Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-14 / 10. szám

szegedi torvényszék hétfűn Budapesten megkezdte Mátyássyné csalási perének tárgyalását Budapest, jannár IS. A szegedi törvényszék j HaSffljf-tanácsa, amint ismeretes, Budapestre Wtonott, hogy a nagyszámú tanura való tekintwttel, Budapesten kezdje meg Mátyássy Zoltánná nagyszabású csalási perénele tárgyalását. Hétfőn kezdte meg a tárgyalást a Bókay-tanáai. A vádlottak padján ült Mátyássyné férje i«, valamint Domány Gyula, Domány Gyuláne és Gondos Imre. A budapesti törvényszék egyik elsőemeleti nagy tárgyalótermében kezdődött a tárgyalás. Aa ügyészség 80 rendbeli bűncselekménnyel vádolja Mdtyássynét és társait. Mátyássyné évekkel ezelőtt csak úgy menekült az igazságszolgáltatás elől, hogy hoszésabb időt töltött a SchwarBzer-intézetben, ahol beszámlthatatlannak nyilvánították, A szanatóriumban ismerkedett meg férjével. A terjedelmes vádirat ismertetése Titán megkezdődött Mátyássyné kihallgatása. A vádlőtt rövid hajjal, macskabnndában állott a bí-' ros'ág elé. Azzal kezdte vallomását, hogy nem érzi mag'áf. bűnösnek, nem akart senkit megkdVosiiani, mert jelentékeny magánjövedelme mtt, férjének pedig tekintélyes nyugdíja. — De hiszen ön egy hónap alatt 20.000 penWö értékű árút vásárolt össze — állapította meg Bókay elnök —, és minden árúcikket ismét eladott. Mátyássyné azzal válaszolt, hogy súlyos perbe köveredett és a perköltségekre kellett a pénz. Az elnök megállapította, hogy Mátyássynét 1930-ban könnyelmű és pazarló életmódja miatt gondnokság alá helyezték. Mindig autón ment az üzletek elé és fehérkesztyűs inas jelentette be érkezését. Mátyássyné ezután elmondta, hogyan vásárolt sokezer pengő értékű ékszert, bundát, gépkocsit, pezsgőt és hogyan vett föl kisebb-nagyobb kölcsönöket. Állandóan azt hangoztatta, hogy jóhiszeműen járt el- Bókay elnök megállapította, hogy Mátyássynénak több mint hetven bejelentett lakása volt az ország térületén, egyikből a másikba költözött, mig végfe Szegeden sikerült elfogni. Az első tárgyalási nap Mátyássyné kihallgatásával telt el, a szegcdi törvényszék több napon keresztül tárgyalja Budapesten a nagyszabású csalási ügyet. A Bókay-tanáes hétfőn- délután folytatta Mátyássy Zoltánná kihallgatását, aki a vádirat további pontjaira nézve is tagadta bűnösségét. Az elnök háromneyed 7 órakor a tárgyalás folytatását kedd reggelre halasztotta. OeifMÁGyÁR ORSZÁG KEDD, 1941. JANUÁR 14. m mm Fejlődésről számoltak be a Dugonics Társaság évi közgyűlésén Dr. Bőüner lános egyeiemi tanár lett a társaság uj elnöke ÍA Délmagyarország munkatársától) A Dugonics-Társaság vasárnap délelőtt fél 12 órakor tartotta évi rendes közgyűlését az Iparkamara kis tanácstermében. Dr. Tonelli Sándor alelnök meleg szavakkal köszöntötte a nagyszámban megjelent tagokat és fájdalmasan emlékezett meg azokról a veszteségekről, melyek a társaságot az utolsó féléviben érték. Sok régi tagjától kellett a társaságnak megválnia, köztük elnökétől, dr. Várady Imrétől, kit hivatása Kolozsvárra szólított. Az elnöki megnyitó után dr. D i ó s i Géza kegyesrendi tanár, főtitkár olvasta fel titkári jelentését, amelyben részletes visszapillantást veteti a társaság elmúlt évi működésére. A közel félszáead (48 év) óta működő Társaság életére az elmúlt ávben két nevezetes esemény hatott. Az egyik volt » nemzeti erőgyarapodás. Buzdító és lökőerőt ad a Társaságnak az etvwtlt évben nyert szellemi erőgyarapodás. Dugonics András születésének 200 éves fordulóján az egész magyar irodalom, de különösen Szeged és a Dugonics-Társaság derekasan áldozott a város nagyszerű szülöttje emlékének. Az a férfiú, ki egész pályáját osztatlanul piarista rendjének és magyar hazájának szentelte — most 200 év multán emlékével is felbuzditott sok irót és