Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-31 / 25. szám

ÖÉCMA'GYARÖ&SjT 'A G PÉNTEK, 19-11 JANTJ.AR 81. jfiZ""OLVASÓ ROVATA; Tisztelt Szerkesztőség l 11a Szeged város térképét nézzük; látjuk, bogy milyen sok az állati és növényi név az utcák neve között. Találunk közöttük kigyó, gyik, róka, vid­ra, oroszlán, hattyú, holló, rigó, gyöngytyúk és fekete sas elnevezéseket, azután meg orgona, li­liom, retek, stb. nevü utcákat is. Ezeket a mitseia jelentő neveket ki lehetne cserélni szép sorjában . történelmi nevekre. Hiszen vannak történelmi nagyságainkról elnevezett utcáink is: Kossuth Lajos-sugárut, Damjanich-utea, stb. A Kossuth Lajos-sugárut például a rókusiak főutcája s a su­gárul mentéu az állomástól befelé a Fárisi-kőrmtg valamennyi mellékutcát át lehetne keresztelni történelmi, vagy irodalmi nagyságaink nevére, hi­szen egynek 6incsen jelentőségteljes neve. • Vi­szont Kossuth Lajosról még egy utcánkat is élne-, vezték, ez zavaró körülmény cs az idegenforga­lomnak is árthat, éppen ugy, mint a Dugonics-tér és a Dugonics-utca A Kossuth-utcát és"a Dugo­nics-utcát sürgősen át kellene keresztelni, a pcs­taforgalomban is s.ok tévedést kiküszöbölnénk .ezzel. A Felsővárost egyébként meglepném azzal, Sogy a Bibarf-utcál Dankó Pista-utcának nevez­saém cL Abban az utcában és környékén igen sok aeoész-cigány lakik, szivükbe vésődne igy Dankó íPista neve, a legkisebb gyerek is megismerné ezt & nevet, amely a magyar nötaköltészet dicsöség­íeljes alakját örökítené meg. •Vannak névtelen utcáink és tereink is, ezeket Sím ártana már elkeresztelni. A Kossuth La?os­Sttgárat mentén, a tűzoltólaktanya szomszédságá­Fan van egy névtelen tér, valahogy rajta ragadt a R'ákőczi-tér elnevezés, bár ez nem hivatalos! Az 'ti névtelen pázsitos terület, amely az egyetemi klinikák tömbjét foglalja magában, juthatna-e ínéit óbb elnevezéshez, mintha a sKlebelsbere-park* bevet kapná? Hiszen a nagy alkotó miniszter mü­véf kosw»ruzza... A Klcbelsberg-téret' — azelőtt Uizella-tér — Hősök-terének kellene elnevezni végérvényesen. Ha kissé megfigyeljük a tér lát­Uépét, észre kell vennünk, hogy ez a tér szinte kí­vánja a Hősök-tere elnevezést. A Hősök kapuja idljon a Hősök terén, a két hatalmas kőkafrina — OJte Éva alkotása — szinte sposzton áll* szembe te. térrel és az Idővel... Ha az összhangra jobban ügyelünk, az idegen­vezető munkáját is megkőnnyitjük. A szegedi szob­rok elhelyezése is a jövőben több körültekintést Igényel. Milyen kellemesen hat a Dugonics-szobor a? azonos nevü téren, vagy a Széchenyi-szobor e Széchenvi-téren. De. milyen távol esik a Klauzál­tértől a Klauzál-szobor s az Erzsébet-ligettől az Erzsébet-szobor, vagy a Szent György-tértől az ftrj Szent György-szoborí Több gondot kell fordítani a telepek utcaelne­vezéseire is. A Somogyi-telep főterét Somogyi Szilveszter-térnek keresztelném el s a Somogyi­utcát Somogyi Károly-utcának nevezném. Minden telep főterét névadójáról kellene elnevezni e az Utcákat főként -szegedi társadalmi, vagy történel­mi, irodalmi s egyéb kiválóságokról nevezném el, persze inkább azokról, akik már halhatatlanokká lettek... Szeretném, ha illetékesek felfigyelnének so­raimra és. legalább a Belváros utcáit még ebben az évben átkereszteluék. Ez anyagilag sem jelen­tene sokat, hiszen a régi táblákat be lehetne ol­vasztani és ujrapréselni. Soraim közléséért fogatí­ja a t Szerkesztőség hálás köszönetemet Egy siegedi polgár. jXJL-ilU-L i i i n •..