Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-16 / 12. szám

IJW.U.I iM !• Ratfocsay ígazságligyminlszter Németországba utazik Budapest, január 15. Radocsay László igaz-s'ágügyniinisztcr a jövő héten Németországba utazik és több napot tölt a birodalmi fővárosban. A magyar igazságügyminisztea Franck Mémet igazságügyminiszter látogatását viszonozza. . Január végén, vagy február elején tarfia első érdemi ülését a képviselőház Budapest, január 15.'Politikai körökben híre jár, hogy a képviselőház január 23-i formális ülése után néhány napos szünetre megy és első érdemi ülését január utolsó napjaiban, vagy február elején tartja. Nem szükségesek a helyhatósági bizonyítványok a második félévben az egyetemi beiratkozásoknál Budapest, január 15. Az egyetemi beiratkozások megkönnyítése érdekeben a vallás- és közoktatásügyi miniszter közli az érdekelt hallgatókkal, hogy a folyó tanév II. félóvében tandíjkedvezményért folyamodóknál, amennyiben az előirt vagyoni helyzetet igazoló hatósági bizonyítványt még meg nem szerezték, az egyetemi hatóságok a helyhatósági bizonyítvány ok melléklésétől eltekintenek. Ehelyett azonban a Hallgatók az illetékes dékáni hivatalban díjtalanul beszerezhető ós a tandíjmentesség elnyelésére szolgáló nyomtatott folyamodványürlapra a vagyoni viszonyokat feltüntető kérdoPOntokra tartoznak pontos adatokat bejegyezni ós aláírásukkal büntetőjögi és fegyelmi felelős, ség terhe alatt igazolni, hogy a Bejegyzett adatok a valóságnak megfelelnek. Szegeti Közbiztonsága a írulí év tieceipftereireiK (A Délmagyarórszág munkatársától) A közigazgatási bizottság szerda délutáni ülésén dr. Buócz Béla fökapitánybelyettes beszámolt Szegpd december havi közbiztonsági állapotáról: Az elmúlt hónapban 10 közlekedési baleset történt, amelyek közül egy súlyos, egy könnyű sérüléssel és 8 pedig sérülés nélkül végződött A kapilánvság hcjelentöhivatalánal 3100 belföldi és 452 küllőid] Jelentette be decemberben eltávozását, 3912 bélföldi és 298 külföldi jelentette távozását Szállodai be- és kijelentés 1417, lakcimtudakozódás 113.' lakbizonylatkiadás 315 volt. Szegedre 829 en érkeztek és Szegedről vidékre 878-an távoztak. A közbiztonsági állapot megfelelő volt. A bűncselekmények szama a szokásos mértéket nem baladta meg. Nevezetesebb bűncselekmény volt Süli László 39 éves földmü-ve? alsótanyai lakos által elkövetett gyilkosság, aki a feleségét féltékeny ségből baltával agyonütötte. Az összes bűncselekmények száma 423, ezek közül 279 esetben volt eredményes a nyomozás, mte 144 esetben cici], ménvtflcn maradt. A bűncselekmények közül az ember élete és testi éps&re ellen 50 irányult. Vagyonelleni büncselekménvnek számit 309 ezekből 265 lopás volt Baleset 65 fordult elő. öngyilkos lett 3 ember eltűnt 5 egyén A kapitányság bűnügyi osztályához 110 megkeresés érkezett cs 553 Bgydarab nyert a bünúgvi iktatóba beiktatást. Tíihávási felteler.teet Stfi-nt telink MA UTOLJÁRA! Mégis szép a vHág! A Metró gyár remekbe sikerült újdonsága. Főszereplők: CLAUDETTE COLBERT és JAMESSTEWART fél.5. fel 7. l'él 9 Belvárosiban aBMHMHWHBHMB* PÉNTEKTŐL A Szerelem nem szégyen! TOLNAY, JÁVOR, MALY, GőZON legközelebb MAGYAR FILMKÜLÖNLEGESSÉG BEMUTATÓJA MA ÁKORZÓBAN Zsigray Julianna regénye filmen. — Minden fejezete telve van költői gondolattal és finom erotikával 1 Tóparti látomás Sifwor Erzsi Tornai Klári Jávor