Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-11 / 275. szám

Meleg utcai és házicipök! •wai Korcsolya és vadász cipők nagy választókban ELIT" Szécheny -tér 16. landóan, ha egy-egy jólsiknült politikai tréfát hallott — Akinek szive vnn. az nem szereti a politikát —, hallottuk tőle és Szekerke Lajos tb. főügyész nem szerette a politikát. Távoltartotta magát tőle: régi idük és régi emberek nyugalmát hordta önmagában. Ennek a nyugalomnak a szive adott tartalmai Nem jutott eléje olyan kérés, amelyet a leggyorsabban meg nr oldott votna. Szeretett az embereken segíteni s ahol lehetett, ahol kellett, mindenütt megérezték a szive munkáját. Erre is volt egy «bouinot«-jn: Az embereken segíteni kell, meri olyan buták, hogy önmaguk nem tudnak önmagukon segíteni. S a segítés munkájában őrá is vonatkozik Szent Ágoston mondása: igy tanulta a szive iskolájában . . . Az utolsó percek Hirtelenül, tragikus sietséggel érte a halál. Héf.fön este hét óra felé uzsonnázni ment a közgyűlésről, majd visszatért, s ínuen ment haza 10 óra tájban tisztviselőtársaivaí. Éjszaka felesége aggasztó hörgésre ébredt: Szekerke La.ios némán vergődött, vívódott a hulúllal az ágyon s mire az orvos kiérhetett volna, szíve megszűnt dohogni. Előzőleg semmi fájdalomról nem panaszkodott: komolyan beteg talán egész életében nein volt. Időnként orvosa diétás életmódot írt elő számára. Mosolyogva mesélte egy alkalommal, hogy megkérdezte orvosától, szabad-e sört innia? — Az orvos azt felelte, hbgy „nem ", mire én — beszüntettem a további kérdezősködést ... — mondta baráti körének a kávéházi asztalnál. A szíve végzett Szekerke Lajos tb- főügyésznél: szí e* .•'•thiidés ölfe meri éjjel 2 óra tájban,.. Munkássága Szegedért Régi, törzsökös szegedi családból szúruialott. Ősei között nem egy szenátor akad: édes apja. Szekerke Lajos városi tanácsnok volt. Fia: ifjabb Szekerke Lajos 1887. április fi-ás született Szegeden. A jogtudományi oklevelet Kolozsvárott szerezte 1909-ben, az ügyvédi ok levelet 1912-ben Marosvásárhelyen. Közszolgálatba lépése előtt ügyvéd volt, egyik legjobban ismert szegedi irodában dolgozott, egyideig a háború után mint helyettes tanácsnok teljesített a városnál szolgálatot. Résztvett a világháborúban, mlDt emléklapos százados tért visrzsza a polgári életbe szómos kitüntetéssel. Aig ner Károly föispárisága alatt 1929. december 7-én választották meg tiszti ügyésszé a városi közélet szinte általános kívánságára, majd 1932-ben tb. főügyésszé neveztek ki. Azóta hi vatnlában olyan szakértelemmel vezette az ügyeket és olyan kedvvel és agilitással oldotta meg a legbonyolultabb és a legnagyobb tudást, jogi ismeretet követelő feladatokat, hogy a város társadalma benne látta a város egyik eljövő vezetőjét. Mindenki szerette, mindenki becsülte és tisztelte Szegeden s mindenki tudta róla azt, hogy nélkülözhetetlen ereje és támasza a tiszti főügyészi hivatalnak. Amikor dr. Simkő Elemért főispánná nevezte ki a kormányzó, nem ő lett a főügyész, de Szekerke Lajos számára ez sem jelentett csalódást, csak újabb tanulságot. Tovább is a régi kedvvel és szívvel végezte munkáját a hivatalban, továbbra is nélkülözhetetlen és pótolhn tatlau vezetője és tanácsadója volt a tiszti főügyészi hivatal nak, a város egész életének. Áttekintő képessége, nagy műveltsége, világlátottsóga és milliónyi tapasztalata rendkívüli tényezőként szerepelt a hivatal életében. Végtelen nagy veszteség érte halálával Szeged városát. amelynek egyik legjobb és legkiválóbb fia volt * tlosszú utazásokat tett külföldön- Bejárta csaknem egész Európát, kitűnő nyelvérzékkel sajátította cl a nyelveket: az angol nyelvet 50 Der. dr. Szekerke Lajosné, felesége. Marika, leánya és özv Szekerke Lajosné. édesanyja. családjaik és a rokonság nevében is mélységes megrendüléssel, elmondhatatlan