen súlyoe a telepe­ken és a tanyákon is, A vízzel borított telepi utcákban szünetelés nélkül működnek a szi­vattyúk. Két szivattyúja van a tűzoltóságnak, epek percenkint ezer-ezer liter vizet képesek kiszivattyúzm. A két szivattyú naponként kö zél egymillió liter vizet mozgat meg és eddigelé mát nagy területet mentesítettek a talajvíz ve­szedelmeitől. Előrelátható azonban, bogy a két szivattyú nem képes a nagymennyiségű vizet idejekorán elvezetni a veszélyeztetett utcákból, ezért a tűzoltóság egy harmadik szivattyú be­szerzését kérte a várostól. A városnak azonban nines fedezete most a szivattyú beszerzésére, viszont a szükséglet uagy, naponta több helyre ls kérik a tűzoltókat. Kurváik István tiízóltá­főparánosnok arra tett előterjesztést Bqu<út, Sándor árvizi kormánybiztosunk, hogy az ár vízvédelemre előirányzott összegből szerezzenek be egy motoros szivattyút Ennek a költsége 6000 pengő volna és peremként (000 liter vizet szivattyúzhatnának vele. Az árvízi biztos ózon­ban nem teljesíthette a tűzoltóság kérését, mi' vei az árvízvédelemre kiutalt állami támoga­tást szigörűan az árvízvédelemmel kapcsolatos anyagbeszerzésre szabad felhasználni, abbé! szivattyú nem szerezhető be. Remény van rá azonban, hogy mégis sikerül beszerezni a nagy motoros szivattyút és ezesetben a tűzoltóság sokkal eredményesebben dolgozhat majd a ta­lajvízzel veszélyeztetett területeken. B% eltűnt ewok nyomában A törvénysxék elrendelte a bizonyítás kiegészítését az árdeágitágs&l és eirokelreitéssel vádolt kereskedők és termelők Ügyében (A Déimagyarország munka társától) Az elmúlt ev elején nehézségek kenitek jelentkezni a szegedi iparosok eirokeHátása körül. Amikor nem kaptak kejjő mennyiségben cirkot és as árak is nőni kezdtek, panasszal, majd feljelentéssel fordultak a szegedi rendőrséghez, bogy egyesek elrejtik a for­gajbm elöl a cirokanyagot és magasabb áron igyt • kenjek forgalombahozni, mint amennyit az árkor njánybiztos megállapított. As ügyben Répás Jó ZSef dAtektiv nyomozást folytatott és ennek alap­ján a feljelentések átkerültök u-t ügyészségi-' amely árdrágító visszaéjés éa áruh»lujozás ciiurii váda* emelt Maiidlcr Gyözö efrokkereskedő, Mand­ley László gazdálkodó és Végh Vera ellen. Ai ügyet kedden kezdte tárgyalni a szegedi törvény­sjék UJsorabÍFŐsága Nóvák Jenő tanácselnök vezetésével. A vádat dr. Vékes Bertalaö ügyész képviselte, « védejmet dr," L Estig Istváu Iáit a ej. Az elnök ismertette a vádat, amely ugy szót, Hogy az elmúlt év kora tavaszán visszatartották a cirkot, ne® láttak el az iparosokat anyaggal az­zal a céllal, h°py az árakat igy felhajtsák A vád szerint abkon amikor a eírok ára mázsánkint 12 -^27 pengő volt, a nyomozás szerint a vádlottak 42 pengőért adták az anyagot Az eljárás Ter­hes Ferenc, Barakonyi János és Török Isi. vén seprökészitők feljelentése alapján indult meg. Mandlcr Győző vallomásában elmondotta, hegy az egykezbeudajser irányította a e4r«kpiac»t, szabta meg az áritkáh dk is az e^yWwel VQl­tak kénytelenek összeköttetésben lenni. Ar egykéz. igényt tartott a raktárukban levő negyven vagon árura és ezzel a készlettel ők nem rendelkezhet­tek szabadon. Mindenkit kielégítettek azonban ab­ból a cárokból, amelvet Battonyáröl hoztak Sec gedre, amelyet maguk termeltek Árdrágításról nem lehet beszélni, mindenkor csak azt az árat kérték amelyet élöirtak és amelvet *z egykéi megállapított. M 9 B d 1 a r UmJó kijelentette, hogy nincs kapcsolatban u üajyéh mari « Battonvá" aajdálkodik. ahol V holdén cirkot terme] c* igy a vásárlási ügyekbe nem folyik he. Amit E a Hő­nyin termeltek, azt beszállították Szegedre. A has»» madik vádlott Végh Vera, hasonlóképpen vallott, ö is csak a termelésben vesz részt. A törvényszék kihallgatta a feljelentő iparoso­kat, majd még más tanukat, kőziük Répás József detektívet, aki terhelő vallomást tett. Az elnök megállapította ezután, hogy a Kereskedelmi é» Iparkamara átirata szerint a cirok alapára a kér­déses időben rnázsánkint 40 pengő volt. Dr. L u s t i g István védő ezután indítványt tett a bizonyítás kiegészítésére, több fórum meg keresését és több tanú kihallgatását kérte. V|« kos Bertalan ügyész felszólalása után a törvény­szék hosszas tanácskozás után az Ítélet meghoza­tala ©lőtt elrendelte a bizonyítás kiegészítését. Eb rendelte a pénzügyminisztérium megkeresését, 9 Nemzeti Bank, a Külkereskedelmi Hivatal meg kérdezését, elsősorban a cirokegykéz szeptmépéB és arról, hogy aa egykéz milyen szerződést kö­tött a kereskedőkkel. Hyenmódon lesz megállapít­ható, vájjon a vádlottak csakugyan nem avulhat­tak-e hozzá a raktárában luvö ós szerintük ai Ogykezet illető cirok mennyiséghez. ítéletre a bi­zonyítás kiegészítése után kerül sor, addig a fő­tárgyalást elnapolják.

Next

/
Thumbnails
Contents