Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-29 / 23. szám

DÉÜMAGYARORS2AG SZERDA, 1941. JANUÁR 29. Hozzá jé r u 1 á sával 6000 darab magyar, 3000 német, 750 francia és 750 darab angol nyelvű, mű.vészi kivitelű tájékoztatót adtak ki. Az elmúlt esztendő idegenforgalmi esemérfyeánek felsorolásánál első helyen említi a jelentÓB a Szegedi Ipari Vásárt, mint amely a legtöbb idegent vonzotta Szegedre. Igen nagy sikert jelentettei azok a kedvezményes árú jegyszelvényfüzetek, amelyek háromnapos szegedi tartózkodást tettek lehetővé az idegenek számára a amelyeket ugyancsak az IBUSz-szal karöltve adott ki a hivatal. Az év idegenforgalmi eseményei közül egyébként kiemelkedtek a belgrád—zimonyi énekkar hangversenye, a Jugoszláviából érkezett mezőgazdák • tanul-' mányi csoportja dr. Keksz Lajos tartományi képviselővel az élen, a KALOT, az Egyesült Női Tábor, a .Kalász" nagygyűlése, az IPOKkengresszus, a nyári Mátyás király ünnepségek, a régensburgi dómkórus hangversenye, az egyetem ünnepélyes megnyitása. Nagyban hozzáfog járulni a szegedi idegenforgalom fejlesztéséhez — mondja a jelentés —, hogy a város az IBU&z anyagi hozzájárulásával a Bajza-utca 9 szám alatt 80 ágyas túristaszálló berendezését kezdte meg. A munkálatok a. bora tavasszal befejeződnek és a szálló megnyitására húsvétkor kerül sor. A jelentés számszerű adataiból kitűnik, hogy az elmúlt év folyamán 25 tanulmányi cso port érkezett Szegedre 2500 résztvevővel, 11 kirándulóüsoport 1000 résztvevővel, 10 csoport különböző versenyre. 100 résztvevővel. Tanfolyamokra 300, gyűlésékte 1626, az alsóvárosi búcsúra 10000 vendég érkezett. A Szegedi Ipari Vásár látogatóinak száma összesen 47.220 személy volt, szemben a tavalyelőtti 53,515-el. Az elmúlt évben összesen hat filléres vonat futott be Szegedre 6505 utassal. Tavalyelőtt 19 volt a filléres vonatok száma 13.400 utassal. Igen érdekes a jelentésnek az a része, amely a Szegeden megfordult idegenekről kőzöl.kimutatást Eszerint 565 német, 1170 jugoszláv, 49 olasz, 3 francia, 643 román, 6 angol, 54 cseh és szlovák, 41 lengyel és 296 egyéb nemzetiségi utas fordult meg a múlt évben Szegeden. Az öszszes forgalom 1940-ben 17.387 idegen- J jelentés 130.650 pengőre becsüli azt az összeget, amit az idegenek tavaly Szegeden elköltöttek, az ipari vásár belépőjegyein kívül. Ol hónap a háborús Angliában Részletek egy francia iengerésx nap lójából (A Delsnagyarország munkatársától) Aki valaha gyakran olvasott francia újságot, aki ismerte a jobb- és baloldal lapjait és ma kezébe vesz megint egy francia lapot, meglepetéssel tapasztalja, hogy egészen uj francia lélekkel áll szemben. Ennek az uj léleknek a körvonalai még eléggé bizonytalanok, de már egészen más, mint az egy évvel ezelőtti. Mélyebb, tisztább és rokonszenvesebb. A francia lélekkel nemcsak a vereséget kellett elszenvednie, hanem azt a csalódást is, amely barátaiba és fegyvereibe vetett hitében érte. És ez az utóbbi volt talán a legkeservesebb. Ennek a fájdalmas csalódásnak a benyomásait mondja el a »Candide« cimü francia hetilapnap Georges Blond »rapatrié« (visszahonositott; francia tengerész. Hegévkexésem Mngliába Egy torpedónaszád fedélzetén érkeztem Angliába a pusztulás képeitől meggyötört szívvel. A németek iaár elfoglalták tengerpartjainkat és a fegyverszüneti tárgyaiások folyamatban voltak. A haditengerészet teljesitette utolsó kötelességét, a legnehezebbet: tönkretette a kikötök berendezéseit A felgyújtott petróleumtartálytok égigcsapó lángjai, elpusztított partok, házak, a kikötők bejáratánál elsüllyesztett hajók; a tenger lelett olyan sürü tömegű füst úszott, hogy a juniusi reggel inkább hasonlított sötét éjszakához, íme a kép, amelyet magunk mögött hagytunk. És ez iszonyú látomás mögött legtöbbünk asszonyt, gyermeket fájlalt, akikre váratlanul csapott le a pusztulás. És