Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-19 / 15. szám

DEL MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1941.1. 10. Az alhofmámj crcűo-la (B. G.) X nemzet tagjai, akik neia felelősségérzésük kiirtásával szerezlek szabadságot Politikai kedvteléseik számára, a legnagyobb Megnyugvással hallgatják Antal Istvánnak, a Magyae alkotmányról mondott szavait. Antal •István az igazságügyminiszter képviseletében tes* részt afl erdélyi ítélőtáblák ünnepélyes ülésein a bárhol jelenik is meg b bármilyen álkalom szolgáltat is témát felszólalásához, a nemzet élő lelkiismerete szólal meg szavaiban, hom egyéni szempontok érvényesültek akkor, amikor a kormányzati politika szolensnis reprezentánsává Antal Istvánt tette meg, az ő nagytudású, páratlan kultürázottsága, eleven kapcsolódása minden történelmi és nemzetéleti aktualitáshoz és magával ragadó szón&ki képessége jelölte ki számára ezt a megtisztelő rangot _ S h'a Antal István megszólal, a nemzet mindig irányításhoz jnt s minél mélyebb köd tölti e' a lelkeket s minél sűrűbb homályba merültek el lábunk előtt az utak, annál nagyobb hálával Eéll fogadni azt a világító értelmet, ami Antal István minden felszólalásában megmutatkozik. Először a marosvásárhelyi ünnepi Ülésen vett részt, most a kolozsvári ílélőtáhla ünnepélyes teljes ülését tette emlékezetessé jelenléte, — minden más szónokban a szinte azoD°s alkalmak azönos gondolatokat ébresztettek üolna, ám Antal István tévedhetetlen törtéűelMi érzéke meglátta a marösvásárhelyi és kolozsvári ítélőtábla működésében azt ar hivatásbeli különbséget is, amit a feládalok 'és kötelességek azonossága mások elől eltakaT 8 megtalálta azokat a méltó szavakat is, amelyek cQnek a történelmi cs nemzeti hivatásnak ün-_ fiepélyes kifejezést adtak. A" magyar alkotmány — mondotta Aiilal István Kolozsváron — Eem világnézeti probléma, de nem is politikai probléma, a magyar alkotmány a nemzeti élet fundamentuma,, az alkotmány a nemzeti szabadság Tedönlhetetlen bástyája. Ez a nemzet ezer eszteüdőn keresztül sarcolt alkotmányos szabadságáért, az alkötMány és a szabadság fogalma ezer esztendő Jansáb'an forrott Össze. A magyar alkotmány ?eai lehet más, mint a szabadság biztosítéka, •ehetnek eltérőek a fogalmak és az igények a ^abadsag mértékéről, korok Ós idők szerint, ük ölhet és bővülhet a polgári szabadság méri u t mérték, amit az államhatalom, a t^tttzetí érdek az egyes nemzet-tagok számára Jelöl, 'de ez s lény nem yáltoztat azon az ősi És elpusztíthatatlan közmeggyőződésen, hogy ® ^SyaJ, alkotmány a magyar szabadság biztr>*ltéka 4 amiSör a nemzet alkölmúnyáért harakkor szabadságharcot ís vívott s amikor " *sabadságáért ontotta vérét, akkor a nemzeti alkotmányért I* áldozta életét X nemzeti Btahádság legnagyobb Hősei mind alkofmányvédők üolfak. ' • " S minél nagyobb erőket vetnek küzdelembe alkofmányrefofm Hívei, annál nagyobb* szükeg van éneknek az igazságoknak hangöztalá*ara- Természetesen azt senki nem vallja, Hogy \ ®agTar alkotmány 'érinthetetlen s az eleve Rendelés VáltozHala'tlansSgával veti uralma ;..a » nemzet! élet fejlődésének minden jelenegét A magyar alkotmány történelmi alkotmány 8 m a eső, Hogy .történelmi", neiuösak -is-zítő jelző, hanem lényegét és alapjai tisz4rs» alkotmin ^mjadeja J>robl£in \uins V A KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVII. évfoluain 15. szám null szerint Amerika nem gondol hadüzenetre Manet itPiídinadésoH .soutliampton. PiuinoiHh. Portlanü ús Bristol elltn — Word Prtcc szerint «i itrit haderő nem nróbdlkozüdtíK porirnszüiidsl hisenclíc! — Siíforu intezhedescK OiesíorszdöhaH ÜL eielniiszerhülinozOk elten Genf, január 18.