Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-08 / 5. szám

dia­•q Szerda, 1941.1. 8. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVII. évfoluom 5. szám Roosevelt ismertette megsegítésének alapelveit fc l'opoio di Roma szerinl az Eöucsím-AHöüiok elnöhe arra törcK szlh, liogij nCpÉ! belesodorta a héhorutoa Bardia eiesfe-nioY mm miniszterelnök lia/aulazoít Anglia teaslungton, január 7. Roosevelt elnök hétfőn tartotta nagy érdeklődéssel várt beszédét az amerikai kongresszus előtt Az elnök a kővetkező szavakkal fordult a törvényhozókkor: ~ ülyan pillanatban fordulok önökhöz, amely Jigyesul-Államok törtenetében egyedül áll. Az »egyedulallói kifejezést tudatosan használom, mert f terlcuclcm folyamán Egyesült-Államok biz­tonsága kívülről még soha olyan veszélyeztetett Bem volt, mint ,„a. Roosevelt beszéde további során kijelentette, ar­ra akarja kérni a kongresszlst, bogy az Egyesült­Államok fegyvert ds mindenféle hadianyagot köl­csönözzön Nagybritanniának o ugyanakkor arra akarja kérni a kongresszust, hogy'meg nagyobb lehetőséget adjon uz ligyesült-Allamok fegyverke­zésének megvalósításához. A fenyegető veszélyt mindenképpen el kell hárítani. Az Egyesült-Álla­mok biztonsága szempontjából nem engedhető meg, hogy olyan béke jöjjön létre, amelyet a tá­madók diktálnának. Az az uj rend, amelyei a tá­madó hatalmak meg akarnak valósítani, sokkal rosszabb lenne és igazságtalanabb, mint a ver­sarllesi béke volt. A demokráciát és a demokratikus intézmények alapjait érle most támadás. Egyrészt fegyverrel, másrészt propaganda utján kísérelték meg, bosy békés országok egységét megbontsák. Az Egyesült­Államok jövőbeni biztonsága azoktól az esemé­nyek tő] fiigg, amelyek messze az amerikai föld­résztől játszódnak le. Négy világrészben véde­keznek most a demokratikus népek elszántan. Ila oz a védekezés meghiusulna, ugy Európa, Afrika, Ázsia, Ausztrália és Ujzéland a győztesek' uralma alá kerül. Roosevelt beszéde további folyamán az Egye­sült-Államok politikai magatartását a következő három pontba foglalta össze: í. Az Egyesült-Államok kötelezték magukat hogy totális nemzetvédelmet épitenek ki. ' 0. Az Egyesült-Államok magukra vállalták »zt W, kötelezettséget, hogy a világon mindenütt támo­gatják azokat a népeket, amelyek a támadókkal szemben állást foglalnak. 8. Az Egyesült-Államok kötelezőnek tartják magukra nézve, hogy akár etikai, akár n:ds okok­tól vezetve, sohasem ismernek cl olyan bekét amelyet a támadók diktálnának. Ezekután Roosevelt hangsúlyozta, hogy a leg­utóbbi választásnál az amerikai nép megmutatta, hbgy nemzetpolitikai kérdésekben nincsen ellen­tét soraiban. Az amerikaiak mindig gyors cselek­vést követünk, mert a veszedelmet tisztán látják. Az Egyesült-Államokat akkor lehet a legjobban megvédeni, ha azok a demokrácia arzenálja lesz­nek, amelyből mind az Egyesült-Államok, mind * többi demokrata népek erőt meríthetnek. Azek « hatalmak, amelyek a támadással szembefordul­tak, nem kérnek katonai segítségei, csak fegy­vert. — Mi. nem mondhatjuk ezeknek a nemzetek­nek — hangsúlyozta Roosevelt adjátok meg magatokat, mert Ti azokat a fegyvereket, ame­lyekre fel tétlenül szükségelek van, nem tudjátok kifizetni. Roosevelt ezután megindokolta, hogy miért vá­lasztotta a kölcsönadds módját. Szerinte a most leszállított hadianyagokat az illető országok a békekötés űtán záros határidőn belül eredetiben szolgáltatják majd vissza — nem pedig pénzzel egyenlítik ki. 'A továbbiakban sr, elnök hangsúlyozta, bogy ni Egyesült Állomoknak l'MKl Veji vélniük miu­és kl kell meríteniük min­hogy Nagy brit anriiát íucg­deu szervezőerejüket den segély forrásukat, segítsék. Amerika feladata, hogy hajókat, repülőgépe­ket, tankokat és ágyukat szállítson. Ebben az el­határozásában senuni sem renditheti meg, még a­hadüzenet sem. Amerika crcic a céltudatos egység­ben rejlik. A Roosevclí-hcszéd hálása Itöma, január 7. A" Rooset-eft-beszeddel kapcsolatban a Papoló di Roma megjegyzi, hogy az a tekiulclyállamok elleni szándékokat tárja fel cs elméiéti ellenségeskedést 'jelent. A lap azt írja, elérkezett az ideje annak, hogy