ezekután egyszerre a nyugalom, a noldogsag világába érkeztünk. Portsmouth, Plymouth, Falmaith, a nyári napban oly szelíden tündöklő déli partnak e kikölui mosolyogva fogadtak bennünket, Lányok, ifjak fürödtek a tengerparti fürdőkben « * vízből kijöttek, hogy köszöntselek. Mások éppen teniszeztek s egy pillanatra abbahagyták a játékot, hogy kezükkel felénk intsenek, aztán folytatták játékukat. Az angol torpedónaszádok füstokádó kéményei, az elzúgó repülőgépek százai, a léggömbök mégis azt mutatták, hogy Anglia háborúban vaD. De ab^an az időiben az angol nép számára a háború még nagyon is távoli csetepaté volt. Ez is olyan háború volt akkor még számukra, mint a többi . . . Hajóink lassan haladtak az arzenálok felé, miközben már lehorgonyzott hajók előtt haladtunk el, melyeknek személyzete hangtalanul figyelt bennünket. Lengyel, norvég, holland és belga hajók voltak. És mikor melléjük álltunk, szomorúan gondoltuk: Íme. mi is legyőzöttek vagyunk, mint ők . PfarselUaise és lefeawevxés A plymouth-i állomáson az angol hatóság emberei gyűjtötték össze a francia partok menekültjeit, civileket, katonákat, akik mintegy ötven kis hajón érkeztek. Meggyötört. az események zuhataga tol csaknem bamba ábrázatukról a szomorúság ritt Teát és kekszet osztogattak szét köztük. A kikötőparton egy hangszóró zúgta a Marseillaise-t ós a franciák könnyező szemekkel álltak vigyázba. Alighogy a Marseillaise utolsó akkordjai végetértek, a hangszóróból egy rövid beszéd hangzott felénk, mindig ugyanaz, valószínűleg lemezről, mély körülbelül igy végződött: »Franciák, kormányotok a németek foglya, folytassátok a háborút mellettünk, csatlakozzatok az angol zászlóhoz, amely háromszínű, mint a tiétek*. Ahogy a városba ertünk, mozgalmas élet fogadott bennünket. A tea szalonok tömve voltak. Tisztek udvaroltak az Anxiliary Trasport Services vagy a R. A. F. (királyi légi haderő) besorozott, elragadó uniformisba öltözött ifjú hölgyeinek. Ezek a képek mindig váltakoztak. El kell még mondanom, hogy az angolok hogyan fegyverezték le a francia hajókat, vagy mondjuk inkább ugy: hogyan ejtették hatalmukba. A mód, ahogyan ezt tették, nagyon sokféle voít. Egy a sok közül: Piros kereszt jelzésű angol naszád közeledett a menedéket kereső francia hajóhoz ós egy angol tiszt jelezte, hogy az ügyeletes tiszttel szeretne beszélni, akit egyébként igen szívélyesen meg is hivott magához. Amikor a legénység fegyvertelenül a fedélzetre jött. a mintegy 300 méter távolságban levő angol hadihajó már tüzelésre kész ágyúit reájuk irányozta. Ekkor a hajó parancsnoka a kapott utasítás szerint a hajó személyzetét mentőcsónakokba parancsolta. de ö maga néhány tiszttel a fedélzeten maradt. hogy elsüllyessze a hajót. A viz csakhamar behatol a hajó testébe, s az kezd féloldalra .dűlni, Amikor az angolok ezt látják, egy gyorsnaszádot küldenek és egész közelről figyelmeztetik a hajó kapitánvát, hogy ha a hajó elsüllyesztését meg nem akadályozza, a mentőcsónakokban levő legénységet tűz alá veszik, Anglia - kasváenvák néfftlif Anglia történelmében első eset. hogy földjén saját hadserege van; igazi modern hadsereget értek természetesen, tétmillió embert, akiknek lakást kell adni b akiket Katonai nevelésben és oktatásban kell részesítem. Angliában nincsenek kaszárnyák. Mi franciák, akik részere a kaszárnya udvarának söprése valósággal öröklődött s amelyből gazdag irodalmi-téma született, nehezen tudtuk elképzelni, hogy kaszárnya ne legyen Augolországban. Angolországnak az újonnan behozott sorozás nagyon súlyos és sokféle gondot okozott. A nyár folyamán az angol hadsereg sátrak alatt tanyazott szanaszét szórva: mezőkön, parkokban, lóversenypályákon. Az ősz beálltával félteni kellett a katonákat az időjárás viszontagságaitól. És az angol parancsnokság angol megoldást hozott. A hadsereget felosztották, szétszórták Anglia minden lakható házában. Hotelekben, lefoglalt villákban, bezárt -inozihtiy^égekben. Reggel kilenc órakor lehet látni, hogy a katonák hogyan mennek nagy kényelmesen a kiielölt gyakorlóhelyre. 