Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-03 / 2. szám

Ri OTtarvoiok politizálása fülé refolkoztsok az OTi ktftoléktbo tartozó mosok politikai magatartásival kapcsolatban (A Délmagyarorsjág munkatársától) Az feme­Wrtes 3400-as rendelet, amely megtiltotta a köe­wnlgálatban álló tisiltvtselőknek a politikai pártba való belépés fölötti szabad döntést — Bem­sokkal életbeléptetése után megszűnt A kormány nemrég felfüggesztette a rendelet hatályát s Így a tisztviselők ismét szabadon választhattak, hogy melyik politikai pártba kivánnak Belépni. A "400-as rendelet felfüggesztésével kapcsolatban értekezlet is volt Szegeden a torony alatt. Az ér­tekezleten a város vezető főtisztviselői vettek részt s bár ai értekezletről semmi nem került nyilvánosságra, mégis kétségtelenül kapcsolatba lehet hozni a tanácskozás tárgyát azokkal az in­tézkedésekkel, amelyek a rendelet felfüggesztésé­vel és a tisztviselők s általában a közalkalmazot­tak politikai magatartásával kapcsolatban fedik a kormányzat intencióit Hogy ezek az inteneiók az ezt megelőzd időszak zűrzavarát kivánják meg­szüntetni: a tisztviselők magatartását illetően s rendet kivánnak teremteni ezen a fronton és eb­ben a tekintetben: az kitűnik abból az intézkedés­ből, amelyet a belügyminiszter most rendeletileg lépteteti életbe az ŐTI-orvosok politikai maga. tartását illetően. A rendeletet szósaerint közöljük az »Uj Magyarságé cimü lapból, amely tudvale­vően hűen tükrözi vissza a kormány álláspontját Az Uj Magyarság cikke szószerint igy hangzik: »A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely­syel az OTI orvosainak működési szabályzatát megállapító 300—1910. számú rendeletet módosít­ja és kiegészíti, üj intézkedéseket tartalmaz ez a rendelet a pályázatokra vonatkozóan is, megálla­pitjn ezután, hogy nem szabad az OTT kötelékébe tartozó orvosoknak politikai pártban, vagv szer­vezetben tisztséget, vagy megbízatást vállalni, vagy betölteni, politikai gyűlésen, vagy bármely összejövetelen felszólalni, politikai szervezkedés érdekében bármilyen tevékenységet kifejteni és politikai pártjelvényt viselni. Az országgyűlési képviselőkké választott orvosokra ez a rendelke­zés nem alkalmazható.* Ez a belügyminiszteri rendelkezés Szegeden is érint néhány OTT-orvost. Ezeknek most már sem a MÉP-ben, sem pedig a nyilaspártban — az eddi­gi helyzettel ellentétben — semmiféle megbízatást vállalni és betölteni nem szabad, sőt az agitációs munka i? tilos számukra bármelyik politikai párt szervezkedése érdekében. Eddigi felszólalásaikat is be kell szüntetni a gyűléseken, vagv összejöve­teleken. II flszüfíforvos vette át a Zcldkeresztbe beolvadt Stefánia-Szövetség vezetését (A Délmagyaror&zág munkatársától) Ismerete­sek azok a kormányintézkedések, amelyek az Or­szágos Stefánia-Szövetség öDálló szervezeti mű­ködését megszüntették. Ezzel kapcsolatban már hirt adtunk arról, hogy az egészségvédelmi roun­íálatokat szervezetileg egyesitik Szegeden >s és ftz úgynevezett szakvédelmet, vagyis a Stefánia­Szövetség csecsemő- és anvavédelmét megszünte­tik és beleolvasztják a ZSldkereszles szervezet­be, illetve annak egészségvédelmi munkájába. A Zöldkeresztes egészségvédelmi szervezetet a vo­natkozó miniszteri rendelkezés alapján eddig is a városok tiszti főorvosai vezették, ók az irányitói a szervezet munkájának. Most ez & rendelkezés kibővült: a Belügyi Közlöny legújabb száma közli a miniszternek azt a rendelkezesét, amely szerint a Zöldkeresztes szervezetet és az abba beolvadt szervezetet is a tisztiföorvos irányítja. Az Or­szágos Stefánia-Szövetség megszűnt szakvédelmé­nek a Zöldkeresztes kebelén folytatódó munkásságát Szegeden a jövőben tehát vitéz dr. Tóth Béla tisztiföorvos irányítja: a szervezet fe­letti felügyeletét is 6 vette át Személyében kitűnő kezekbe került az egyesitett egészség édelmi