Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-15 / 279. szám

Vasárnap, 1940. XII. 15. A kistengely '(B. Cí.) r£ jügoszláv sajtó Magyarország cs Jttgoszlávia baráti szerződésében a Tds-tengely megalakulását látja. Nem kísért a kisantant emléke s nem árnyékolhatja be ennek a kéz­fogásnak sem ünnepét, sem jelentőségét. A. nagy gépezet tovább épül, a nagy-tengely mel­lé sorakozik a Ma-tengely is s annyit a techni­kai tudományból miudenki tud, hogy igazi erőkifejtésre a két egymás mellé szerelt ten­gely Csak akkor képes, ha ősszeműködnck, ha azonos teljesítmény létrehozására vannak erőik beállítva s Ha egymás erejét fokózni fogják. Igy épül áf szemünk láttára a világ b nem Véletlen az sem, hogy gépek és tengelyek nyújtják a szóképeket a szimbólumok számára­A" két tengely már forog nagyszerű precizi­tással, fordulatszámaik pontosan be vannak igazítva a mozgató erőhöz s a teljesítmény l igényéhez, egy-két kerék hiányzik még a nagy műből, ogy-két alkatrésszel fog még gazda­godni a gépezet, de a cél már világosan ki­rajzolódott a nagy építők előtt B a megindult gép. zakatolása egy új világ himnjtszát dübör­gi bele a világba. A magyar-jugoszláv baráti szerződési nem pillanatnyi érdek improvizálta, abban a kéz­fogásban, mellyel a két ország külügyminisz­tere pecsételte meg népeik igazi akaratát, a két nép szíve is megdobbant. A Duna-völgyé­ben ottnck a két népnek együttes akarata losz a legfőbb törvényhozó, — lehetnek még közöt­tünk elintézetlen kérdések, ám a megkötött baráti szerződés, melynek erőjét nemtssak az aláirás és a pöcsét, de két nép akarata és meg­győződése biztosítja, megkönnyíti majd közös problémáink elintézését s mikor majd arra ad módot a világtörténelem, hogy próbáját adjuk kölcsönös barátságunknak, egy akarattal és egy elszántsággal vállalhatjuk majd sorsunk parancsait. Két bátor, vitőz, Harcban hős, békélvén be­Bsnlotescn dolgozó, az anyaföldhöz ragaszkodé, nemzeti .hivatásához hűséges niép találkosott most össze. Á kultúra koráiszigetén épült fel az egymás felé vezető át, közös történelmi tradíciók érlelték ki az összeterelő erőt s közös gazdasági érdek, a geográfiai adottságok kényszere, a geopolitikai helyzet felismerése hárított el minden akadályt az Összetalálközás elől. Ezért a földön, Európa és a Balkán kö­zött, mint egy hatalmas transzmisszió, telje­síti majd a két ország történelmi hivatását, részt akarónk venni annak az áj világnak megalkotásában, mely a romokon épül fel s ennek nz új világnak itt, a Duna völgyében, a két nép fogja megadni lényegét ós arcvoná­sát. Hatalmas barátaink fegyvertársai va­gynuk, ám társak vagyunk" a fegyverekben, nem pedig fegyverhordozók. Nem azért va­gyunk, högy kapott parancsokat teljesítsünk, Kanent azért, hogy a magunk akaratával szab­juk meg ennek a földrésznek történetét. Nagy barátaink nem kívánják tőlünk, hogy lélek­telen Utánzói legyünk annak a gazdasági 03 politikai rendszernek", mely Országukban győ­zedelmeskedett b őket a Katalom dicsőséges magasságába helyezte, a magunk akaratával álltunk melléjük e mert meggyőződésünk sür­get, azért yállalünk velük azonos Célokat ős a közös hivatás szolgálatát. De aa a harmine­millió lélek, mely Magyarország és Jugoszlá­via földjén éh a maga életét akarja élni s ha KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP •••••ibahbh^hbi XVI. evioiuam 279. szóm Petóin lemondana a Laval-kormánol Az nj KQiaanmíniszlcr: riondln Genf, december 11 A Német Távirati Iroda je­lenti: Vichyből érkező jelentések szerint petain tábornagy a péntek esti minisztertanács soráu le­mondásra szólította fel a kormányt; hogy kor­mányalakítást lehessen végrehajtani. A külügy­miniszteri tárcát az uj kormányban Pierre E l a n­din veszi át Genf, december 11 A Német Távirati Iroda je­lenti: Vichyből szánnazó ujabb jelenlés szerint a kormány átalakítása belpolitikai nézeteltérésre vezethető vissza. Laval a jelentés szerint ugy lát­szik, a helyettes miniszterelnöki tisztségről 1.