Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-17 / 280. szám

Karácsonyra olcsó könyvet s™.K,!$,ór forradalmunk as 1919. évi ellenforradalom, amely a nemedet visszaadta önmagának és •melynek élére Horthy Miklósban találtuk meg vezérünket, él és éli)a a vattát. Nem magyar, sB a jövőt építve, nem hű a mnlth'oz, nem ma­gyar, aki törvényt szabva, nem igazságos, vagy cselekedve nem egyenes, aki félelemből őMlekssik, aki gondolatban, vagy 'cselekvés­ben kegyetlen. Nem lehet fia ar. ilyen egy nép­nek, amelynek történelme nem ismer orvgyil. kosságot és Szent Bertalan-éjszakát. — önkéntes seregszemle ee — folytatta be­szédét a miniszterelnök — Urnnk ós Kor­mányzónk előtt. Emlék és Ígéret egyszerre. De seregszemle ez a nemzet előtt is, felrázó én irányt mulató seregszemle. Mert mi álljuk » vártáti Hosszantartó, safinmi nein akaró taps fo­gadta a beszedet, amely ntán P. Üzdóczi-Zad­9avees István táberi püspök állt fe! szólásra. — Integritás és kereszténység; a szegedi twvndolat — mondotta többek között Sze­gednek adott a gondviselés egy Horthy Mik­lóst, aki a felemelt zászló mögé nemzeti had­sereget tudott állítani. Ma sem engedjük, hogy felelőtlenül elsikkassza, elkótyavetyélje bárki is a húszévi küzdelem keservesen megszerzett eredményeit. 'A beszéd elhangzása ntán Horváth István stiegedi kisgazda mondott beszédet, ma.íd a tö­meg elénekelte a Himnuszt. A beszédnek elhangzása után az ellenfor­radalmi tisztigánla vezetésével hosszú sorok­ban kígyózott fe] a sereg a királyi pal'öta elé. ahol fáklyásmenettel vonult el a kormányzó előtt. A felvonulásban részt vett a szegedi ta­nyavilág népes küldöttsége is. Amikor a palota elsőemeleti erkélyén megjelent Hortby Miklós, akkor a tömeg lelkesedése nem ismert határt: tombolva ünnepelte Magyarország kormányzó­ját. Á lelkesedés elülte titán Horthy kormány­zó a következőket mondotta az egybegyűl­teknek: — Köszönöm az üdvözlő szavakat és hogy ebben a hidegben ide ily számosan eljöttetek. Két évtizeddel ezelőtt bontottuk Sí azt a zász­lót, amely alatt roa is menetelünk. A szegedi gondolat ma is élő valóság és örömmel látom, hogy a lelkekben erő/sebben él, mint valaha. A mai történelmi idők nagy feladatok elé ál­lítanak. füzeket rtsaü? úgy tudjuk tökéletesen megvalósítani, ba öntudatos nemzeti alapon állva, as élet józan követelményeihez Hozzási­mulva, fanatikus hittel, hazaszerettel és az egész valónkat eltöltő akaralrföpel hiven telje­sítjük mindannyian kötelességeinket ott, ahová a magyar sofs állított. Nagyon jél. esik ma itt annyi régi bajtársamat viszontláthatni, akik ma éppen úgy, mint 20 év előtt, azt tartják a legnagyobb diesőségnefc, Kogy magyarok és szolgálják hazájukat. A kormányzói szózat elhangzása titán a tö­meg elvonult, lelkesen éltetve a főméltóságú árut. Szegeden nem sikerült befejezni nz oszi mezőgazdasági munkaiatokat A Hftiigaigiitosi bizottság felír a sertésvágási rendelet módosítása tárgijában (A Déhmayya¥ország munkatársától) Hét­főn dél ntán ülést tartott a közigazgatási hj­söttság Pálfy József polgármester elnöklé­sével. Szekerke Lajos tb. főügyész haláláról való megemlékezéssel nyitotta meg az ülést a polgármester. — Szginorú kötelességet teljesítek — mon­dotta amikor bejelentem a közigazgatási kinottságnak, hogy a város