Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-25 / 287. szám

SZEGED, 1940 D7ÜCEMBER 25. é DÉLMAGYAROR8ZA« Szakai ideiben képeket fest PÁtfo pú-tytUfHesüi — „Csak ma'^mmak festegetek* — fomdfa a pydesta fests (A DélniagyaroVszág munkatársától) Kevesen tudják, hogy űr. Pálfy ózséf, Szeged szábud királyi város polgármeste/e ráérő. • óráiban —• festegetni szokott. Még egészen fiatal kofában kötött közelebbi ismeretséget az ecsettel és azóta gyakorta leül festőasztalkája mellé., gyűjteménye van Pálfy Józsefnek a maga készítette festményekből, azonban nem azok közül való, akik dicsekednek a festményeikkel, hogy ügy mondjuk: — csak saját magának fest ós szekrénye mélyébe süíyeszti a képekét SokszáÁ. akvarell, olajfestmény, cemzarajz pihen a szekrény aljában, csak a polgármester legközvetlenebb "hozzátartozói láthatják azokat. Néha előfordul, hogy a polgármester baráti körének unszolásába megmutat néhány képet az újabbak közöl, de a dicséretet meg sem hallgatja, máris rakja vissza a képeit a szekrény'mélyébe. Egy alkalommal e sorok írójának véletlenül alkalma volt megszemlélni 'a festményeket.: Éppen akkoriban jött haza a polgármester .nyári szabadságáról, ahol egy csomó képpel gyarapította gyűjteményét. A tápéi templom restaurálási munkálataihoz autózott ki a polgármester és elvitte magával a közigazgatási újságírókat' is. A szemle után a podesta meghívta az' újságírókat az egyik tápéi csárdába. Letelepedtünk áz asztalhoz, de. nem kaphattunk .söntali. A bor azonban 'azáltal" nem izlett, mire a polgármester a társaságot megjiivta lik'ömzésre. A kóstolgatás vége az lett, hogy elfogyott a likőr . .. A polgármester lakásának falát számos ériékes festmény díszíti. Valamennyi megkapó, értékes festmény, ezekből is látszik, hogy kifinomult művészi érzéke van a podesjának. Amikor végeztünk a képekkel, a szekrényéhez ment a polgármester és kivett onnan egy festményt. Alföldi tájat ábrázolt, zöld mezőben legelésző tehenekkel. " . — No hogyan tetszik ez a kép nektek? —érdeklődött a polgármester. * 1 ' Egymásután vettük szemügyre a képet, művészi munkára vallolt. Egyöntetűen állapítottak meg, hogy tehetséges festő munkája.. -r— Ezt a képet — én festetten) —, árulta el s> polgármester. Szabad óráimban .— sajnos, mostanában kevés van — szoktam festegelni. Később Pálfy polgármester még egy sereg festményt mutatott, eredeti festmények voltak, valamennyit maga készítette. — A nyáron a Balaton mellett töltöttem n szabadságom — mondta a podesta. A "gyönyörű tájak megfogtak és egyszer csak azon kaptam rajta magamat, hogy színes ceruza van a k-iemben és vázlatkönyvembe próbáltam megörökíteni a lenyűgöző tájat. Egymá.sutá.n szülének meg a képek, öt-tíz-tizenöt is, a szép környék minden megragadó tája belekerült a vázlatkönyvembe. A múltkoriban itt volt vendégségben eg,r kis rokonleány és mesélni kellett neki. Arról meséltem, hogy ahol volt, hol nem volfc, volt ej elvarázsolt. kastély, ahol nagy'vendégséget es ."tak. Villanyfényben ragyogtak a. kastély ablak • benn lakodalmát tartottak,, a" hercegkisasszony 'adták férjhez ' a szomszédos kastély. urához. v kastély mellett egy kis guynfió' volt, ebben lakott a szegénylegény, aki titkon szerelmes voii horeégkisasszonyba. • A guny hóban szomorú, > pislákolt a mécsfis, virrasztott a szegénylegény. A kis 'rokonleány ámuló szemekkel hallgat; a polgármester, bácsi méseszövését, az öröm azonban határtalan volt, amikor a podesta meg is örökítette a mesét, lefestette a kastélyt, esi.' logó ablaksoraival és a gunybót a téli tájjal. . A kép elkészült és odakerült- a festménygyüj' temény közé, a szekrény mélyébe. Pálfy polgármester hosszas kérésünkre ine; mutatta a képéket és hogy történhetett, ino> már ne kútássuk, dó égi festmény: »A legelésző gulya- valahogy az. egyik újságírónál maradt. * lelkiismeretünk azonban nem nyugodt és immost itt a nyilvánosság előtt prezentáljuk a b pet Pálfv József polgármester »jroéHós'á'gának F ' a oolsármésler-festőinüvészneir. (~U-D) DÉL MAGYARORSZÁG % SZEGED, 1910 DECEMBER 25 Emlékek Szeged nagy főkapitányáról: Szalay Józsefről 1937 április 28-án déli 12 órakor a szegedi harangok sféríiat« — sirattak . « . A harangok kongásának könnyes szimfóniájába egy város szivének* -^okogúsa hullott bele, temette a város nagy fiát, hü fiát — Herczeg Ferenc szavaival —t Szegéit és Magyarország egyik legjobb fiát: Szalay Józsefet. A magyar köznek, a magyar kultúrának sokfelé ágazó síkjaira, Békéscsabáról indult el 1870kn.; Pályája-ugy