Pél IBI UK V 1 ILI - HA |NAV GÁBOR és MAKI,ARY tökéletes nitlyészi alakításával Az élet örök problémája, 1 férfi, 2 no Szerelem-szenvedély! Zene: FÉNYES SZABOLCS Rendezte: KALMÁR LÁSZLÓ MR6YRR0K VIGYÜNK ÉS MfIRRDIMK Gróf Teleki Pá! miniszterelnök kél beszéde: „Magyarország az uj Európában" Hogy a politikus mikor válik államférfivé, azt nem a hatalom árnyékában rajongók hada ailapilja meg, lesve az elismerés ajándékait, baneui megméri azoknak a cselekedeteknek jelentós, ge, amelyek kikövezik politikai útját, azt az utal, amelynek kilométerköveit az előrelátás, az elhivutás, a minden következményekkel való számolás cs. sorsvúlíalás mérföldkövei jelzik. És ezenfelül államférfivá avatja a politikust a történelem és munkájának, telteinek szelleme népe cs nemzete örök életének vetületében. Nem minden politikus államférfi — hányszor jegyzi ezt fel a mindennap •fogyó életünk növő lázában* készülő történetírása — dc minden miniszter —, amellett, hogy megadatolt számára a feladat és a kísérő lehetőség az államférfi alkotásai és bronzalakja felé — kötqlességteljesitésből és hivatalból politikussá kénytelen lenni. És mi választja el a két fogalmat, mi az, ami megkülönbözteti a politikust az államférfitől időben és tettben? Nyilván az, hogy mi t a fölfelébblenö mérlegserpenyőben álló politikus csak a muló és tűnő időre építi fel és állítja be cselekedeteit, pártszempontjainnk kielégítését c, gyors sikereinek szikrázó dicsőségére, addig a •percemberek* hangos tapsa és talmi dicsfénye helyett az államférfi níérföldckbcn cs tizedikben, olykor századokban méri le cselekcdteinek súlyát és tetteit elsősorban nem, a tűnő és muló pártkeretek határozzák meg, hanem az a szolgalat, amelyet népének és a népért hajlandó yállatni. Éppen a miniszterelnök fejtette ki tnost vasárnapi európai szabású beszédében klasszikus igazsággal, hogy •nincsenek örökéletű kormányok és nicgkevésnbé vannak örökéletű párlkerclek*, de vannak bronzkeménységű alakok és mérföldes férfiak: államférfiak. Már maga ez a megállapítás a hálálom csúcsán és annak töretlen teljében, az ország bizalmának őszinteségében, az államfő elismerésének és bizalmának teljességében, bizonyítja Teleki Pálról, hogy — nem politikus. Államférfi. Aki a hatalom csúcsain is hallja az akusztikát, aki le tudja mérni a színpad ritmikáját, az birtokában Van annak a korunkban oly ritkán jelentkező képességnek és elhivalásnak, amely az államférfiú magaslatára vezet. Mindez pedig nemcsak a miskolci providenciális beszéd után tűnik,fel előttünk, de magunk előtt látjuk az államférfi alakját és összetevőit abból a két beszédből, amelyet gróf Teleki Pál a közelmúltban mondott el az országgyűlés két házában az állami költségvetés tárgyalása alkalmával. Ez a két költségvetési beszéd nem a s.muló kormányok és tűnő pártoké hangszerelését viselte magán, de utat mutatott a, nemzetnek, megjelölte annak feladatait, söt kijelölte bizouyos vonatkozásokban jövőjét is — államférfiúi cselekedet v«lt. A két beszéd most tul az országgyűlési naplökop cs tudósításokon, megjelent külön könyvben is és ez a sárga kölet nem mérhető lp ugy, mint az egyszerű propaganda ma oly sürün található eszköze, ezt a két beszédet meg kellett ismertetni annak egészében és épségében a nemzet minden tagjával és meg kellett őrizni annak a magyar politikai történelemnek számára, amely fejjegyzi az