irodalmi kört s ezek az irók és költők a snemzet tüzes ébresztője* tiszteletére tartott ünnepségeken, felolvasásokon. tanulmányokban és újságcikkekben megmutatták, hogy van szellemi erőforrás, amelyből lehet meríteni hazafiságot, buzgóságot, tettrekészséget, lendületes élniakarást minden, helyzetben és körülményben. Majd a felolvasóülésekről szólt a titkári jelentós. Ezek közül kettőnek ünnepi jellege volt Az április 21-én tartott felolvasóülésen n Társaság Mátyás király emlékének hódolt, október 20-án pedig Dugonics Andrásról, nagy névadójáról emlékezett meg kegyelettel. A közönség érdeklődése állandóan nagy az egyes üléseken. A titkári jelentés elbúcsúzik dr Várady Imre elnöktől, ki két esztendeig vezette a Dugonics-Társaságot, nehéz időkben és körülmények között. Nagv buzgalma és szeretetreméltósága, széleskörű irodalmi ismerete es művészeti tájékozottsága ízlésének" kényessegevel állított fel elsőrangú programot, melyet azonban az idő mostohasága gniatt nem tudott megvalósítani. 'K pénztárosi jelentés után, amelyet dr. Kováts József tanár terjesztet! elő, titkos sravaBással a Társaság tagjai egyhangúlag elnökké váUsőotfáÍF dr. Banner János égyeteaü tift&rt aki megköszönve a bizalmat, kérte a tagok" további segítségét. Rendes tagsági Helyre irkerKtet titkos s«wvazás utjáu: dr. Ábrahám Ambrus egyetemi lanár, dr. Bartucz Lajos egyetemi tanár, dr. Borbély István jezsuita házfőnök, dr. Kanyó Béla egyetemi tanár, dr Kozáky István piarista egyetemi magántanár, dr. Krammer Jenő gimnáziumi tanár, aldobolyi Nagy Miklós női kereskedelmi isk. tanár, dr. Pá r d u c z Mihály egyetemi adjunktus, dr. Révai József piarista gimnáziumi tanár, dr. Somogyi József egyetemi ny rendkívüli tanár, Vajtai István állami gimnáziumi tanár és Vinkler László festőművész. Tiszteleti tag lett dr. Várady Imre. A tisztikar kibővítéseképpen uj igazgatósági tagok lettek: dr. Sándor István, dr. Tett a- i manti Béla és Czógler Kálmán. Igazgatósági i póttagok: Eckerdt Elek és dr. Greguss i Pál. Ellenőr: dr. Firbás Oszkár. Számvizsgáló: ; dr. Eperjessy Kálmán. Felolvasó iilts A Dugonioe-Társasá® vasárnap délutáni ülését dr. B a n n e r János professzor, a társaság uj elnöke nyitotta meg. Megnyitójában megemlékezett Dugonics Andrásról, a »kegyeslelkü áldozárrók. fáradhatatlan tanárról és íróról, aki forradalmi cselekedetével először engedte be a népet a magyar irodalomba s akinek emlékét a kézen nem ( forgó regénynél, elfakult feliratoknál és néma szobornál sokkal élőbben és hivebben hirdeti a közel félszázados, nagyszerű múltra visszatekintő Dugonics-Társaság. Az elnök felszólítására az üPs szépszámú közönsége egyperces, néma felállással tisztelgett Dugonics András szelleme előtt. Dr. Banner János ezután megtartotta elnöki székfoglalóját. Rátért mindenekelőtt arra, hogy a Dugonics-Társaság az elrnnlt 48 év alatt mindössze négyszer választott elnököt: először 1S92ben Lázár G'yörgv polgármestert, másodszor 1917-ben Szalav Józsefet, a boldqgemlékü literátus főkapitányt, majd 1938-ban dr. Várady Imre egyetemi tanárt, akinek Kolozsvárra történt eltávozásával ismét megüresedett az elnöki szék. Az uj elnök megköszönte a Társaság iránta való bizalmát és megemlítette; liogy dr. Várady Imre az eltávozott elnök, a Dugonics-Társaság örökös tiszteletbeli tagja lett. A társaság múltjára, a gazdagság és a küzdőiéin korszakaira vetett az. elnök ezután visszapillantást, majd hangoztatta, bogy a mostani küzdelmes időkben is megállapíthatja, bogy a társaság V&zönsége állandóan fóaporodiki At etuök, amikor programot adott, Ifóra Fe" reocet idézte, qki — inint a társaság egykori tit' kára — hangsúlyozta, bogy a Dugonics-Társaság FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ nem akar irodalmi életben irányítóként