fájdalommal jelentik, hogv a legigazabb ember, férj, apa és fiu Dr. SZEKERKE LB10S ügyvéd, Szeged szab. kir. város tiszti ügyésze, tb. tiszti főügyész, emléklapos százados, az ó/iisl cs bioité katonai érdemérem a kardokkal, a uagye/üsl és a kiseziist vitézségi erem, a sebesülési emlékérem, a Károly-csapatkereszt tulajdonosa, a kötelességteljesitésnek szentelt áldásos élete ői-ik évében, a szentkenel szentségévé) megerősítve. visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Drága halottunk földi maradványait f. évi december 11-én, szerdán délután 3 órakor kísérjük óiók nyugalomra a belvárosi rórn. kath. temető kupolacsarnokából. Az engesztelő szentmise f. hónap i'J-én, csütörtököd reggel 9 órakor lesz a Fogadalmi templomban. " F*Ujth*t«t«n, élteid emlékét utolfé léh«l*tünki« őrfsxBK Szeged, tö-tO december 10. Külön villamoskocsik délután tel 3 órakor indultuk a Dugonics-térről évet, knrabau kezdte tanulni. Múvelteegét gya® korlati tapasztalatokká! bővítették1 ezek as utazások. Minden ..journey" tanulságát itthon gyümölcsöztette s ezzel olyan sokszínűvé tette a hivatalt életei, nmely örökre feledhetetlen1 marad a várös hivatali és társadalmi életébet? egyaránt. Most az utolsó utazásra indult Szekerce La* jos tb. főügyész és a város hálája, szeretete, gyásza, fájdalma és emlékezése kíséri a végső utazáson az örök pihenő felé. Vi I á <•• h i r ü JUMGHANS ebres/tö-, os/loit cs falióra kiíioiMcücssCőeh — Möritüs brr €s zsebórák — Araim-, ezüstáruk fCIlDV Arár Olcsó fl (illírt thoh WJUlf I OíaS SZELEP, k*ra«Z-UTCA 16. Lázadás avakaresü fegyházban Bukarest, december 10. Kedden reggel a vakaresti fegyházban lázadás töri ki. A fogház igazgatója a rendőrség segítségét kérte a lázadás leverésére. Rendőrségi és csendőrségi Csapatokat gépkocsikon szállították a Bukaresttől 10 kilométernyire fekvő vakaresti fogházba. A karhatalom rövidesen elfojtotta a lázadást. öt fegyenc, akiket át'akartak vinni egy másik fegyházba, megtagadta az engedelmességet és a fegyház templomának harangtornyéban eltorlaszolta magát. A fegyencek innen több ízben kiakartak törni és csak akkor, adták meg magukat, amikor a kivezényelt karhatalom parancsnoka erélyesen felszólította őket. A fegyházban az őrséget- megerősítették. széchényi-ter A szegedi iparosok az árrombolók eheti Az elöljáróság hortrti ülése (A Déímagyarország munkatársától) A* Iparterület elöljárósága kedden délután tar.ofta ez/vi utolsó ülését. Takács Róla alelnök napirend előtt, megemlékezett arról. h3gy 20 -sztendővel ezelőtt választották meg az ipartestület tisztviselőjévé dq. GyüiU István tit. kárt. Az üdvözlésre dr. Gyuris István meghatódott hangon válaszolt. A napirend tárgyalása során az elöljáróság hozzájárult ahhoz, hogy nz ipartestületi tisztviselői és alkalmazottai karó csonyi segélyként fizetésük 50 százalékát kapják. A fodrászipari szakosztály kifogásolta, hogy egyes fodrásziparosok ár rombolásokat követnek el. Az elöljáróság a feljelentést a kereske delmi és iparkamarához továbbítja. Élénk vitát keltett ezután a tanoucok szerződésének szabályozásáról szóló rendelet ismertetése. Az új rendelet szerint, amely 1941. májusában lép életbe, tanoncokat csak meghatározott hónapokban lehet szerződtetni. Az elöljáróság ágy döntött, hogy a rendelet hatályonkírül való helyezését. kérik az iparügyi minisztertől. Ismer* tették, hogy a hétszázalékos fizetésemelés a bedolgozó iparosokra is vonatkozik. Nagy helyesléssel találkozott Hegedűs János indítványa; kifogásolta, hogy a városi közszállílásókat » város árromboló iparosoknak adja ki, míg a reálisan számoló kisiparos nem juthat városi munkához. Küldöttség útján kérik a polgármestert, hogy a közszállitúsokat csak olyan iparosoknak adja ki akik ajánlatukban » reális számitá-ufon >,,..' iúliáfc