egyik nagyon érté­kes főtisztviselője, dr. Szekerke Lajos tb. fő­ügyész élete javakorában, munkabírása teljé­ben váratlanul elhunyt. Szekerke Lajos köte­lességtudó, nemes szívű, emelkedett gondolko­dású, nagyműveltségű, kiváló jogászi felké­szültségű, előzékeny modorú tisztviselő volt. Birtokában volt mindazoknak az erényeknek, amelyek a tuai kon fokozott igényei mellett a jó köztisztviselővel szemben támaszthatók. Elhunyta fájdalmas vesztesége a sáros társadalmi és közéletének — fejezte be szavait a polgármester — és emtékét kegyele.ltel Őriz­tük. Bejelentelte ezután a polgármester. Hogy ízepessy Aladár pénzügy igazgató nyugalomba vonni. Méltatta a nyugalomba vontiló pénz­ügy igazgató munkásságát, érdemeit; köszöne­tet mondott az eredményes, agilis mnnkáért s arra Kértp. hogy maradjon továbbra le Szege­den. Szepessy AJadár meghatott szavakkal moH­Vfott köszönetet a szívélyes, meleg húcsúzta­tatáeéEt. Ezután a polgármesteri jelentést hallgatta meg és vette tudomásul a közigazgatási bizott­ság, majd Ránk Kálmán árvaszéki ülnök is­mertette az árvaszék ügymenetét. Vitéz dr. Tóth Béla tisztifőorvos bejelentette, bogy az elterjedt hírekkel ellentétben nincs influenza­járvány Szegeden. Jelentésének további részé­ben ismertette a kórházak, klinikák forgalmát, valamint a tisztifőorvosi hivatal működését. Raócz Béla rendőrfőkapitányhelyetles je­lentését lapunk más Helyén közöljük. A jelen­tés kapcsán egy kérdésre válaszolva, ismer­tette Buócz Béla dr. as erdélyi menekültek sze­gedi elhelyezésének ügyét. A hatóság igyek­szik minden menekültet álláshoz, elhelyezke­déshez juttatni. Nagyobb zavarok ebben a te­kintetben nem fordultak elő. Tarajossy Béla ügyészségi elHÖk a« ügyészség jelentését ismer­tette. 'A tanfelügyelőség jelentésének tudomásul­vétele után vitéz Hah vátti János gazdasági felügyelő ismertette a mezőgazdasági viszo­nyokat. "Az őszi munkákat Bagyrémében nem sikerült befejezni. Takarmány kevés van, a jó­szágállomány leromlott• Munkanélküliség nincs, aki dolgozni akar, az munkát kaphat. fíavass Zoltán aljegyző ismertette as állat­egészségügyi s állatforgalnti ügyeket. A ©elön­téshez dr. Tóth Imre szólt hozzá a disznóvá­gásra vonatkozó legújabb rendelkezéssel kap­csolatban. A rendeletet szerinte úgy kellene módosítani, hogy a fogyasztó a termelőtől, R­Itíloe g fogyasztótól is vehessen sertésárát. Azt indítványozza, bögy a .város írjon fel eb­ben az ügyben az illetékes minisztériumhoz. A bizottság így is határozott. Ezután Pálfy Jó­zsef az év utolsó közigazgatási bizottsági ülé­sen hpldőf karácsonyt és bel^og újeszteadót jjjvgjit s bizottság tagjainak. Ezzel az illés vé­geiért.. Schlachta Margit előadása a magyarság keresztényi liivatásárál (A Ucltnagyarország mnnkatárrától) Hátai­más érdeklődés mellett rendezte meg a szegedi Katolikus Kör harmadik adventi kulturdélutáu­ját. A Katolikus Ház nagyterme szűknek bizo­nyult a hallgatóság befogadására s a megjelentek egy része állva hallgatta végig a kulturdélután színvonalas műsorát. Megnyitó számként Sík­Halmos fölemeUőeii szép karéneke: /Assisi szent Ferenc naphimnusza* szerepelt a tanítókép­ző intézet kórusának frappáns előadásában. A karéneket Kapossy Gyula püspöki tanácsos lelkes ambícióval tanította be és a tőle megszo­kott precizitással vezényelte. Szabó Tibor ige» hatásosan szavalta el Városi István /Üdvöz­légy Egyház!