szerepelni, csupán a közművelődést, a tudomány és ko. dalom terjesztését akarja szolgálni. Az elnök bejelentette, hogy a Dugonics András születésének biceiitennáriuma alkalmából tervezett nagyszabása Dugonics-kiáUitás nem marad el, hanem az egyetemi nyomda vándorkiállításával együtt fogják megrendezni. Ezzel kapcsolatosan modern katalógust adnak ki, amely Dugonics-emlékalbuipkénf szerepel majd. Miután a társaság erősen közeledik a félszázados jubileumhoz, ennek előkészületei is megkezdődtek. A centennárium emlékere Dugonicaemlékplakettet alapit a társaság s ez az emlékplakett illeti majd a Vendégelőadókat, akik a felolvasóüléseken szerepelnek. Banner János befejezőül kitejezte azon reményét, hogy Szeged polgármestere, társadalma egyaránt támogatni fogja a Dugonics-Társaság kulturafejlesztő munkáját » jövőben is. - A felolvasóülés első előadója dr. Bálint Sán dor egyetemi magántanár volt, aki a szegedi tájszólásról és a szegedi nyelv szépségéiről tartott rendkivül értékes és lebilincselő előadást. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv szépségét nem a köznapi, vágy közhasználatú nyelv őrzi, hanem a népnyelv és a költők nyelve. Sajnos, a népnyelvet, a tájszólások at az iskola, amely » nyelv szépségének, költőiségének megőrzésére volna hivatott, fosztja meg költöiségétől, zamatától t helyettesíti a mindennapi 8 teljesen leszürkitett köznyelv kifejezéseivel. Nyugaton számos példí van arra, hogy a tájszólásokat a tanítási ren« védi és a tanítók kötelesek az illető vidék tájszó lásán tanítani a népet. Dr. Bálint Sándor eleven és mindvégig elbájoló közvetlenséggel felépitett előadásában számos példát sorolt fel a szegedi tájszólás költőiségének, eredetiséigének és szépségének bizonyítására. Beszélt a szó mágikus erejének lndelméről s arról a megragadó népszokásokról, hogy a szegedkörnyéki nép imádkozó szavát ünneplőbe öltözteti hogy méltóképpen jelenjék • meg Isten előtt Beszélt a szegedvidéki nyelvjárás utánzó hajlamáról és az »őzés« eredetéről, amely szerinte a kunok beolvadásának következménye. Kimutatta a szegedi tájszólásban a vidék történetét, a latin szavak előszeretetét, amely a vidék gazdag egyházi kulturáját bizonyítja. Példákat sorolt fel a vidék boszorkány-terminológiájából s a művészi és költői kifejezések egész sorát, a közmondások ízes, zamatos gyűjteményét mutatta be. Mindvégig nagy figyelemmel és élénk tetszéssel kisért előadását azzal fejezte be, hogy a magyarság legnagyobb kincsei közül való a népnyelv, amit művelnünk- megőriznünk és felkutatnunk elsőrendű kötelesség. Rajta keresztül őseink boldogabb világának gazdag öröksége szól hozzánk . . . Dr. Banner János elnök meleg szavakkal köszönte meg a fiatal néprajzkutató nagyszerű előadását. majd dr. Sík Sándor professzor, a katolikust magyar lira egyik legkiválóbb képviselője mondott el néhány verset, legújabb költői munkásságának néhány kiemelkedő alkotását. Az »Ujesztendei reménykedés* drámai vizuálitása. lélekemelő hitének ereje hatalmas tetszéssel találkozott, majd «óda a nvulróL cimü felejthetetlenül szép. alíegórikus költeményét szavalta el amely a Délmagyarország karácsonyi számában jelent meg. Lelkes sikert aratott a »Dalolj s ne félj!* cimü költői hitvallás is, amelyet Reményik Sándor ötvenedik születésnapjára irt a költő. Üde báiávál. csörgedező tiszta forráshangulatával nagv hatást váltott ki a ^Láthatatlan őzikék* és a »Piros reggel* cimü kölemény. A közönség percekig lelkesen ünnepelte a kiváló papköltőt. Végül dr. Tonelli Sándor, a társaság alel nöke csevegett igen érdekesen kelesztendő előtti erdélyi emlékeiről, élményeiből. Az előadásnak őszinte sikere volt. Tehcrtaxi Vállalat Megbízható, gyors, és OJCBÓ BÉRELJEN TEBERTAXIT MINDENT SZAUJT. Telefan: 24-W Mcs József, Gsoiwfili-Mrtf! 3.