államférfiak állomásait Ebből a szemszögből kell megítélni Magyarország miniszterelnökének két nagy beszédét, amelyeket azokban az időkben mondott el, amikor talán _ ismét Teleki Tál vasárnap beszédét idézzük _ sujyosabb helyzet elé is kerülhetünk, mint Muhi és Mohács idején. Vajha a kép sötétebb volna, mint az államférfiúi megérzéssel kialakuló valóság. A két beszédet tartalmazó sárga kölet az államférfi kötelességével fiitveiniezteti a nemzetet és vajha a nemzet Muhi és Mohács emlékében felfigyelne ezekre a figyelmeztetésekre. Teleki Pál két beszédében, amelyek magukon viselik a professzor, a nemzet nagv tanítómesterének nagyvonalú tanulmányát, kijelölte a nemzet jövőjének és jelenének útját. Teleki Pál megingathatalanul megmarad a magyarság világos és egyedüli utján: magyarok vagyunk és magyarok tnara.dunk bármilyen kétségek közöt is, a magunk lábán járunk. Csak a magyarság hivatását mélyen és belülről érző államférfi jelölheti ki a független Magyarország feladatait, amelyek abban kezdődnek és abban végződnek, bogy mindennel szemben csak magyarok vagyunk. A nemzeti önállóság szempontjából látunk feladatokát — szól Teleki Pál tanítása — és idetartózik a kiszélesedett politikai nemzetnek nemzetté való továbbnevelése. Ebből a szempontból kell megítélni a magyarságnak az európai termelésbe és gazdasági életbe való beleillcsAedését is és mert a termelés egész Európára most tervszerűvé válik, azért szükséges az iparnak olyan irányítása és szervezései, amely megtartja a magyar ipart és megjelöli a magyar ipar jövőjének helyes útját. Feladatunk: ••utunkat megkeresni, megtalálni és Európa sorsába belefonni*, mert nincsenek »kivüláll'ó« nemzetek, de vannak nemzeti sajátosságaikat és nemzeti jellegüket hiven megőrző, országok Európa nagy közösségében. Európának nem hajladozó gerincekre, de erős és önálló, nemzeti jellegét bátran és erősen megőrző, fegyelmezett és független országokra van szüksége — a saját jövője érdekében. Nincsenek kis nemzetek, csak kislHkü nemzetek vannak — állapítja meg Teleki Pál ós ebben a meggyőződésben osztja Bajcsy-Zsilinszky Endre smélyniagyar* meggyőződését. És gondoljunk arra Európa vetületében, hogy inéin mindig kis nemzetek voltak utolsók az európai élet szel| lcml vitelébonc, tehát — állapítja meg a mugyar. ságtudománynak ez a történelmi szabású egyéni| sé'jc — inekik (a kisnemzetekhek) is .vau szavuk és nekik is vau nézelükc. Milyen történelmi hangszereléssel és a magyarságot mennyire jellemző erővel; szellemmel és egyéniséggel szólnak Teleki Pál beszédeiből azok a szavak, amelyek a hécsi döntésről és annak nyomán a közelmúltban észlelt bukaresti próbálkozó sról teszhek említést önérzetesen, higgadtan, bátran, magyarul. Tisztult; történelmi magyar szó hirdeti: lássuk meg a józan magyart is és ezzel felel Imrédy Bélának, akinek egész dialektikáját visszaveri ezekkel a megállapításokkal: »A benyomásom az. hogy (Iinrédy) nem látta meg á józan embert, a tősgyökeres, nem ingatag, nem félénk magyart, csak a két féléuk tipust. Azt, aki elbuvik a bokorba a veszély elől ds azt, aki a veszéllyel v'rsenyt futc... Igen, ezeken kivül is vannak mag) árok, akikről Imrédy elfeledkezett, például a SIESSEN, ha meg akar győződni: Mindenki mást szerei Az orvos, a feleség, a zöldkeresztes nővér m szttnrisYí nm fél 5, fél 7, fél 9 STAN ÉS PAN A repülő ördögök?| . gll!