Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-11 / 275. szám

KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. ftffoliiani 215 s'óm Csáky külügyminiszter elutazott Belgrádba „Magyarország békepolitikáját szolgálja mostani látó* gatásunk Is" - Cincar-Markovics Budaoesten viszonozza a látogatást - Belgrádban várják Popov bolgár külugyminisztert is — Róma: A látogatás a hét legjelentősebb diplomáciai eseménye Budapest, 'december 11. Gróf Csáky István külügyminiszter a jugoszláv kormány meghívására kedden éjjel 11 óra 48 perckor a menetrendszerű gyorsvonattal kétnapos hivatalos látogatásra Belgrádba utazott. A külügy-, minisztert elkísérte belgrádi útjára felesége is, továbbá a miniszter kisérctébcn utazóit Gbiczy Jenő rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, B a r t b e 1 d y Tibor rendkívüli követ, a külügyminisztérium protokollfőnöke, Sebestyén Pál miniszteri tanácsos, a külügyminisztérium nemzetközi szerződések osztalvának vezetője, U 11 e i n-R c v i c z k y Antal követségi tanácsos és őrgróf Pallavicini Hubert, a külügyminiszter személyi titkára. A kultuszminiszter búcsúztatására a pályaudvaron megjelent Erdiuansdorf néniét követ, Talamo márki olasz követ, továbbá Lukovi cs követségi tanácsos, ideiglenes ügyvivő vezetésével a jugoszláv követség tagja:. A jugoszláv követ már tegnap B '.rúdba utazott. A külügyminiszter negyedórával az indulás előtt érkezett a pályaudvarra és szívélyesen elbeszélgetett a búcsúztatására megjelentekkel. Elutazása előtt az újságíróknak a kővetkező nyilatkozatot telte: — A tél napjainkban a külügyminiszterek és más diplomaták utazásának évadja. Éppen ezért örvendek, hogy minisztertársaim után én is ellátogathatok a jugoszláv fővárosba. Politikai kijelentéseket természetesen nem tehetek és a jugoszláv—magyar viszonyt sem kell — azt hiszem — külön magyaráznom. Jóviszonyunk alapja a földrajzi fekvés, a kölcsönös megbecsülés és az a lény, bogy a sors évszázadokkal ezelőtt szomszédokká rendelt. Magyarország külpolitikája hckepolitika és végeredményben ezt a célt szolgál ja a mostani utazásunk is; É nitrpl disz Belgrádban Belgrád, "december 10. A jugoszláv főváros inár kedden ünnepi díszt öltött, hogy méltó keretek között fogadhassa Csáky külügyminlsz- ' tért. Belgrád házain és középületein a 'jugoszláv zászló mellolt mindenütt ott leng a pirosfcltcr-zöld lobogó is. 'Áz ünnepélyes fogadtatásra minden előkészület megtörtént. "A jugoszláv főváros hangulatából megállapítható. h'ogy Belgrád közönsége örömmel várja a ma* gyar külügyminiszter látogatását, mert henna a két ország közti viszony megszilárdulását ésa béke biztosítását látják. A belgrádi program Zimonjból külön mozdony viszi a magyar, külügyminiszter szalonkocsiját, ahol CinearMarkovics jugoszláv külügyminiszter ünnepélyes külsőségek között fogadja az első magyar külügyminisztert, aki hivatalos látogatásra erke* zik Belgrádba. Szerdán a királysíroknál történt tisztelgés és az Ismeretlen Katona sírjának megkoszorúzása, vatainint az udvariassági látogatások után Pál korinányzóhereeg fogadja a külügyminisztert, aki* nek tiszteletérc estebédet ad. A gazdagon összeállított program nyomán gróf Csáky István többször alkalmat talál majd arra, hogy Cvetkovics minisztercbbikkcl ós Cinca r-M ar k ovics külügyminiszterrel a Magyarországot és Jugoszláviát kölcsönösen érdeklő kérdésekről: tehát az összes délkclcteurópai problémák további rendezéséről eszmecserét folytasson. . Csütörtökön Bakácb-Bessenyei György belgrádi magyar követ ebédet ad. A magyar külügyminiszter látogatásának programja csütörtökön este véget ér. A bolgár httiugominiszfer belgrádi uijií Belgrád, december 10. Belgrádi vezető politikai körökben Popov bolgár külügyminiszter közeli belgrádi látogatását Tárják, Ai curűiai London, december 10. Több lap ismerteti • belgrádi hivatalos közleményt gróf Csáky István külügyminiszter látogatásáról. Egyes lapok budapesti jelentést közölnek, amely szc riut csütörtökön Belgrádban barátsági és meg« nemtámadási szerződést írnak alá. Róma, december 10. Rómában a legnagyobb érdeklődést keltette gróf Csáky István látogatásának bejelentése. A látogatásban a hét legSzerda, 1940. Xll. II. Levél az olvasóhoz (B. G.) Nyolgnapi szünetelés után megjelehik újra a Délmagyarország, högy azon a kö£ön