Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-05 / 4. szám

icjrnándi ^surüvi/ a természetes gyors hashajtó elég 3 ujjnyi 2 DSCRXQ7X&OBS2AG 194L JAiSrCfÁS S­áí "„CSILLOG f a g Y h a I r s a m," Kapható a RoltfoqisszQny-sugáruti CSILLflG^YŐGYSZERTflR^H Áro SO fiilór is kitartanak amellett, hogy Filomak nincs po­litikai missziója Németországban, útjának cél" ja csak az, hogy Éppinger tanárt felkeresse. Merő véletlenségnek kell tekinteni — mondják Berlinben —, hogy Eichíhófen szoljai uémet követ ie vcleulazott Pr. ntilcsőr István i miniszteri osztálulfinOli Budapest, január 4. A kormányzó dr. Kul­csár ístván miniszteri osztályfőnöki Címmel és jelleggel felruházott miniszteri tanácsost mi­niszteri Osztályfőnökké nevezte ki. -—oOó— Három szektát azonnali hatállyal betiltott a belügyminiszter Budapest, jauuár 4. A belügyminiszter nem­zeti és államrendészeti okokból káros és veszé­lyes működésük miatt azonnali hatállyal be­tiltotta a szalvista, a botednapot ünneplő ke­resztyének és a Pok'ait elnevezésű törvényesen ej nem ismert szekták működését. Kinevezések *% «9jieiemen, a tanárképző főiskolán, a középiskoláknál, a felsőiparískolán, a polgári és elemi iskoláknál A szegedi iankeeUleú uj főigazgatója: de. Balogh Anyó* Szabó György István, Simon József, <3sé£ 1 é d i Lajos, Salamon Lajos, Gálig László^ K arácsonyi-Kuzui ics Piroska, Becséi Magdolna, Bója Ilona, Bánhegyi Zoltán be íyettes tanítókat rendes tanítókká, Kaba Mar­gitot, Sándor Józsefet, KI inger Annát (Kis­telek), Simkónó Takács Erzsébetét, Ve­ress Ilonát, Szentkoviánszky Júliát népiskolai tanítókká kinevezte. ségtiél Budapest, január I. A kormányzó a szegedi tanárképző főiskola tanári létszámában dr. Moór Elemér főiskolai tanárt az V. fizetési osztáíyba, dr. Schilling Gábor ügyvezető-igazgatót, vitéz Tőrök Imre és dr. Eperjessy György föis kölni tanúroka,t a VI. fizetési osztályba kinevezte. A KÖZÉPISKOLÁKNÁL A középiskolai tanszemélyzet létszámában dr. -irincz Jenő leánygimnáziumi megbízott igaz­gatót gimnáziumi igazgatóvá a VII. fizetési osz­tályba kinevezte. — Falábú Jenő Baross Gábor gimnáziumi tanárnak a gimnáziumi igazgatói ci­met, Rátkay Endre felsőipariskolai lanáruak pariskolai igazgatói citnet, Eckerdt Elek ke­reskedelmi iskolai tanárnak az igazgatói cimet adományozta. A kormányzó dr. Balogh Ányos szombalbe­,yi tankerületi főigazgatót a szegcdi tankerület főigazgatójává az V. fizetési osztályba kinevezte. Á vallás- és közoktatásügyi miniszter Láng István sibetuéiuaintézeti tanárt a VI. fizetési osz­tályba. dr. Judik Ferenc tanügyi fogalmazó­gyakornokot tanügyi scgédi'o,galmazó\á kinevezte. AZ EGYETEMEN Dr. Gsillik Bertalan alkönyvtárnokot a Hor­thy Miklós-tudományegyetem könyvtárához könyv­tárnokká, — dr. Gsinády Jenő egyetemi ma­gántanárt a Horthy Miklós-tudományegyetem Or­vosi karán intézeti tanárrá, — dr. Molnár Jó­«sef egyetemi magántanárt klinikai főorvossá, dr. öerkesy László tanársegédet a VIII. fizetési iskolai tanárokká. CsizWazia Kálmánt gyógy­pedagógiai rendes tanárrá kinevezte. TANITúK Bír is Dezső. Mészáros Béla népiskolai tanítót a VIII. fizetési Osztály 3, fokozatába elő­lép lette. A. SZÁMVEVŐSÉGNÉL belügyminiszter az államosított