kezdődött, ahogyan a korabeli magyar, vagyonos,, földbirtokos-ifjakc általában. Jogi tanulmányokat végzett Budapesten és Bécsben, 1892-ben .Békés vármegye szolgálatába lépett, ahol mint aljegyző és szolgabíró működött tíz esztendeig. Ekkor állásáról lemondott, hog*y Orosházán szabadelvű programmal képviselőjelöltül. léphessen fel, 1902-ben Hódmezővásárhely • főkapitányává, 1908-ban Szeged helyettes főkapitányává nevezték ki, 1915-ben a város főkapitánya lett, a rendőrség államosításakor pedig — 1919ben — a minisztertanács a hét törvényhatóságra kiterjedő szegedi «rendöikenilei főkapitányává nevezte. ki. .. • •, • • . • Gazdag munkássága három irányban excéllált; a hivatal, az irt'.dalom rájongásos. támogatása — de amelynek maga is aktív -munkása volt —- s a könyvek fanatikus szeretete, amelyből 10.090 kötetes könyvtára telt bizonyságot. . .;-. . . .,; - Ha- Szalay József előkelő szellemit irodalómrajongásáért és a magyar betű szenvedélyfs szer• reléiéért a - f "-, • »literátus-tőkapi tanya megkülönböztetett elnevezést kapta diszül, ugy a mágyiu-' munkaügy é's nópyédeleüi terén kifejteit munkássága elismeréséül kiérdemelte a : .»szociális -.főkapitány y . rangját. is. A világháború alatt működési körébe teljes intenzitással kapcsolta be a magyar háborús gyakorlati szociálpolitikai tevékenységet, amelynek nemcsak tudósa, de rendkívül tájékozott szakembere és úttörő munkása is volt. Csakhamar felismerte a magyar anyák éé csecsemők társadalmi védelme megszervezésének." szükségességét és megalapította a Szegedi Stefánia Szövetséget. Ezt követte a gyenuekraidőrség felállítása, amelynek a nagyobb gyermekek, a fiatalkorúak védelme volt a hivatása. A- szervezet tagjai jogosultak .voltak a bajbajutott háborús gyermek érdekében ¡bárhol közbelépni. Egész sorozata vau még Szegeden a szociálpolitikai alkotásoknak, amelyeknek alapjait Szalay József tevékenysége . építette ki a világháború alatt. . .Sokfelé ágazó hivatali és társadalmi kötelességein tnl egyetlen mélységes '«ágy örőme4 szívbéli gyönyörűsége vojía könyv . ». Gyűjtési rendszerét sokszor ismertette a magyar sajló: minden könyvének egyéni életet kivánt atí ni és se pénzt, so időt, se fáradságot nem sajnál: hogy egy-egy első kiadású könyvet cditio priueops-t megszerezhessen. De gyűjtötte az egyitáuyu ritkaságokat is, igy például csak Petőfi bő négyszáz különböző kiadása volt. Könyveit graxigerizáha, amelynek rendszerét: »A könyv rö és a könyvsjserétetről.-.-, (1926) írott munkájában ismertette. Az irodalomban.és -a művészetben a '»mosolygós életszemlélet/.-nck volt a híve, A derűnek, finom humornak és a feltétlen optimizmusnál: »Ncui szabad a szépirodalmi munkákat pesszimisztikus akkordokkal zárni, _ mondotta sokszo: a fiataloknak —, derűs, megnyugtató, kiegyens:? lyozoft befejezéseket kell adni, hiszen az emberei a könyvekben üdülést keresnek, menekülést, oázist a napi élet szürkeségeiből:. Ezért értékelte és szerette oly meleg és tiszti bensőséggel Szeged nagy .mesélőjének, a fclojih» telten ••.-.-. . Móra Ferencnek az Írásait, akinek'könhyes-mosoiyos tárcáiban találta. megra magyar géniusz Jukarnácijjjáí. Mórihoz évtizedes barátság fűzte és amikor. Szeged éaz ország nagy irója örökre lezárta a szemét legtisztább fényű magvár iró-szemeket —, Sz. ta; József szinté példa nélküli baráti hűsége a n; gyar irodalomban, »koporsó zártáig« folytatta ez a. »holtomiglan-holtodiglan« barátságot azzal, hagMóra Ferenc halála után, életéi felejthetetlen be i rútja emlékezetének szentelte, akinek oly sok lenj nivalója lett volna még e földön, összegyűjtőit és sajtó alá rendezte postlinmus írásait és Mór. szegedi életének úgyszólván minden mozzanatá megírta. A kilencvenes évek népszerű írójával Homok irói álnév alpít működő Cserzy Mi hájlyal együtt népszínművet is irt »Ugnrimádás címmel, amelynek 191-9-ban volt a bemutatója szegedi Városi Színházban igen nagy sikerre. 1931-ben és 1935-ben rendezte sajtó alá Móra F, •r-enc hátrahagyolt müveinek tiz kötetét ós kél meséskönyvet Szándéka volt még további öt L<"»t<nck a megielentetése. . De az olyan korán eltávozott Móra Ferenc me lelt. volt még esv élő fájdalmas irodalmi »sziv ügye« Szeged nagy főkapitányának és ti Juhász Gyulának, n tragikus élelii költőnek a sorsa-volt. Talán m i. lesz érdektelen, ha átadunk itt a magyar feuítun lis köztudatnak néhány — - térni észetes' n ismera. len — kis levelét a >lH«fátns-fökapitány«-nur: amelyeket Szeged nagy költői iához intíeeK. Ezek