belül, hQvú hangja elhallatszik, folytassa a keresztény és nemzeti gondolat mellett őrszolgálatát. Ezt a kényszerpihenőt a Kormánybalóság lilaima Eendelto el s a kormány hatóság intézkedésével szemben esak a szótlan engedelmesség lehet a uii kötelességünk. Az újságirás lázában, a közönség kiszolgálásának serkentő vágyában — emberek yagyunk, — elkövethettünk hibát, véthettünk szabályok ellen, melyekért nyolc napra el kellelt hallgatunnk, de úgy érezzük, a keresztény és nemzeti gondolat szolgálatában hűsegesek maradtunk és hűségesek maradunk kitűzött céljainkköz, melyek nem a mi különleges céljaink, de gólja a nemzetnek s melyeket — hisszük és valljuk —, Teleki Pál gróf miniszterelnöki programja fejez ki legérthetőbben s a legtöbb roalitássaL .Véthettünk szabályok ellen, nem véthetünk soha az örök célok és örök ideálok ellen, melyek a Dchnugyarórszúg irányát kijelölik, mióta azt a keresztény gondolat és nemzeti eszme birtokába vette. A Délmagyarország független lap s a független polgárság lapja, függő yiszonyban csak a lelkiismeretünktől vau s azzal a hujlíthatatlan meggyőződésünkkel, hogy csak a magyarság cs keresztény gondolat szolgálatában végezhetjük kötelességünket a nemzettel szemben is. Magyarok vagyunk 'és keresztények, nem melldöngelő hívalkodással, nem frázisok görögtüzével, nem a demagógia „dinamikájával", — lélekben, hűségben és alázalbau vállaljuk a rá ok váró kötelességeket s azon a poszton, hová bennünket sorsunk s a magyar sors állított, meg akarunk és meg fogunk felelni vállalt feladatainknak emberül és magyarul. Keveseknek adatik meg, högy népük sorsát keaiikbe vehessék s a történelem irányát kijelöljék. Nagyformátumú cselekvések azokra várnak, kik népük vezetőiül hívattak cl. De nemcsak r.ájuk vár kötelesség. Mindenkinek eleget kell tcuui sorsa parancsának, mindenkinek be kell tölteni azt a helyet, ahová állíttatott, mindenkinek részt kell venni abban a munkában, mely a nemzet életének fülemelcséro yállalkozott. Senki sem hagyhatja cl a becstelenség bélyege nélkül a froulot, hová a nemzet állította. A pult mögött, az íróasztal mellett, az esztergapad fölé hajolva, vagy írógép fölé görnyedve, a végtelen" magyar mezőkön, vagy a bányák mélységében kell most helytállni azoknak, akikben a nemzet élete él, akikre a magyar jövendő épül fel, akiken a nemzeti élet batalmasszuvú parancsa ömlik keresztül. Ezekhez szólunk mindennap, ezekben akarjuk megerősíteni a bitet és erőt, ezeknek meggyőződését akarjuk az idők magyar paranűsáh'öz alakítani, ezekben akarjuk megszilárdítani a keresztény szellem öntudatát s a nemzeti érzés megrendítő mélységét Korok változhatnak, ez az eszme örök marad s aki ennek szolgálatába szegődik, az részese lesz a nemzet történelmének akárhol áll s akármilyen feladat elé állította Í3 hivatása. Do a nemzet mellett szolgáljuk ezt a várost ie. 'A yáros polgácságának nincs jaja és nincs buja, amit nem érzünk ál s aminek mcgafonul nem szolgál nyilvánosságunk. A szegedi szellem emelte fel aléltságából a nemzetet, a szegedi szellem telítette reménnyel és hitte! lelkét s lobogott előtte sötét éjszakákon. A várost, amelyik ezt a szellemet lehelte ki, a nemzeti megbecsülés bitárára akarjuk emelni, — ennek a városnak sokkal többhöz van jussa, mint amennyiben eddig részesítették s az ország, melynek a Szegedről kiáradó szellem hirdette meg a feltámadást, örök adósának tekiulheli meg az elszegényedett, gondokkal tépriődő, világ országútjárói elsodort váltóst. Aki a szegedi polgárságot szolgálja, az szolgálja a nem zetet is $ amikor a Délmagyarország hasábjait és nyilvánosságát rendelkezésére bocsátja min den szegedi ügynek és minden szegedi sérelemnek, nemzeti kötelességet is teljesít vele. Megértést és támogatást kérünk esak cserébe, a szeretetért szeretetet kérünk és hőségei a hűségért. Nekünk kenyeret csak az olvasóiulí adnak, nincs érdekünk más, csak az, ami a sxgedi polgárságé is. Ez a polgárság nem raond< hat le a független, nemzeti és keresztény lapjának becsületes és tiszta támogatásáról, tíc nem clbet a lap sem, ha a tiszta szándékait és becsületes helytállását a polgárság szeretetével és támogatásával nem viszonozza. Nchéí időket élünk, nehéz kötelességek teljesítése vár ránk, erezhessük mindig magunk mellett a város polgárságának szeretetét, hűségét és tám'»< gatását.