megkérdezzük Roosevelttől, miért nem üzen háborút a tengelyhatalmaknak. Erre a kérdés­re könnyen lehet "válaszolni, ismerve Roosevelt kétértelmű taktikáját, amely alapjában arra törekszik, hogy az amerikai népet belesodorj" a háborúba. A demokrata szolidaritás propa­gandájának' ürügyével Roosevelt Amerikái olyan magatartásba viszi bele, amely jóval.túl­haladja egg nem hadviselő fél magatartását. Természetes, liogy Roosevelt nem kihívott tá­madásnak minősíti játékának azt az esetlege* következményét, hogy a tengelyhatalmak a/. Angliának badianyagöt szállító amerikai ha­jók ellen törvényes megtorlásokat lépteinek éleibe. Ez a játék azonba nseukit, sein téveszt­het meg. Londoni jelentés szerint Churchill minisz­terelnök és Edcn Roosevelt beszédének el­hangzása után nyomban hozzáfogott a be­széd tüzetes tanulmányozásához* Az amerikai elnök üzenetével kapcsolatban még nem hang­zott el a hivatalos nyilatkozat. Az angol kül­ügyi hivatalhoz közelálló körök megállapít­ják, hogy nagy megelégedést kelteit London­ban a beszéd. Bíznak a Johnson.lörvény meg­változásában. amely nemcsak a hadianyagszál­Utást gyorsítja meg, hanem a szállítmányok eljuttatását Jmcrikaböt Angliába megköny nyíli. Abban is reménykednek nyilván, hogy a hadiövezetre vonatkozó előírásokat is módo­sítják. Bardia e'esíe után a megerösiíeíí lobrun áll maid elleni az ango'ohnak llóma, január 7. Több, mint két beiig tartó ostromzár ós háromnapos rendkívül heves ós el­keseredett küzdelem után az olasz csapatok, mi­után a hősies ellenállás minden eszközét harcba vetették, kénytelenek voltak a túlerőben levő an­gol csapatok nyomására feladni Bardia erődjét cs kikötőjét. Londoni jelentés szerint az angol lapok észak­afrikai tudósítói azt irjnk, hogy aa olasz arcvo­nal most Tobrukou halad át, de hozzáteszik, hogy Tobruknak két védelmi övezete van. Bardia -'­amint ismeretes — mindössze egy védőövvel ren­delkezett, Tobrukot Bardia ostroma alatt Óram­űi rendkívüli módon mcgerösilelte. ciegedeticnség a görög csapatott ná! Belgrád, január. 7. Jugoszláviába értező hi­rek szerint a görög Csapatok közölt nagy az elégedetlenség az ulóbbi napok véres vesztesé­gei miatt, amelyeket az olasz állások ellen iu­tézett meghiúsult támadások alkalmával szen­vedtek el. Hetiden Is nomDázták Londont repülőgépet. (MTI) London, juuu'ár'7. A légii lenti i gyí es £ Reuter-iroda, jelenti; belbiztonsági minisztérium je­Dublvn, január 7, Mint a Német Távirati J láttak cl és géppuskatűzzel árasztottak el Irodának jelentik, német harcirepülőgépek ked­den igen kedvezőtlen időjárási viszonyok mel­leit igen soTe külön vállalkozást hajtoltak vég­re Angliában. Londont több ízben is átrepülték és bombálcat doblak le felelte. Egy repülőgép igen" csekély magasságból megtámadott egy pályaudvart 'és több bombája eltalálta a főépü­letet és vágányokat. Londontól délkeletre megtámadtak egy repülőteret. Két hangárt ta­tübB Kedden Anglia több helységére hullottak bombák. Több ház megrongálódott a londoni körzetben, Midlandban és egyebütt. A hatoltak száma csekély. Sokan megsebesültek. (MTI) Törökország kitárt megkötött szövetségei mellett Ankara, január 7. A Német Távirati Iroda jelenti; A parlamenti szünet előtt Saydam mi­niszterelnök beszédet mondott, amelyben Tö­rökország külpolitikájával foglalkozott — Törökországnak az az egyediili célja mondotta <—, hogy megőrizze biztonságát. Tö­rökország figyelmesen, de nyugodtan kísér minden politikai és katonai eseményt és hűen kitart megkötött szövetségei mellett. A miniszterelnök hangoztatta, hogy a par­lament által elfogadott lojális Iörök külpoliti­ka ucm öű okot ái ra. liogy bármilyen Orsiágbf elkedvetlenítsen, vagy nyuglalanítson. A had sereg ereje napról.napra fokozódik. (MTI) Filov hazautazott Szófia, január 7. Ideérkezett jelentés szerinl Filov bolgár miniszterelnök Bécsből Salzburgba utazóit, bogy találkozzék Ribbeníróp német külügy m in iszterfel. Szófia, január 7. A Neméi Távirati Iroda jelenti: Filov bolgár miniszterelnök, aki a. un pókban Bécsbe utazott, kedden est" b óra V' perekor visszatért Siófióba. i

Next

/
Thumbnails
Contents