számvóvö­dr. Magyar Mihály számtisztet számel­ieoörré, Halasy Béla és Bogdán László gya­kornokokat számtisziekké kinevezte. AZ 0T1-NAL A belügyminiszter az Országos Társadalombiz­tosító Intézetnél dr. I s z 1 a y Istvánt titkárrá, — dr. Molnár János felügyelöt biztosítási IL o, főfelügyelővé, — dr. Endrődy Ferencet bizto­sítási segédellenőrré, — Misung Bélát ideigle­nes biztosítási gyakornokká, — Gzipot Zoltán számvevőségi tanácsost számvevőségi II. o. fő­tanácsossá, — Gavallér István, Buday Fe­renc számellenőröket számvizsgálókká, _ Bocs­kai Tibort ideiglenes minőségű számtisztté, — Badacsonyi Ferencet biztosítási I. o. tisztté, _ Makai Kálmánt biztosítási II. o. tisztté, Bá­lint Pálnét biztosítási segédtisztté, Kelemen János kezelőt ideiglenes minőséin irodasegédtisztté kinevezte. negszflntk a mmm szegedi cxporttelcpc fii törtenifi az egziszie ticiáfáDon fenyegetett száz mtinháscsaláádal (A Délmagyarország munkatársától) Ismé­re Les uA a fon Los szerep, amelyet a szegedi Hű­tőház Szeged ós köruyékéuek mezőgazdaságá­ban betöltött ós amelynek során évenhint mint­egy másfélmillió pengős értékkel vett részt az ország devizaforgalmában. A Hűtőház nagy­szabású piag- és expor(szervezése. jelentéke­nyen érintette Szeged és környékének mezőgaz­dasági fejlődését is, hiszen a baromfitenyész­tés legutóbbi években tapasztalt fejlődése je­lentékeny mértékben enuek a szegedi telepnek is köszönhető- A szegedi telep rendkívül nagy­tömegű baromfit és más árút vett fel, bogy azokat a legjobb külföldi piacokon helyezze el. , Szegedről a Hűtőház normális gazdasági osztályba intézeti tanárrá, — dr. Zólyom 1 Bá- .., ,, . ... Untot a szegedi báró Eötvös Lóránd-Koilérium i evekbeQ mintegy 600-800.000 csvrlcét exportált, igazgatójává kinevezte. ' ' *nftnn Kovács Ferenc klinikai elJenftrt egyetemi gondnokká, dr. 6 s a p ó Ferencet és dr. S z o n t a i Józsefet gazdasági hivatali segédtisztekké, — ifj. Somogyi Imre füvészkerli intézőt egyetemi íö­liertésszé, — az egyetem gazdasági hivatalánál Kocsis Jenőt. Kertész Lajost és Reck En­drét gazdasági hivbtali gyakornokokká kinevezte. A. TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA UJ TANARAI A tanárképző főiskola illáin (ani tanszékére ár. Kesselyák Adorjánt, növénytani tanszéké­re dr. Ti 8 zsi i nszky Bertalant, fizikai tanszé­kére dr. Bodó Ágostont főiskolai tanárokká ki­•teveate. A POLGÁRI ISKOLÁKNÁL ES A FELSŐ IPARISKOLÁNÁL Munkás Ilona gyakorló polgári iskolai he­lyettes tanárt rendes tanárrá, Dobó Ferencet rendes tanárrá. — Szabó Balázs Jánost helyet­les tanárrá kinevezte. Villányi Jenő felsöiparosikolai oktató-fö­müvezetőt főművezetővé, Térjék László felső­ipariskolai belvettes tanárt állami ipariskolai be­'yettes tanárrá. Lakher Károly és Eördögh Ferenc belvettes tanárokat állami kereskedelmi Ufévi UYörs'rási és géairásf tanfolyamok nyílnak MAJGR-szakiskolában. Horváth M,-utca 50—60.000 pulykát főleg Angliába, 40-50.000 gyöngytyúkot, ezenfelül jelentékeny tétel nyu­lat és más yadfélét. A szegedi telep kezdte meg először az országban a fagyasztott tojásexpon­iot, amelyből évenkint mintegy 20 vagonnal, mintegy kétmillió tojqst szállilott ki a legjobb külföldi piacokra. A magyar