Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-25 / 287. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1940. DECEMBER 25. oly szép a gondolat, mint a virág. ... Én azt hiszem, virágkereskedést nyitok... Ja, igen: az új városháza . . . (A közgyűlési teremben lassan elhalkul a beszed. \ fejek ráhajolnak a keskeny asztalkákra. S mint a Walpurgis-éjen a boszorkákat és manókat ugy lepi most meg a delejes' áiom a közgyűlés jelenlevő tagjait.- És szines fátylat kezd szőni a teremben a karácsonyi ólom. Az uj városháza felépül s benne gázgyárontuli fényességben ragyognak a szobák és a termek. Amikor a fényesség lassan veszíteni kezd vakitó erősségétől, látni lehet, bogy a tagok végtelen testvéri megértésben ölelik, csókolják egymást. Oly szépen játszanak, hogy Kardoss Géza előlép a háttérből és az egész társaságot leszerződteti, és megszerzi a renlkívüli közgyűlés előadási jogát.) '(Sok csenpetyücske halk menüétlocskét játszik.) "A HANG; Testvérkéim és széfetleim, leik itt ma összegyűltetek, nem azért, mert összehívtunk hanem mert idehozott a szívetek. Hallgassátok meg beszámolónkat, wit előadand a Polgármester ür. (Erre a felhívásra egyszerre ugrik fel P á i f y József, Tóth Béla, Csonka Miklós és Kalofla István. Még többen is felugranak, de őkel egyelőre nem látni, mert vidékiek.) PÁLFY, TÓTH, KATONA és CSONKA (egyszerre); Tisztelt Közgyűlés! PÁLFY JÓZSEF: Én mondtam először! Enyém d ssó. TÓTH BÉLA; Pardon. > ' ! PÁLFY: Még nem vélett horgonyt a hajót: " TA nyugdíjazásom még messze van! CSONKA; ' \ • , Pardon* PÁLFY: S hm, maris ugranak hatan, fia ugyan jól számolok.KATONA; Pardon. TÓTH, CSONKA, KATÓNA'í Pardon, pardon, nem zavarok. Pardőn. já. Polgármester. Üf. (Pukketlli mek.) PÁLFY JÓZSEF; Tisztelt Közgyűlési Jelenthetem, hogy immár nincs jelentni való. Mindenki bejött a kapun, inint Trójába a deres faló. Fölépült az" új épületünk. Uj színűek leltek a falak, 'Városházunk modern: iveit •nem döntik Te semilyen szavak. Minden ím, elintézve lön, mit szem-szájunk annyiszor, kívánt. Végtelen örömmel jelentem: <n e m szenvedik n k semmiben hiányt. EÖTH DEZSŐ (énekel); Fehértói halastóba sok a madár, meg a g'ólya, ihajla. Oda jár a város nagyja, !'A halakat bélién hagyja, ftsühgjla. • 'Jöhet oda zovort vizit, nincsen ottan már deficit, sikerüli a feJiértóbul kimászni. . • Csak egy Beretzk Péter akad, 'Az fogdos ott madamkat, Halak miatt nem lehet ott halászni. Bezzeg, ha a Fehér tóba 'A víz helyett jó bor vőn a, iltajla. Eldobnánk a fúvót, fűrészt, OH tartanánk a közgyűlést, 'csukajla, de ihajla, de csuhajla. DÉKÁNY SÁNDOR (idéz Az ember tfagAl diájából): Ki jól tüdtaJ, mi a mi bajunk, s a pénzverdéi Szegedre hoztad UJévre! épek 335 eretek r i s t á I y o k e r á m i á k és (lisztárguak olcsó árban nogu Yáiaszfékban FREINA N-nii Kárász u t c a 1 0 L's megvagyon így a fedezete rA szegcdi ivásnak, kosztnak. Hozsánna néked, f inánczseni v. GÁRGYÁN IMRE, a Végtelen Nagykereskedők Hatalmas Egyesületének vezérelnöke; '(szlutén énekel a Kukorica Jancsi dallamára): Nem a pult mögött születtem, nem ott láttak engem. Hanem azért, hanem azért kereskedő leltem... Aki engem felbiztatott, nem hímez, nem hámoz, Bizonyisten, bizonyisten, nem tudom, hogy hogy jutottam fához. Van énnékem cukrom, kérőm, a 'cukorbaj nélkülVan kékítőm, amitől a világ is megbékül. Pelróljomot, baboskendőt, meg Gárgyánszalám'ü átülök én kicsi-nagyba, -mondjanak akármit. Kereskedő ele-tele csak kicsike voltam, De azután az üzletet jó magosra toltam, Meglepett biz engemet is