•.. .un i Ma 25 éve A rendületlen kitartás fényes példáját adta ezen a napon Maczky Géza, volt nagykanizsai 20. népfelkelő gyalogezred­ben hadnagy, aki a Szán folyó felső völgye környékén fekvő Lutoviszkánál vivőit har­cok alatt azáltal tüntette ki magát, hogy ak­kor, amikor az oroszok többszörös túlerejük folytán felülkerekedtek és a szakasza ájtal megszállt árkokba törtek, a legsúlyosabb kézitusában puskával a kezében harcolva, bösi pcldaadással és a szó valódi értelmében az utolsó lehelletéig harcolt. Eközben ugyanis halálosan megsebesülve, bosi báláit balt. Ezért a kiválóan vitéz cs bátor magatartásá­ért a katonai érdemkereszt odaitéléséyci őrö­'vitették méje bösi emlékéi. A 1& fokos fafyfy H-fyömákm tat* 0 kideyd 0 úldtaHC*, 0 fyG&dmtyht 0 \cn42k, 0 bhkac4Í& u- 0 koldus (A Délrnagyarország munkatázsátólj A rá­dió harsogva jelenti, be: — A hideg tovább tart, . . Büszkén és emeit hangon mondja, mlnth'a­jisak örömhírt közölne a nyájas hallgatókkal. A hőmérséklet Szegeden mínusz tiz fok volt s az emberek úgy siettek az utcán, mintha gyor­sított filmfelvétel figurái lettek volna , ,. Min­dig aktuális ilyenkor a sóhaj: — Hol a boldogság mostanában? Barátsá­gos, meleg szobában . . Bizony, ilyenkor az a boldog, aki barátsá­gos, meleg szobában ülhet a terített asztal mel­lett s a hivatalban, műhelyben, iskolában mun­ka mellett. Az, bogy a szoba esetleg csak re­latíve meleg, nem-számít akkor, ha azokra gon­dolunk, akik egész nap kénytelenek az utcán tartózkodni, mert teljesítik hivatásukat, így ke­resik a kenyerüket. Megkérdeztünk néhány ilyen embert, bogy bírja elviselni szabadág alatt a mínusz tíz fo­kot? Az ufaáfráiuö lábait k'apkddta a sarkop és bátor hangon kínálgatta a dólutáui lapokat Ütemesen vele­topogtunk, miközben feltettük a kérdést: — Hogy bírja a hidegeit Fogy-o az újság ebben a hidegben? —• Hát birom, mert muszáj. Kell a kenyér a gyerekeknek. Ilyenkor, S óratájt elkezdem Cs este kilencig megyek. Fogy-e aa újság? Hát tetszik tudni, mostanában mindig fogy. Az em­berehet érdeklik az események. Persze, ilyen­kor 10 fokos hidegben nem merészkedik ki min­denki az utcára. Hogyha igazi szenzáció van, — valami külön szenzáció —. akkor nem baj, bogy hideg van, mert ba másért nem, az új­ságért kimerészkednek az emberek az ideára. Debát hogy tudják meg, van-e szenzáció a lapban, vagy sem? — kérdezzük ártatlanul, mit sem sejtő ábrázattal. — A hír előbb jár/mint az újság! — nevet­sz njságárás. Annál inkább veszik az njságot, mert a rádión mondott szó nem ugyanaz, mint ami le van írvat Regi-régi igazságot rögzített le ezzel s mint aki jól végezte feladatát, tövábbáll cs harsány hangon kínálja a legfrissebb híreket ... A tyetzUMfés nénik-e. ott ül gyékényszőnyeggel elkerített kuckója ban és szorgalmasan vagdossa be a gesztenye héják Az orra olyan vörös, mint az érett cse­resznye és nagyokat szipákol., miközben felel a kérdésünkre; — Már nyolcadik napja vagyok influenzás. de>még mindig birom. Ne bagyja el magát az ember, mert akkor leesik a lábúról s oda a ke­reset! Pedig ebből élek, ebből neveltem fel a fiamat, hála Istennek, már. családot is alapí­tott . . . — Hát a kályha mellett még Csak bírja va­lahogy az ember ezt a nagy hideget Kemé­nyebb