* le­mondott, mert már nem dezignált utódja Petain­nek. Ezért uj alkotmány ocó okiratot adtak ki. Róma: Vichy, december 11 Á Német Távirati Irodá jelenti: Petain tábornagy a következő rádióbeszé­det mondotta: — Franciák 1 Olyan elhatározásra jutottam, amely megítélésem szerint megfelel az ország ér­dekeinek. Pierre Laval ur nem tagja többé a kor­mán} nak. Pierre Etienne Flandin ur kapja a külügyi tárcát. A 4. számú alkotmányos alap ren­delkezése, amely utódlásomról intézkedik, érvé nyét vesztette. Fontos belpolitikai okok késztettek erre az elhatározásra, amely semmiképp sem be folyásolja Németországhoz való viszonyún!at. Amj engem illet, megmaradok a kormányrudnál. JSz olaszok Albániában és Afrikában feltartóztatják az ellenség erős lökéseit Fekezédik a harcok hevessége Róma, december 11 "Az olasz lapok szombaton is behatóan foglalkoznak az északafrikai és albá­niai helyzettel. A lapok hadászati cs politikai fej­tegetési a következőkben foglalhatók össze; í. Anglia az állandó bombatámadások felett ér­zett kétségbeesésében Olaszország ellen összpon­tosította a rendelkezésére álló erőket, , 2. Nz olasz haderők az angolok és görögök kezdeti sikerei ellenére fel fogják tudni tartóztat­ni az ellenség hatalmas lökéseit. 3. A legutóbbi olasz hadijelentés az angol nyo­más csökkenéséről számol be, mig a görög harc­téren a helyzet kezd megszilárdulni. 4. Az ellenség minden eröfeszitései ellenére Sem tudja megbontani tudni az olasz uép egységét, mert Olaszofszág katonái tudják, hogy a végső győzelem számit (MTI) A sivatagi babom Róma, deBember 16. Mint a Popolo 'di Koma ívja, az egész világ és főleg az Mászok figyel­ni® azok felé a harcok felé fordul, amelyek de­cember 9-én hajnal óta folciak az angol és olasz hadosztályok között. Angol részről pán­célos hadosztályok, gépkocsin szállított tüzér­ségi ütegek, olasz részről pedig libial csapa­tok, tüzérségi és egyes páncélos egységek vesz. nek részt. Mindkét' részről résztvesz a légi­haderő is, amelynek működését az első időben az erős ghibli szél akadályozta. Az olasz lap rámutat a sivatagi hdbofú ne­hézségeire és hangsúlyozza, hogyha valame­lyik fél megőrzi tartalékait, akkor a háború­nak ebben a fajtájában a helyi sikeroknek nincs nagyobb jelentőségük. Anglia uiost uyil vúu minden arövoualon igyekszik Olaszország­gal szemben-sikereket elérni- Kezdődött a do­log a görögországi offenzívával, majd folyta­tódott a tarenlói támadással, most pedig An­glia a sivatagban igyekszik csapást mérni Olaszországra. Ha Anglia erős is Egyiptom­ban, Olaszország teljes bizalommal néz az af­rikai csata kimenetele elé — írja a Popolp; di Korua. (MTI) \i ohis/oh eKorlítszoltáK u flcmf cs űl FTbüStín fcio vezető ultthat Belgrád, december 11. A" heves hóviharok ellenére újra kiújult a harc az albániai arc­vonalon. Tepeleui és Kliszura környékén egy­mást vallották fel a görög éh tilasz támadá­sok -és ellentámadások a péntekről szombatra virradó éjszaka folyamán. Az olasz hadsereg műszaki csapatai eltorlaszollak a Berat és Elbasán felé vezető transverzális álakat a valamennyi torlasz mögött változatlanul SZÍ­VÓS ellenállást fejtenek ki. fésze is egy nagyobb 6 a nemzeti önállóságot ós függetlenséget nem érintő politikai gondo­latnak, az a feladatunk s az a hivatásunk, hogy egymás erejét növelve, egymás tekintélyét fo­kozva, egymással kezet fogva, öncélú politika tényezője legyen' s hatalmi szervezetével az egymással kezetszorító államok nemzeti, poli­tikai ós gazdasági törekvéséit segítse közelebb a megvalósuláshoz. Mennyit kellett gyötrődnünk a társtalanság szegénységében és megalázottságában, — a nagyantánt érzéketlensége, a kisantant gyű­lölködése kovácsolt körénk abroncsot, bará­taink vúlíak már messze tőlünk, do ők is kese­rű harcot folytattak a rájuk súlyosodé vég­zettel. Olykor' a szemünket kell dörzsölni, — két évtized alatt mennyi változást éltünk meg, milyou földrengés szaggatta szét a talajt s ha­sította ketté az egek kárpitját Is. Sötét em­lékké foszladozott szét sötét hatalma ellensé­geinknek s teljesült az írás szava, az utolsók­ból lettek az elsők, a legyőzöttek felmagaszto­sultak. S most a világ hatalmasai a mi bará­taink s megnyílt előttünk az az út, mely ösz­szeterelí azokat, akiket nem uráliul érdekek de történelmi tradíciók, kulturális emlékek1, nemzeti hivatásuk és természeti — geopoliti­kai — parancsok fűznek össze. Ennek belátása érleli ki azt a nemzeti köz meggyőzödést, ami igazi erejét, tekintélyét és hatalmát adja meg a „kis-tenfeely" üzembe­hé! verésének.

Next

/
Thumbnails
Contents