az üzleti járvány, így lettem én, így leltem 'én a legnagyobb Emericüs Gárgyán. Minden ágra beadtam a jogosítvány-kérési. Egymagába meguntam a sivár italmérési Kijelöllek mindcnf.e az Égadta világon, Hogy még többet nem kértem, azt hej, Istenem, jaj de nagyon bánom. Igaz, hogy a jogosítvány-sorozatok mellett 'Az anyag beszerzéséré már nem igen tellett, Mert, hogy aki kereskedő, annak pénz Iccll mámat nem elég a jogosítvány, aszongya a fáma. (Harsogó, derült éljenzés zug fel a teremben,'a közgyűlés egyhangúlag póthitelkeretet szavaz meg Gárgyán Imrének ujabb jogosítványok megszerzéséhez szükséges nyomtatványok beszerzése végett.) SZÖGI GÉZA, a Szeged és Szeged-Köfuyéki Egybevérvalósáffosított Gyepük Mesgyerögeinek Főbevetőjo (égy. messziről jött kiáltványt olvás fel, nem ő írta): Keni is azért, hanem azért! S ha nem azért, csakis azért 1 Akkor is, ha nem is, hoqy'ts! De hogy 'éppetf mert hogyisne! Mert amint van kávépótló! Éppen úgy -van vezérpótló! Hubay a vezér, fia! Hubay a Cikória! De csak hanem mégis úgyis! És hogy ha ügy, akkor is csak Mért hogy Itahogy, dehogy nehogy! .Úgyhogy, hogyhogy, űgyúgyhogy! No! (Dübörgő taps. A beszédei mindenki megértet* te s ebben rejlik a karácsonyi álom nagyszerű* sége.) (Buócz Károly műszaki tanácsos, a sokai emlegetett mérnöki hivatal vezetője áll fel ekkor, hogy elmondja beszámolóját. Beszéde alatt a talajvíz feltör a terem padlóján.) BUÓCZ KAROLY; Mint mindenről s mindenkiföl, az árvízről is csak jót mondhatok. Be vannak jól csukva az árkok és ki vannak jól nyitva a Csapok. Ha a nap süt majdan a nyárig, tó a hőségben izzad a nyakunk: mi a nappal együtt mindent megteszünk, hogy megszűnjék az árvízbajunk. Ez ugyan nem az én munkám, az enyém anélkül se kevés. Mint a város utcái mutatják: munkám a városrendezés. IRÁNYI LÁSZLÓ: Erről jut eszembei a strandon, — hogy ne menjen ez se veszendőbe, — Téli melegedőt rendesek be én. az eljövő szépséges esztendőre. (A további felszólalások elvesznek abban a> hatalmas örömrivalgásban, amely amiatt tör ki, bogy a városnak sikerült minden ilyen szépen elintéznie. A dübörgő tapsorkánból Ernyei István távoli hangja süvit ki: — Én aludtam, nem hallottam semmit az egészből, azonnal fel kell állítani egy propaganda-minisztériumot, amely kellőleg felvilágosít!) EGY HANG: Jó jó, de mi van a OS százalékos pótadóval? Erről ki világosit fel? KATONA ISTYÁN; Zsír fa, zsír, fa és meg a 'tej is! És a tanú.Hitványok! Mit 'Csináljak? Mit csináljak? Sem tud senki tanácsol adni, mert ezekhez csak én értele tökéletesen. Jaj, mit esináljak? (Nagy zűrzavar keletkezik s az általános ÖS2szevisszaságban egyszercsak megrendülnek az uj városháza falai és az egész épület dugába dűl. A robajra felijednek az alvó közgyűlés alvó tagjai: vége a karácsonyi álomnak. A fejek újra felemelkednek s Tóth Béla helyettes polgármester folytatja abbahagyott beszédét.) Tehát mint mondám- az új városháza . * j KÖZBEKIÁLTÁSOK; Hagyjuk, uraim, ammondók vagyunk, 'Az építési láz egy kórtünet. 'Adjunk hátát az Úristenünknek, hogy áll, áll, áll ez a régi épület. (A csengő leesik az asztal alá s ezzel vége a rendkívüli közgyűlésnek. Mindenki szétoszlik, Tóth Béla még viszaszól az ajtóból:) Mielőtt a mai napot bevégsem; Holnapra meghívom önöket. Jubileum lesZ: Elmondom 70 milliomodik beszédem . . . Kalmár-Maron Ferenc, IIÓTH HAJLÍTOTT fAMJTORGYÁR Szcöcfl, Plars ttr 13. si. Telelőn 116-50. Készít hajlított széket, fotelt, minden kivitelben. 'Zongoraszék, zsurasztal, zstirkocsi sib. Tenniszülők elsőrerdü kivitelben.