mezőgazdaság értékeit a szegedi telep főképpen Angliába, Olaszországba, Svájcba és Németországba szál­lította ki és ezzel évenként mintegy másfél­milliós devizaforgalmat biztosított. A telep kontaktusban volt a szentesi Hűtőházzal, amely még nagyobb arányokban vett részt az expört­bao. Mintegy két év előtt a Hűtőházat allimen­táló magánvállalat eladta a telepet a Hangya­szövetkezetnek. amely Ugyancsak nagy appa­rátussal kívánta nemcsak fenntartani ezt a forgalmat, de még növelni és fejleszteni is akarta. A Hűtőház a Hangya keretei között változatlanul folytatta a fontos munkát, a te­lep új vezetője. Varga József mindent elköve­tett, hogy a legjobb piacokat biztosítsa a sze­gedkörnyéki baromfiállomány elhelyezés Ive­Számos értékes eredményt produkált ez a foko­zott ambícióval kifejtett munka, míg a közel­múltban a telepen kívül fekvő okok, elsősorban a inai nehéz európai helyzet miatt egyre több nehézség tornyosult az exportkeret fenntartása elé. Az elmúlt évben főként Németországba, szállította a kiváló márkájú szegedi baromfit a telep, kisebb mennvigégben Svájcba, vala mint Svédországba is. Most azután ujabb nehézségek mutatkoztak, amelyek szükségessé tették a Hatigya számára a racionalizálást és ennek során került a ter­vekbe, értesülésünk szerint, sz a szándék, bogy ö! szegedi telop exportjellcge megszűnne, a Hű­tőház a jövőben gyüjlölelep jellegét nyewc. Ezt azt jelentené, hogy nem dolgozna — mint eddig — önállóan a külföldi piacokkal, hanem a szentesi és a kecskeméti nagyobb telepek szd. mára és igy a nagykapacitású szegedi telep a tervek szerint a jövőben esetleg Hsak tranzité­raktárrá alakul. A múltban átlagosan 150—200 munkás talál­t.a meg kenyerét itt a legnehezebb téli hónapok­ban, szeptembertől február végéig — amikor alig van kenyérkereseti lehetőség a mezőgaz­daságban. Ha még tekintetbe vesszük azt is, hogy a telepen foglalkoztatott munkások kö­zött jelentékeny számban szerepeltek leányok, asszonyok és gyermekek is, megállapíthatjuk, hogy legalább száz család kapott itt a legne­hezebb hónapokban munkát. A közelmúltban, még mintegy 80—100 munkás dolgozott a. tele­pen. Ezeknek kenyérkereseti lehetősége — leg­alább fs jelentékeny részének — most vesze­delembe került azzal a tervvel, hogy megszűn­ne a Hűtőház exportjellege. Igen fontos volna Szeged mezőgazdasága, dc szociális viszonyai számára is, hogy továbbra is biztosíttassák (t szegedi Hűtőház nagyszabású exporttevékeny­sége és a racionalizálás ne történjek úgy, hogy mindössze gyűjtőállomássá alakuljon az önálló exporttevékenységet kiépített föntos hivatáséi telep. Éppen a fontos kettős érdek miatt szük­séges volna, ha a város illetékes tényezői moz­galmat kezdenének abban az irányban, hogy továbbra is biztosíttassák a telep egész kapa* "itása. Meg vagyunk győződve arról, ha a vá­ros illetékes tényezői késedelem nélkül megfe­lelő akciót kezdetiek, a széles körben tevékeny­kedő hatalmas felkészültségű és nagy tőkeerők felett rendelkező Hangya megtalálja a módot arra. hogy a szagedi telep a jövőben is be­tölthesse fontos sX i'epét és biztosítani tudjon it | -váz munkáscsalád részére a legnehezebb b(i i- I uaookt ikban megélhetést.

Next

/
Thumbnails
Contents