Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-12 / 9. szám

Vasárna®, 1941.1.12. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVII. Cvfoloam 9. „Ellenségünk — a Szabály" Ka egyik budapesti lap megszólaltatta a „váIöpere3 bírót" s nyilatkozata nyomán megállapítja, hogy Ugrásszerűen emelkedik a válások száma. A szegedi statisztika pedig azt matatja, hogy a házasságkötések száma csökken. Nem fővárosi jelenség as egyik és nem vidéki jelenség a másik. Veszedelmes, sőt károsító egyidejűség van a két jelenség közölt: szaporodik a válások száma s ugyanekkor a házasságkötések száma Csökken. Nem vállajiífc ea~ átaal azt a feladatot, hogy ennek a tünetnek morális, Családarkölesi és gazdasági okait felkutassuk, — mindehhez túlságosan kevés volna a rendelkezésünkre álló hasáb. A feladaltlnk ésak az lehet, högy észxevétessük másokkal is a társadalmi dezoláltságnak ezt a tünetét s felvessük a kérdést: ha az államhatalom akár szociális, akár erkölcsi okokból küzd a házasságkötések csökkenése ellen s ha ebben a küzdelemben olyan fegyvertársak segítségével számolhat, mint az egyházak, akkor miért nehezítik, miért akadályozzák, vagy — Blykor — miért teszik lehetetlenné a házasságkötést') .'A törvény maradt változatlan, de nem változatlan annak végrehajtása. Egyre szigorúbb felfogás érvényesül a törvény betartásában és betartatásában. Az természetes, hogy a külföldiek házasságkötését meg akarják nehezíteni s érthető az is, hogy erkölcsi megfontolások nem tehetik könnyebbé a házasságkötést ott, ahol nem erkölcsi állapot teremtése a felek Célja- De üli oka van annak, hogy amikor sennni kétség, semmi aggály, semmiféle kérdés nem tapadhat azok szándékához, akik házasságkötésre jelentkeznek, amikör sem állampolgárságukhoz, sem nemzetiségükhöz, sem illetőségükhöz nem férkőzheíik a gyanúnak még csak árnyéka sem, akkor is olyan akadályokat tornyosítanak a házasságra lépés elhatározásának végrehajtása elé, amiket vagy egyáltalában nem tudnak, vagy alig tudnak legyzőni a házasuló felek. S megtörténik egyre gyakrabban, hogy a fiatalok házasságkötés és egyházi áldás nélkül kezdik meg az életközösséget csak azért, mert egyik, vagy másik okirat számukra beszerezbetetlenné válik. Ha GyémantkiitaVs István tápéi kisbirtokos e! akarja venni Halbőt Förgeteg Zsuzsanna szeged-királyhalmi leányzót, milyen államérdek, milyen törvényes szempont, milyen társadalomVédelmi tekintet követeli azt, hogy a házasságra lépőktol Családi értesítőket követeljenek meg? Aki úgy tudja, Hogy az apja Királyhalmán született, annak „születési esete" lehet anyakönyvezve Szabadkán, Alsóközponton, vagy aa alsóvárosi plébánián, 3e esetleg LudasCri, vagy Horgoson, öt plébánián és tét országban keresheti már az édesapja szüle lését az alsótanyai magyar. 'N Csengelei bérlő sp lehet tisztában azzal, hogy édesapjának születési anyakönyvi kivonatát Majsán, Kömpöftzön. Halason, Félegyházán, vagy Szegeden keresse-e! Csak azért hivatkozunk szegedi példákra, hogy mindenki által ismert geográfiai adatok világítsák meg ennek a kérdésnek bonyolultságát, de a probléma nem szegedi, hanem magyar. Az újabb időktől eltekintve, senki Bem őrizte meg, senki nem is szerezte be Családi okmányait s a biblia belső táblája csak már .a literátnsabb Családok eseményeit jegyezte fel Elénk érdeklődés előzi Filov vasárnapi beszédét üi oinerlhai Ií omresszus bizottságai Héttőn kelűlh a Bonsevett* lavasimett fárgijaiásái — Ploszfóvö a német-orosz szerződésről Nemet repülődének o roidhilz! tender fülöt! — Légttömadasoif Porismoaih, Palermo, lonruK es Beitüdzi ellen — Nemet e$ olasz jelentés repQlögepanyaíiaiöü üomüázásárdi Washington, január 11- A Eeuter-iroda jelenti: A képviselőház külügyi bizottsága hétfőn vitatja meg az Anglia megsegítéséről szóló törvényjavaslatot, szerdán pedig a szenátus külügyi bizottsága elé kerül a javaslat. Azok a szenátorok, akik az elszigetelődés hívei, ertekezletet tartoltak és azgn megvitatták, hogy milyen módon lehelne a javaslat elfogadását megakadályozni, A lapok nagyrésze a javaslat mellett foglalnak állást Egyesek azonban kifogásolják, hogy as elnök túlságosan széleskörű felhatalmazást kap a kiadások tekinteteben, (MTJ) \ szófiai homály Belgrád, január 11. A legnagyobb érdeklődéssel fordulnak a Bulgáriában vasárnap megtartandó gyűlések felé és azt hiszik, hogy a népgyűléseken elhangzó beszédek talán világosabbá teszik a helyzetet. Különös figyelem fordul Filov miniszterelnök beszéde felé. Sslauev volt miniszter érdekes cikket ír.t Bulgária külpolitikai magatartásáról a Zora című lapban. Sztanev azt kérdezi • cikkében. hajlandó-e Bulgária dacolni a közelgő zivatarral és a kérdésre igennel válaszol. 