80Ü0 internált francia tengerész elszaliásólá'á ebben a kaszárnyahiányban egészen megoldhatatlanná lett. Julius 3-tól november végéig, amig a hazaszállítás meg nem kezdődött, a francia tengerészek sátrak alatt éltek. Eletük feltételei ezekben a táborokban nagyon különbözőek voltak. Természetesen mindig' keservesebb, ahogy az idd rosszabbodott. Mindent tekintetbe véve, meg kell mondani, hogy cz az élet. nyomorúságos és szomorú volt. Nyomorúságos volt, mert az angol hivatalos szervezet elképzelhetetlenül lassan működött. szomorú pedig azért, meri a gaulliste-ok (a G'aule-pártíák) különleges módon próbáltak hatni tengerészeinkre. Azt gondolták, hogy tengerészeink sokkal kevésbbé tudnak elleritállni propagandáiknak, ha légmentesen elzárják őket hazájuktól és ha nagyonis kétes morális cletfeltétélekel nyújtanak nekik. így ir Angolországról az a francia, aki valaha bizonyosan rajongott érte. Miesoda csalódás, micsoda lélekösszeomlás. Az áldott emlékű Kuncz Aladár A fekete kolostor* szerzője jut itt eszünkbe, akinek oein a francia rabságban átélt embertelen szenvedések fájtak, hanem az. a csalódás, amely a szellembe vetett hitében érte. Most ez a csalódás sújtja * franciákat is, akik közül nagyon sokan térnek meg a hazai földbe Kuncz Aladárként. Madácsy László Kihallgatták a tanukat, a bizonyítás után békésen ért véget a makéí ».:*2onyitvány«»iier (A D"lmagyarors/.ág munkatársától) Érdekes fordulattal ért véget kedden a szegedi törvényszék B ó k a y-tanácsa előtt az a rágalmazási ügy, amelynek vádlottja dr. Kiss Károly makói "ügyvéd volt. Dr. Kiss Károly élénk szerepet játszott Makó és Arad-Csanád-Torontál megyék életében, a városi képviselőtestületnek és több bizottságnak volt a tagja. 1938 október 13-án megfellebbezte a belügyminiszterhez a képviselőtestület egyik határozatát, fellebbezésében élesen kikelt , Urbán János gazdasági tanácsos, tnakói foker[ tész ellen. Kétségbe vonta a főkertész iskolai végzettségét, fellebbezésében azt vitatta, hogy Urbán megtévesztette felettes hatóságait, mert ha uh0 adatokat diktált be törzskönyvébe. Vitatta a f^ kertész szakképzettséget is, majd azt hozta fel, hogy bizonyos napszánibérek körül eltérések mutatkoztak. Előadta dr. Kiss Károly fellebbezésében azt is, hogy Urbán katonatisztnek mondj* magát, jóllehet, a háborúban csak szakaszvezető volt. A belügyminiszterhez benyújtott fellebbez^ miatt felhatalmazásra üldözendő rágalmazás mén bűnvádi eljárás indult dr. Kiss Károly ellc1Az ügyben az elmúlt év elején a törvényszék reV tartott tárgyalást, az ügyvéd védője, dr Dettr* János utján kérte a törvényszéktől a valóság bizonyításának elrendelését. Tanúnak jelentette Vári Lajos makói városi főszámvevőt, Gor' c s a Péter helyettes polgármestert, Erdei La)0'" számvevőségi főtanácsost és Kőnyves-Koi^' n i c s József városi főügyészt A bizonyítás lefolytatására kedden került ' sor. Mielőtt a törvényszék a vádlott által bejeE"' tett tanukat kihallgatta volna, békülésre hi*1® fel dr. Kiss Károlvt és Urbán Jánost, a békitéí' i kísérlet azonban ekkor nem járt sikerrel. Ezu'á" megkezdték a tanuk kihallgatását. Górcsa P®1 j helyettes polgármester és több más tanti a várg" fökertész mellett tett vallomást. _k A tanukihaUgatások után Bókay tanácséin^ egyezkedésre hívta fel a vádloliat és a sértett® dr. Kiss Károlv kijelentette, hogv hajlandó eleö tételi adní Urbán Jánosnak, miután meggyé0*', . állításai helytelenségéről Az elégtételadást. ve a bocsánatkérést Urbán János elfoC»dts. ^ a vádat képviselő dr. Liszkay Lóránd ügyes* ségi alelnök kérte a tárgyalás félbeszakítását ® az iratoknak az ügyészséghez való megküldéséi-