Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-18 / 281. szám

leghasznosabb l^n egy szép divat ERNYŐ! lEZ* EpifsüHh, ne cpilsíinh ? A Sieni isitun-diQhicmpiom újtuc a mai ht»/i>ijü»es eioti Lzerkilencszuzharmincnyokbau. Szenl István cveben diáktcniplom épitcsét határozta ei a szegedi szülők társadalma. Jóllehet ez a szándék ígérkezett egyetlen maradandó emléknek, amelyet Szeged városa állított volna a szent királynak, a szép terv a inai napig megmaradt diómnak. Pedig lassanként Péter, .Szent István utóda elűzetésének 900 éves évfordulója is reánk köszönt. A nehézségek és problémán egész erdejével alltunk és állunk szemben. A legalapvetőbb kérdés, amely sokakban e gondolattal kapcsolatban felmerült: saikségcs-o egyáltalán a diák templom? A főpásztor, aki egyházmegyéiének és Szeged váíosáuak hitéleti viszonyait jól ismeri és szivén viseli, első perctől kezdve a terv megvalósítását sőrgette és segítette nugyösszegü pénzadományával A nevelők: tanárok és hittanárok sziweMélekkel a templom felépítése mellett szállottak síkra, mert a diák lelkiéletének kialakítása szempontjából üdvösnek tartották azt Az érdekelt szülők hihetetlen anyagi terhet vállaltak maglikra áldotttoe lélekkel, mert éveken át látták, hogy fiaik télen és nyáron, hóban, sárban és esőben ott ácsorognak a plébániatemplomok előtt, mig az előző szentmise véget ér. De azt is látták, hogy ha be is juthatnak gyermekeik a templomba, már csak a padok egy része jut nekik, legtöbbször azonban csak a mellékkápolnák és a padközök. Itt megállva és összezsúfolódva, kalapjukat, esernyőjüket kezükben szorongatva, sokszor az oltárt sem láthatják és csupán fizikailag vesznek részt az áldozaton. Imakönyvet nem tudnak elővenni; rem is szólva a szentáldozásrél. amely igen sokszor kevésbbé épületes tolongás közt kellő áhítat nélkül, vagy sehogysem történhetik Hogy ez nem cselekvő részvétel a szentmisén, s»t csak olyanoknak kell megmagyarázni, akik nem szoktak templomba járni, vagy pedig legfeljebb a fél tizenkettes misére kukkantanak be uj ruhájukban és uj kalapjukban, végigéli ják az áldozatot, végignézdegélik a jelenlevőket és azután htzatérnek abban á naiv hiedclmben. hogy náluk Korgóbb katolikust csak a történelem ismert az első keresztény századokban! Másik nagy nehézség a teli k kérdés-*. \ lemefomegyesiilet kérte a pénzügvigazgatósággal ssembe.r levő üres helyet, amelyet azonban tégehbi ígéret alapján mások kaptak meg, de még nem épült fel rajta a templom. Egv másik megfelelő telek iránti kérelmet azzal az indokolással ntasitott el a város, hogy nincsen alkalmas hely a belvárosban. Ma a harmadik két elmet készül elutasítani a közgyűlés, mert anyagi fedezet hiányában nem tud a város a pénzügyminisztérium által átengedendő sótiszti lakás helyett más ingatlan! adni a kincstárnok cserébe. Közben a szülök rendületlen ai !<>zutké-z»eggcl fizaigetik hozzájárulásaikat. Mintha csak a Gondviselés különös kegyelme adna e/fit nekik e sokféle reménytelenség között. A szegedi külső esperest kerület példaadó módon magára vállalt 25.000 pengőt husz éven át fizetendő részletekben. Egy Párisi Nagy Áruház Rl, Szeged (Csekonics és Kiss-uica sarok hdrófsoniii ttet;tit>7crch Mazsola szolid fél kg Dióbél fei kg Mogyoróitól negyed kg Zsákos füge negyed k_ AszaJt sziha 10 deka Marom i kg Narancs J kg Oroszhal I literes üvegben (ütegbetét —32) Kvargti t csomag a drb Székelv tömlős turó 10 deka Stamolos csomagolású székely turó I csomag ocn 10 deka Székely túré, csomagolatlan 10 deka Libamájpástétom 1 doboz Melinda ömlesztett sajt 1 doboz 6 drb Pálpusztai, vagy Döripusztai csemege sajt t csomag Gyöngyvirág kaveputiék tét kg KORNO pörkölt rozs negyed kg KAFELKA kavepótiek 1/10*3* P 1.09 P 130 -.87 —24 - 1.04 P 1.13 P 1.48 -.22 -.30 —.34 —.32 -.32 - ,«8 -.30 —.08 —21 —24 nagyvonalú Katolikus összefogás jelei nyilvánulnak meg ebben az elhatározásban. Igazi katolikus akció azonban az lesz, ha a szegedi egyházközségek is magukévá teszik a gondolatot és költségvetésükbe be fognak illeszteni éri néhányszáz pengős tételt, hogy középiskolás fiaiknak, a későbbi egyházközségi vezetőknek, valláserkölcsi nevelését előmozdítsák. Ma tehát felmerül a diáktemplom tfgye a város parlamentjében. Szerencsére, már eljutottunk odáig, hogy általánosan kezdik belátni a diák templom szükségességét. Egyre többen lesznek azok, akik tndják, hogy hazánkat nem azzal tesszük elsősorban kereszténnyé, ha a zsidókat mind egy szálig agyonvertük, hanem hogv valamennvie* kcres/.léuy módom gondolkozunk és élünk. Ez pedig nem politikai pártok feladata, hanem a templom, a keresztény szellemű család és iskola együttes munkájának az eredménye lesz. Hivő keresztény ember számára nem kétséges egy percig sem, hogy a templomépitő városom és nemzedéken Isten különös áldása fog pihenni. Szeged visszavonhatatlanul eljegyezte magát a megújhodás gondolatával. Itt is arról van szó! S ha ezt megértjük, nem kelt arra várni, amit sötétenlátó percekben már-már elgondoltunk, hogy csak egv ujabb Szent István-évben: 1983-ban. a nagy király szenté avatásának 900 éves TordulójiVn lesz valami a róla elnevezett diáktemplomból. 1VR. TAKATS ENDRB. Gyermekjátékok nagy választékban a legolcsóbb áron Márklitvvasutak és szerelékek SZÁNTÓNÁL 330 Mii hiván karácsonyra a városszéli és tanyai lakosság A kereszténység legnagyobb ünnepe közeleg, felmerül ilyenkor a kérdés: mit kíván a nagyünnepre a városszéli és tanyai lakosság. Elsősorban azt kívánja, hogy a jövőben elkerüljék azok az elemi esapások, amelyek közül az árvizek voltak a legsúlyosabbak. Jóakaratban sehol sincs hiány. A kormány, a hatóságok a társadalom mintaszerűen teljesítették kötelességüket. Ha ez a lelkes munka a pillanatnyi veszély elhárítása után sem veszít lendületé bői, akkor a sokat szenvedett kisegzisztenciák nyugodtan nézhetnek a legközelebbi jövő elé. Alig néhány napja ismertettük a lakótelepek bajainak végleges orvoslását célzó indítványt, máris olyan eredményekről számolhatunk be, amik legszebb reményekre jogosítanak. Városunk illusztris képviselőjének: Varga iparügyi miniszter úrnak kiküldöttje Szegedre érkezett- A városi mérnöki hivatallal együtt helyszínen tanulmányozza nemcsak a telepek, hanem a város szomszédságában fekvő községek és falvak, Doi'ozsma. Tápé. stb. problémáit. Ennek a nagyszabású városfejlesztési munkának kontúrjait látjuk kibontakozni azokon a térképeken, statisztikai adatgyűjteményen és általános előkészítő munkákon, amik a szóóíális szellemtől áthatott 1987. évi VT. te. előkészítése érdekében magánszorgalomból indultak meg. Ezt a törvényt, sajnos, kevesen ismerik. Legtöbben, különösen az adóterhek és vagyonváltság súlya alatt roskadozó ingatlantulajdonosok a mai nehéz időkkel