'A bolgár állam irányítói — írja — megteremtették ennek előfeltételeit és megszervezték a nép erőit a nemzeti lét védelme érdekében. Az állam pol! tikai igazodása ma teljesen tisztázott — írja — Bulgária békés úttörő félkent vesz részt ESrópa ujjúrendezésében. Á szófiai szővjetkövétseg egyébként új tagira] bővült. A követség új tagja az orosz katonai attasé új muukatársa. Mmtí repüMra'ok első akciója a FöiáKözi-íciiéereft Boriin, január 11. A véderőfSparancsnokság közli: — Egy buvárnaszádunk a távoli vizeken végzett legújabb akciója során összesen 52.800 touna tartalmú hajóteret süllyesztett el. Légvédelmi tüzérségünk és vadászaink meghiúsították ellenséges vadász- és bombavető repülőgépeknek francia terület fölé nyomulását. Vadászaink két, légvédelmünk pedig 6 ellenséges repülőgépet lelőtt — Nemet repülőrajok január 10-én elsöizbeu szálltak harcba a Földközi-tengeren. Támadásaik során többször eltaláltak két hadihajót. Ezek egyike repülögépanyahajó volt. A január 11-ére virradó éjjel erős légirajaink sikeresen támadtak délangliai célpontokat, különösen Portsmoutliban. Itt J nagykiterjedésű tüzeket okoztak. Hat gépünk nem [ tért vissza. (SITI) Légitámadás Porfsmoufh ellen London, január 1L A Réuter-ifo3a jelealja A német repülők az elmúlt éjszaka beves táJ madást intézlek Portsmőütfí ellen. Sok gyűjtő? és nagyhatású robbanóbombát dobtak a.város? ra. Sokhelyütt tüz keletkezett; ezeket azonban reggelre mind megfékezték. Sok lakó- és üzlet ház sérült meg. Többen meghaltak, mások me£? sebesültek, A németek két hullámban támadás őrizte meg. S a mí magyarjaink a maguk j szent tájékozatlanságában és ügyefogy oltsagukban nem tudnak végére járni azoknak a követelményeknek, amelyeket a Szabály elébük állít. Eluralkodik felettünk a Szabály. Ma már a % ételtől Undorodó hízott sertést sem lehet leszűrni hatósági engedély és családi értesítő nélkül. Az életet Csak az ember fejezheti be okmányok nélkül, de a disznók szalmaravstálát hiába készítik el, ha késik a hatóság engedélye, aminek kiadása előtt számba kell venni a Család készletét, a Családtagok számát s csak azután lehet dönteni abban a súlyos kérdésben, högy ki vethet véget a sertés unt életének. Alig van már az életünknek olyan szakasza, amelyen nem a beavatkozó Szabály lenne az úr. Egy ellenségem vanl a Szabály, — dalolta Ady Endre, pedig milyen szabad volt még az élet akkor, amikor ez a vers megszületett. Minden szabály jogosult, ami az eletet szolgálja, de le | kell tombolni azoknak a szabás oknak falait. melyek Csak akadályai az életnek. S amlko? államhatalmi érdek és erkölcsi belátás sürgeti azt, hogy házasságra, lépjenek azDk is, akik a, törvény engedélye nélkül élm?k együtt, akkor nem volna szabad felesleges, sem a közrendek sem az államhatalmi érdeket nem szolgáló azahályokkal nehezíteni meg a házasságkötést azok között, akiknek elhatározása semmiféle vonatkozásiban sérelmes nem lehet s akiket inkábS segíteni kellene abban, hogy végre is tudják hajtani szivük nemes szándékát. Az adatok sokszor tanulságosak, sokszor világító értelem sugárzik ki belőlük s olykor többet mondanak a cikkek és beszédek tömegénél- Az a két adat, amit most egymás mellé ál litöltunk, kell, hogy erre problémára felhívj? a figyelmet. Bizonyára a legnemesebb intencióból ered az a rendelet, ami végeredményben megnehezíti, olykor leheletlenné teszi a, búzásságköfések'et, de miíidqz a jelenség, amit a rendelet végrehajtása mutat, társadalmi éidekből sürgeti a megtett intézkedés revízióját