mun­ka irányítása: ezt a munkát már eddig is kiváló szaktudással és szociális érzékkel vezette vitéz dr. Tóth Béla tisztifőorvos a Zöldkeresztes egész­ségvédelmi szervezet élén. íMafyűtás a diUaü-uUa13, SZÓMU, UÚZÓOH, aUd dankó Pista született Csak lakók uottak itt Dankóók, Udzia nem tetteit nekik, — tnsnd{a a Dankó-sjzütakáa mostani gazdája legocsóbD huseledcf fei-íáb KMö 1 pengO* Kapható: Pick Szalámigyár Tisza Lajos körút 83 szám alatt elárusító boltidban (A Délmagyar ország munka társától) Dankó Pista sem kerülhette el sorsat: filmet csinál­tak az életéből. Kitüntetésszámba vehetjük, hogy a Dankó-filmet még a fővárost is meg­előzve. itt Szegeden mutatták be először, Dan­kó Pista várösában. A Felsővároson alig van ember, aki elmu­lasztotta volna megnézni a moziban Dankó Pista megelevenedett történetét. Igaz, hogy ez a vászonra vetített történet sokban eltér a ci­gánykirály yalódi históriájától, de mégis szép és kevés cigány dalköltőuek jutott osztályré­szül, hogy az élets történetéből filmdrámát Csináljanak . . . Felsőváros környékén a Dankó Piéta fiira­sikert egy kevéssé a maguk sikerének tartják. A Felsőváros ugyanis nagy szerepet játszott Dankó Pista életében. A felső városrész köze­pén van a Bihari-utca. amelyet a másik nagy­nevű eigányköltőről, Bihariról, a eágánykirály­ról neveztek el. Ebben az ntcában. a 13-as szá­mú házban látta meg a napvilágot Dankó Pista. Széles, nyílegyenes utea a Bihari-utea. Stílszerű volt, hogy Dankó Pistáét ebbe az utcába jöttek lakni, bár akkorában még aligha hívhatták Bihari-nteának. Most már takaros családi házak sorakoznak itt egymás mellett, sőt már messziről feltűnik, hogy emeletes ház is van az ntcában. A tizenhármas ház föld­szintes és régimódi, előkerttel, szürke fakerí­téssel. Az ndvari lakóépület amolyan U-alakú ház. apró muskátli-díszes ablakokkal. Itt a 13-as számú házban született Dankó Pista, de nem ebben a mtískátlís-ahlakos épü­letben. oh, ez nagyon díszes lett volna a ei­gánykirályhoz. — Ez már azután épült, sokkal — magya­rázgatja szivesen egy asszonyság, özvegy Var­ga Sándorné, a Bihari-utca 13. számú ház tu­lajdonosa. — Hosszú évekkel ezelőtt még a 13. és a 11. számú házak egy telken voltak és itt, a középen volt a tulajdonképpeni lakóház. A szín még abból maradt vissza­Egészen alacsony félszer húzódik végig a ház végében. Fehérre meszelt a fala és a teteje sem magasabb, hogy az ember kinyújtott kar­jával elérheti. Most tűzifa és szerszámok el­helyezésére szolgál ez a szűk félszer. Nem lá igen néz ki belőle, hogy valaha is más célra szolgálhatott volna. — Pedig úgy nézzenek ám erre a félszerre hogy ebben született a nagy Dankó Pisla. — mondja büszkélkedve Varga Sándorné. Itt lát­ta meg bizony a napvilágot, csakhogy akko» még nagyobbacska lehetett ez a félszerféb* ói hozzátartozott még egypár szoba. Az épüle1 azonban elkorhadt, romlott, rágta az idő foga A Dankó-hás nagy részét le kellejt bontan* csak ez a darabka maradt még belőle ós ezt * színnek használjuk. Elbeszélte még az asszonyság, hogy a tel ket felosztották ée most már ké- tulajdonos s gazdája. A másik telken is földszintes-kerte» lakóház épült azóta és a Lsbozár-esalád laki> benne. — Dankó Pistáék is csak lakók voltak it? — beszéli tovább a háztulajdouosnő. — Házrr nem tellett nekik, bérlők voltuk mindvégig Ezt úgy mesélte nekem, akitől vettük a hú zaj és a teíket Ök még ismerték a Dankóékat Az* is hallottam, hogy rokonságuk is élt ezen < környéken, de már nemigen ismerik őket. A felsővárosrésznek eaen a környékén p® dig sokan laknak-élnek. kik tartják a rokonaié­gőt Dankó Pistával. De Csupán amolyan leiE? rokonság ez. Xagyobbára olyan emberek law r.ak errefelé, akik hegedűvel a kezükben kerek sík a kenyerüket, cigányzenészek laknak jófo* mán minden második házban a.Bihari-uteában, a "Róm-titeában, a Liget-utcában és a Oá 1-nteá­ban az apró házakban. A' tükrös kávéházak. * hangulatos kiskocsmák" zenészei ők. mindogyi. I kükben Dankó Pista lelkesedése él és nagyér nagyon büszkék arra, hogy a nagy DanW Pista erről a tájról._ a Bihari-utcából indult eb I a halhatatlanság felé ... 