kötött lakbérekkel és légoltalmi terhekkel össze nem egyeztethető városszépítő munkának tekintik. Pedig azok. akik megtekintették a közelmúltban rendezett vándorkiállítást, amit a fővárosi közmunkák tanácsa a pestkörnyéki telepek fejlesztése érdekében rendezett, azok egész más véleményen varrnak. Gróf Klebelsberg Kunó szelleme tükröződik ebben a nagyszabású városfejlesztő tevékenységben. Az a decentralizációs gondolat öltött itt testet, arait a városok kulturális szövetségében Klebelsberg elsőnek ismertetett. A fővárosból mintegy egészséges szervezet szivéből nagysugarú körbe áramlik szót az éltető yér, megszüntetvén a végi egészségtelen helyzetet. Ennek a körnek a hatósugarát Szeged nagy jótevőjének elgondolása szerint, fokozatosan ki kell terjeszteni azokra a vidéki városokra is, amelyek legjobban érzik a trianoni bilincs súlyát. Elsősorban Szeged város az, amely számításba jöhet. Mert városunk nemcsak eunek terheit nyögi, hanem az árvizek csapásait is. Amíg a vízszabályozási munkák más városoknak csak áldást jelentenek, addig nekünk, évről-évre fokozódó veszedelmet. Vgécu Wrmctüfo* tehát az a gondolat, hogy ba a PóviwiiRkörz.TáiC' kSrsécel- ttő-rís ah-esik a fővárosi közmunkák tanácsának anyagi és szellemi erőforrásait az 1937. évi VI. tc. végrehajtásánál, akkor a tanács hatáskörének városunkra való kiterjesztése indokolt és nem tűr további halasztást. Ezért üdvözöljük mi. szegediek a közmunkatanács széles látókörű tagjának: Münnich Aladárnak közelmúltban elhangzott előadását, amelyen elsőnek száll síkra a fővárosban ennek a, klcbclsbergi gondolatnak megvalósítása erdekében Kötelessége minden szegedi polgár nak, aki szereti városát, bogy saját munkakörében mindent elkövessen ennek érdekébon és támogassa hatóságunkat, ezirányú törekvésében. És ki ne venné ki részét boldogan ebből a munkából? Egyetemünk tndós tanárai, a köz javáért lelkesedni tudó mérnökeink és orvosaink éppúgy megtalálják itt a maguk teendőit mint a katoDa. a jogász, az iparos és a gazdaEzzel a meggyőződéssel hallgattuk végig a szegedi mérnökegyletben az árvizek miniszteri biztosának: Bauer Sándornak előadását. A vetített képek és grafikonok szemléltetően illusztrálták azt a hősi eposzt, amely mérnökeink ós derék utászcsapataink önfeláldozó munkájáról szótott. Szinte elfeledtük, hogy fűtetlen teremben hallgattuk az előadást s azt követően Jf«tusovits elnök, Kiss erdőtanácsos, Papp főmérnök és Kogutowitz professzor értékes hozzászólásait. A város hatósága, a rendkívüli < közgyűlés előkészítő munkáival lévén elfoglalva, nem volt képviselve. Reméljük azonban, hogy a közeljövőbbn, a miniszteri biztos részvételével tartandó vitaiilésen fűtött teremben, a város vezetőségének megtisztelő érdeklődése mellett folytathatjuk közérdekű munkásságunkat. SEBESTYÉN EKDKJ& özv. Bán Aladarné méljséges fájdalomtól lesújtva tudatja, hogy a legjobb Férj, testvét' és rokon K *í i» „V I u d á i* emléklapos hadnagy, tűzharcos, több hadikitüutetés tulajdonosa, 5& életéveiben december 17-én hosszas szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat december iS-án, szerdán délután fél 3 órakor helyezzük örök nyugalomra a zsidó temető cinlerméből. Gyászolják még: özv. Kovács SaniunO. özv. Bokor Adulfnc, Buchwald Tivadar testvérei, sógor női, sógorai és kiterjedt rokonsága. Külön villamos délután 2 órakor a Dugonics térről