telet is kibírtunk tavaly. Akkor legalább fogyott a marón!, naponta eladta 12—15—18 ki­lót! Most nem adok cl többet S—-i kilónál . . . Az emberek mindig sietnek, nem állnak meg a sarkon, nem csábítja őket a sült maróul szaga se! Hát még ilyen hidegben! Dehogy töltik az­zal az időt, hogy gesztenyét vásároljanak! Meg aztán nagyon drága az élet, nem jut ilyen „luxuscikkre" . . . Elmondja még. hogy vannak azért minden­napos vevői is. Orvostanár áz egyik, minden nap azzal bíztatja, hogy igyék meg egy-egy li­ter' bort, ez az influenza egyetlen orvossága. •-.V _ 2Jea is isink egy-két decivel, da többit nem tudok. Drága a b'or kérem, meg aztán —» csak nem leszek részeges vénségemre? A tanár úr bizonyosan tréfál velem, hisz olyan Ig«í jó ember .« „. Minden nap vásárol gesztenyét tőlem ...» A ftefredtni ccndífc fülvédővel állja a hideget a posztján. Szép szál magyar fiú, felcsillan., a szeme, amikor moudja: — Második esztendeje vagyok rendőr. Mi ne bírnánk a hidegei, fiatalok" Nem mondom, ta­valy még nehéz volt, kemény hideg volt egy­szer-kétszer, de azért álltuk! Az idén már sok­kal könnyebb. Aztán minden négy órában be­mehetünk egy negyedórára melegedni az Őr­szobára. Elmondja, liogy napi 12 óra szolgálatot tel­jesít, négy óránként váltják fel. Bizakodó, fia­tal hangján és határozott vonású arcán meg­érezni, hogy szereti a hivatását és nem ijed meg mínusz 10 fokos hidegtől a szabadág alatt sem! A bfoUotsu kapualjban várja a jószerenCsét a vendég képében. Cigarettát sodor, ide-oda topog lószőr­csizmájában. Egy-két társa odagyűl a kocsi­standról s megbeszélik a világ folyását Van olyan is, aki a közeli kocsmából kerül elő, de az ilyet nem sokra becsülik a többiek. —- Ez is valami, ez a kis hidegf — válaszol kérdéssel^. — Hát odakünn, a frontou, a magas begyek között Albániában? Hát azok mit szól­janak kérem? — Az a baj. hogy nem szívesen ül be a ven­dég még a csukott kocsiba sem. Fél. bogy job­ban fáz'tk, mintha gyalog menne. Az igazság az, hogy így takarítja meg a kocsiköltséget magá­riak . . . Inkább elkésik a hivatalból, a hölgy­gyei való találkozásról. Legfeljebb azt mondja, hogy — hideg van . . . így bölcselkedik egy másik, A &aiki Udduó remegve tartja olőfe kékre fagyott kezét es imigyen változtatja meg szokásos mondókáját? — Egy kis fára, Csak pár fillért . . . Meg­vesz az Isten hidege ... Adok neki pár fillért- Cserébe meg fogom kérdezni tőle, hol kap fát? Azt hiszem, az In­formáció megéri . .. C-t) Zajlik a Tisza (A Déhuagyarország munkatársától) A pá?! nap előtti euyheség után hirtelen, minden át­ínéuet nélkül, tartós hidegre fordult az időjá­rás. Most már ismét benne vagyunk a szigorú télben és a negyedik bideghullám alakul ki. A szigorú hideg időjárás következtében nem lehet folytatni a tervbevett csatornázási mun­kálatokat, mert a föld Csontkeményre fagyott. A Tisza a felsőbb vízvidéken erőseu árad és ennek következményeképpen Szegednél is gyorsméretű a víz emelkedése- Csütörtök dél­ben a Tisza vízállása Szegednél már 5.30 mé­ter volt és további áradásról érkezett jelen­tés. Egy hét leforgása alatt a Tisza 2 és félmé­tert áradt A múlt héten még sima volt Szeged­nél a Tisza, két héttel ezelőtt zajlott, most pe­dig a szigorú hideg következtében ismét erő­sen zajlik, máshol pedig már bo is állt a fo­lyó viza. ,

Next

/
Thumbnails
Contents