*X Kémet Távirati Iroda jclenti: A kontinens ma nagy pókhálóhoz hasonlít á rendkívül Hatalmas német yéűerővel a kö zepén — írja Ward Price a Daily Maibbon. — A brit haderő partraszállása bárhol Európában odavonná Németország fegyveres erejét, mint egy pókot, hogy legyőzze a legyet, amely idegen területre merészkedett. Egy ilyen harcban az előnyök Németország oldalán lesznek• Kern szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy a száraz földön össze merj üJz erőnket Németországgal. A németek ott annyira előnyben vannak velőnk szemben, högy a mérleg az ő javukra billenne. (MTI) „Roosevelt ugrásszerűen akaria Amerikát háborúba sodorni" Washington, január 18. Whccler szenátor szerint Roosevelt az Egyesült-Államokat nem lépésről-lépésre, hanem ugrásszerűen akarja a háborúba sodorni• A szenátor szerint Eopklns, Roosevelt kiküldölte azért tartózkodik Anglia ban, hogy megállapítsa, mit kell az Egyesült Államoknak lennie anélkül, hogy hadai ne. (MTI) mt fenne Amerika, ha. Netvyork, január 18- A Német Távirati Iroda jelenti: Knox haditengerészeti miniszter arra a kérdésre, högy mit tenne az Egyesült-Államok, ha Anglia még az amerikai segítség nélkül vereséget szenvedne. Knox a következőket jelentette ki: — Az Egyesült-Államok megteremtené a legnagyobb hajóhadat, a legerősebb légihaderőt, hatalmas hadsereget szervesne és húsz éven ál egyebei sem tenne, csak fegyverkeznek. Azt. az indítván> t h'ogy 'Angliától nyugatindiai támaszpontok átadását követelje, Knox azzal a megjegyzéssel utasította el, hogy nem alkudoznak Angliával ilyen dolgokról, anüg aS az éleiéért küzd. inert a támaszpontokat Anglia egy napon anítígy is átadja az EgycsüllAllant oknak. null nuifafkozafa Washington, január 18. A Reuter-iroda jelenti: Hull külügyminis|zter sajtóértekezleten kijelentette, högy egyetlen forrásból sem értesült arról. hogy Nagybrilannia rá akarja venni Amerikát a tengelyhatalmak elleni hadüzenetre. Azt a szóbeli biztosítékot a külügyminiszter Whccler szenátornak, az elszigetelődés} hívének arra a kijelentésére adta, hogy Churchill ragaszkodik az Egyesült-Államok hadüzenetéhez. (MTIj Gyorsnaszádoh Berlin, január 18. A Német Távirati Iroda je* lenti: 17-ére virradó éjjel német gyorsnaszádok Anglia délkeleti partjai közelében löbb ellenséges rombolót támadták nieg, amelyekkel tűzharcba, keveredtek. Valamennyi némel gyorsnaszád sérv tétlenül tért vissza. (MTI) Kéme! tégiíáuiadásdh Berlin, január 18. A, Német Távirati Iroda je-' "ientl: A német harci repülőgépek szombaton nehéz viszonyok között sikeresen megtámadtak két délfccleteurópai repülőteret. Tekintve, hogy az időjárás igen kedvezőtlen volt, a repülőgépek alacsonyra ereszkedtek és a támadást igen csekély magasságból hajtották végre bombákkal és más fegyverekkel. A német Iégiliaderő kisebb rajai a szombatra történelmi fejlődés. nem állhatott meg a legnagyobb változások idején s a korfordnlók állomásain. A negyvennyolcas idők bármilyen változást követeltek is meg, húsz éven belül újra át kellett rendezni a magyar alkotmány minden intézményét s a világháború utáni idők új pilléreket és új alapépítményeket követeltek újra az örökegy épületen. Az élet maga változás, a történelmi alkotmánynak a történelemmel együtt kell nőni, alakulni, változni, bogv minden idők" számára és minden nemzeti igény szolgálatára alkalmas lehessen. A lényeg azonban az, amit Antal István ritka-szerencsés szavakkal formulázott meg, hogy a magyar alkotmány nem politikai ós nem világnézeti probléma, a magyar alkotmány 6zinte a vallásos tisztelet tárgya, a nemzeti élet alapja és lényege, olyan főkérdése a nemzeti éleíneü meÜT® * r'P««r i'-ínv-ífó fe'ele* 3 nemzet raiuden politikai, gazdasági és szociális kérdésérc is. Amikor politikai jelszavak bombáit zúdítják az alkotmány ezeréves erődítményére, amikor politikai pártok azzal verseogenek egymással, hogy ki váltakozik az alkotmány erőteljesebb pillérének ledöntésére, akkor különös erővel hangzik fel Antal István szaván keresztül a kormány állásfoglalása s szinte hitvallásszcrü kinyilatkoztatása az oltárra emelt magyaí alkotmány előtt Minél hívebben ragaszkodunk az alkotmányunkhoz, annál bátrabban valljuk" 3 nemzeti szabadság és nemzeti függetlenség hjtét s enélkül a hit nélkül már talán az élethez való juss sem illetne meg bennünket Antal István kolozsvári beszéde a magyar alkotmány ftredo-ja, — iskolákban kellene tanítani a magyar alkotmány hit- és erkölcstanán?k óráin.