11| ittiniharend a várost zaio házban A városi zalu&haz a nagyszabású átalakítá­sok kapcsán, az érdekelt közönség minél előzé­kenyebb kiszolgálásának szemelötl tartásával uj munkarendet léptetett életbe. A kényelmes uj he­lyiségben a néhány hónapos tapasztalat szerint a forgalom jelentős mértékben emelkedett, részben azért, mert köztudomás szerint a városi zálog­ház folyósitja aránylag a legmagasabb kölcsönö­ket. részben pedig azért, mert a korszerű és a közönség kényelmét szolgáló újításokkal a sze­mélyzet a lehető leggyorsabban igyekszik kielé­gíteni az intézet mindinkább szaporodó helybeli és vidéki ügyfeleit Aa uj munkarend szerint forgalmasabb uapo­kon ezentúl két pénztár működik s ilyformán a zálog tulajdonosa percek alatt hozzájuthat a kí­vánt kölcsönösszeghez Hosszabbításoknál az uj, átírt zálogjegyet a kölcsöndij befizetése után azonnal kiadja a pénz­tár. Aa intézet arra való tekintettel, hogy a leg­nagyobb forgalom mindig ünnep előtt és ünnep után mutatkozik, nem tart vikendszünetet, de a tisztviselőket ezért kevésbé forgalmas napokon megfelelő szabadságidővel kárpótolja. A zálogjegyeken is rajta lévő állandó árverési naptár természetesen megmarad s igy az árverési csarnok minden hó 30-ik" uapján délután félnégy­kor tart hivatalos helyiségében árverést Piros­betüs ünnep esetén ez a terminus t nappal elto­lódik. Az úgynevezett aukciós árveréseket ezentúl közvetlenül a kónyszerárverések után tartja aa árverési csarnok. Magánosok 1—15-ig adhatnak be tárgyakat s azokat a csarnok 16—18-ig ki­állít ja, majd 20-tól kezdve elárverezi. Természe­tesen zálogban levő tárgyak eladására is lehet megbízást adni. -Az árverésen nem kell megje­lenni, mert megbízás folytán a csarnok bonyolít­ja le a vásárlást. A különböző tárlatok a kiállító müvés/ek és a vásárló közönség kölcsönös érdekeinek "eve­lembe vételével e/enlni mindi?. ••< hónap eleién lesznek megtartva. Érdemes tehát a kiállítási csarnokot ée reseket látogatni, mert sok érdekes holmi kerül kalapács alá. Iia még hozzávessaük, hogy aa intézet s ka­matlábat u közelmúltban 1 százalékkal leszállí­totta, ugy megállapíthatjuk, hogy » zálogház és árverési csarnok korszerű intézkedéseivel méltó helyet foglal el gazdasági életünkben. Haivsn tüzeset fordult elő az elmúlt éviién Szegeden (A Délmagyarország munkatársától) Hü képel ad a városi tűzoltóság nehéz és fáradságos wuo­kajáról a tűzoltóságnak moet kiadott 1940. evt statisztikai jelentése. Az 1940-ik évben óssnae* 60 belterületi tüz volt, a tüzesetek közül gyáritüí házlüz 1, szoba tüz 10, raktártüz 2, mühelytüz V villamoskocsi tüz 1, telefonautomatatüz 1 esetbea volt Vaklárma volt H éneiben. A teljes készenléti őrség 43, 1—3 tüzoltószer 6—13 tűzoltóval 4 c»ntv ben vonult ki. A belterületen pusztító tüzes ieg* több esetben kémény tűsből keletkeztek. A tüzeno* tek alkalmával összesen 10 városi sugár volt mű­ködésben, a kivonult tűzoltók által megtett ut 31J kilométer volt és a belterületi tűzkárok összeg® 28.956 pengő 60 fillér volt, biztositáe révén 16.S8Í pengő térült meg. A külterületi tüzesetek száma tő volt. 26 ezek közül tetőtüa. A külterületi tuskárok óftszeg­JtUWW pengő volt, bietositá® révén 15.866 pengő térült meg. Egy esetben vonult ki a tűzoltóság szomszédos községbe és 98 esetben nvujtott mű­szaki mentést. Az elmúlt évben a tűzoltóság 1394 esetben végzett különböző vizsgálatokat és szem­léket a tüaoltófőparancsnokság összesen elinté­zett 4239 aktát. fillérért mindennap cserélhet könyvet a Délmagyarország Köi csőnkön vvtárában

Next

/
Thumbnails
Contents