* cimü vallásos költeményét, majd Beák Pálma csengő, szárnyaló énekhangja tél' tötte be a termet: Verdi /Othello* cimü operá­jának Áve Mariáját és Hubay /Karácsony* ci­mü dalát adta elő mély átérzéssel és nagyszerű interprelálókészséggel. Az énekszámokat Ar­mandola Gabriella simulékony zongorakiséegle is emelte. A kulturdélután fővonzóereje Scblacbta Margit a kitűnő irónö, a szociális festvérek orszá­gos szervezetének főnöknője volt. aki bátorhanga, lebilincselően érdekes előadással szerepelt a mű­soron. Arpádházi Boldog Margitról beszélt, a' szentéletn királyleány tökéletes keresztényi vi­lágszemléletét állította szembe az nj pogányság mai világszemléletével. Nagy figyelemmel és élénk tetszéssel, helyesléssel kisért előadása so­rán hangsúlyozta, hogy a világ sorsát a Krisztus vére által megszentelt keresztényi cselekvés dönti el. Hangoztatta, hogy küzdeni kell a korszellem mérgező miazmái ellen, hogy Krisztus kegyelme győzhessen a korszellem felett. Példákat hozott fel, amikor az nj pogányság nevében emberek szájából veszik ki a kenyeret, szerzett jogoktól fosztanak meg embereket s a keresztény ember is helyesel, mert nem is veszd észre már, hogy po­gány módra gondolkozik s megváltozott keresz­tény világszemlélete. Ezután rátért ismét szent Margit életére, a krisztusi gondolkozású ember ragyogó példaképérc Ilyen megszenteli, felvérte­zett lélekkel kell a keresztény embernek harcol­nia a pogányság ellen A magyarságnak nagy hi­vatása van Európában: a Szentlélek tüzét ki kell terjesztenünk valamennyi nemzetre. Ez a szenlisN váni tradieió, ezért kell élnie és küzdenie minded igaz magyar embernek. Ma jobban, mint valaha, szükségünk van olyan sziklaszilárd hitre, mint szent Margité volt, bogy vállalhassuk az áldoza-" tokát hitünkért, öurópai elhivatottságunkért . . , A mélységes fttéraéstől, lelkesedéstől fűtött, nagyhatású beszédet a közönség tapsviharral fo­gadta. Befejező számként a tanítóképző intézet énekkara Kodály: »Ah, h'nl vagv magyarok tündöklő csillagai kezdetű kórusmüvét énekelte el Kapossy Gyula vezényletével, nagy tetszéd | mellétt. | A jugoszláviai magyarság helyzete Csuka Zoltán eliiadása a felsővárosi népkörben (A Délmagyarország munkatársától) Érté­kes előadást tartott a felsővárosi katolikus népkör kulturdélutáujá,i vasárnap a felsővá­rosi kultúrházban „A jugoszláviai magyari ság" címmel Csuka Zoltán író. P Merényi Via­ee házfönök-plébános bevezető szavai után Tompái László szavalt és Kuappt, Margit éne­kelt nagy sikecrel, majd Németh László hege­dült Ezután került sor Csuka Zoltán előadá­sára. Az előadó ismertette a délvidéki magyar­ság közművelődési és irodalmi helyzetét- Ma mái Újvidéken Magyar Közművelődési Szö­vetség működik, Zágrábbau és Belgrádban ma­gyar egyetemi diákszövetség törekszik a ma­gyar uépmüvelődési feladatokat megoldani. Ezidőszerint a kevésszámú magyar tagozatú állami elemi iskolák mellett a szabadkai 8 osz­tályú magyar gimnázium, a zeutai 4 osztályú algimnázium ós a belgrádi magyar tanítókép­ző segifök elő a, magyarok köznjuvvlpdéséL Az előadás ntán egiy színdarabot adtak elő a fel' tóvárosi njűked> elok. FERENCJÓZSEF keserűvíz

Next

/
Thumbnails
Contents