Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-25 / 287. szám

Újévre olcsó k onyvit s««w«stóf birtokán és ősei földjét évente néhány holddal gyarapítja. Ha a professzort általában a j tolláról, egynémely vidéki (udóst a boráról leVet megismerni. A vidéki professzor jobban-beilleszkedik a" aaga városának hivatalos és társadalmi éle-" tébe, mint a pesti. Majdnem azt lehetne mön-íí dani, hogy a pesti professzor nem is tudja,-; ki *• polgármester és van-e főispán Budapes- j t»a. A megyeházát is úgy eldugták a Vármegyeház-ntcai és a. többi kisutcák közé, hogy a legtöbb pesti ember esak Ady verseiből tud- • ja, hogy fölszállott a páva a vármegyeházára. — bár pávát, se nagyon látott életébenA vidék] professzor nem teheti meg. hogy visszavonuljon elefántcsont tornyában vagy a., sashegyi kastélyába. Vizitelnie kell a város í vezetőségénél, a gazdagabb szereplő családoksál, a hivatalfőnököknél. A rektőv hivatalából tagja a városi kistanáesnak, a közgyűlés választott tagjai között professzorok is szerepe!-'1 Bek. Egész kis külön hercegség vagy arisztök-'i ratikus köztársaság egy-egy főiskolai székhely. Vendéglőben, kávéházban külön egyetemi asz;-: •feal van. A professzort mindenki ismeri, ö azonban a legtöbb köszönöről nem is tudja, ki-, Bsoda. Vannak álismerősei, akikkel életében egyszer találkozott és aztán évtizedekig kényfelenek köszönni egymásnak. Sokszor arra támad kedve, hogy úgy tegyen, amint Jíiedl fc'rigyes mesélte egyszer: odamegy az ismeretlen ismerőshöz, bemutatkozik neki — és megkéri,! bögy mivel most már ismerik egymást, többet ne köszönjenek ... Egyébként hiába harcol azért, hogy az ineougnitéját megőrizze. Pedig bosszantja. hogy •'na bemegy a eukrázdába, üzletbe, vendéglőbe, már előre leleplezi a segéd, hangosan elárulja a pincér, hogy kicsoda. • mit és mennyit szokott fogyasztani. A"z egyik pr»» fossaoifó! mesélik, hogy egyszer végre talált, egy trafikot, ahol nem ismerték. -Nyugodfaű »éhVtett magának rövid szivart., sőt még nsim? tnniáf is ... Egyezer ottfelejtette a szivarökat. Másnap aggódva ment érte. Rögtön hozták, be ,folt csomagolva, rá volt írva a neve, az állá* sa. sőt még a lak ásd" me is. Egy másik" eset még jobban megvilágitji * vidéki professzor közismert voltát a magá várSsáhan. Pestről telefonon hivta valaki; es» te tizenegy óra tájban- A vidéki központ rögtön beleszólt a dologba': — ÉjfélTttán tessék fölhívni a professzori nf«t, ilyenkor még nem sObkoit ott fim hnn'f. Az is megtörtént, az egyik szórakozott vid& *» professzorral. hogy egy este szmokingba HItöave taxiba ül és 'bemondja a Címet. A sofför azonban bátraszól: — Máma nem X-éknél", hanem Z-éknél vannak vacsorára az urak! '-Tatán 35-ékhez tetszik paranesolnil — A sofferaek volt igaza. Kisebh egyetemen, természetesen sokk'ál llénkebb a karközi érintkezés, mint tnammút•sgyetemeken. Nem történhetik meg or az eset. ami két berlini professzorral történt, hogy egy kongresszus alkalmával Newyorkba» mutatták Ke őket egymásnak. Minden egjmt%tpf ügy mindenkinek szívügye vidéken. Még eeetjeg a polgármester is beleszél a dologba és az étkezőkoBsiban igyekszik meggyőzni » minisstenf az egyik jelölt kiválóságáról. ..'A! J Vidéken a tehetséges hallgató nem marad elrejtve, már csak azért sem. mert mindenik agyetem nemes versenyben érzi magát a többivel. Minél több tudóst képezni, minél .jobb disszertációkat produkálni, minél többet k'íilföldöjr^SK'iOWpilni. az egyetem nevét híressé tanai . .A \ vidéki egyetem szeret reprezentálni. Á jpgsTsI-gcdl és debreceni gyetemek nem •"MWOnos* dí-/niagyai-bun ünnepelnek, hanem hnlÖB mi* a célra készüli talárokbtin Kz«*i között a legszerényebb volt a szegedi: egysze- | rü humanista köpeny, a protestáns papi öltözethez hasonló. Legdíszesebb, legmagyarosabb akart lenni a debreceni, kucsmával, tenyérnyi bársonyszegély ékkel;' egy német iparművész,: Zutt tanár tervei szerint. Annyira föltűnő, hogy már nem is szimbolizálja az egyetemet,hanem Valami történelmi jelmez benyomásai kelti. V idéki professzornak ismernie kell a váró-, sa történelmi, művészi, társadalmi nevezetességeit. Míg a Pesti professzor leéli az életét anélkül, hogy megtanulná a szobrok születési, évszámait, vagy hogy eljusson a királyi, várba, vagy megnézze az aquincumi vízi orgonát. — a vidéki,tanár évente legalább háromszor kalauzol egy külföldi kollegát, vagy pesti' hírességet. -Tudja, mikor épült a helybeli gótikus, templom. hány köbméter cementet használtak föl a gyermekklinika építéséhez, stb- Ki is fejlődik benne bizonyos lokálpatriotizmus. Büszke a helybeli Nobel-díjas kollégájára; dieséri a Necsek uitraviolett sugarait, a Nagyerdő pompás strandját az egyetem javai közé könyveli el, A vidéki professzor nem vonhatja ki magát á népszerűsítő, féltudományos jótékony mozgalmakból. Választmányi tagja a kaszinónak.elnöke ,a társadalmi akcióknak, előad a különböző uőegyletek teadélutánjain, Ady-ünnepélyt.' rendez, vitáznak a Gyorsíró-Clubban, bevezetőt tart a színház ifjúsági Shakespeare-eiklusáKoz.. Előfordul, högy régi tanárai ott ülnek a hallgatóság sorában- Igazi egyetemi élet, csak vidéken van: a város együtt él és lélek?ik, Hrül és bitsul az egyetemével. A . vidéki professzornak természetesen páll oly bérlete van a színilázban és az is megtörténhetik' vele, hogy az operett- színész félrenemérlhető célzást tesz rá egy extemporizált megjegyzés formájában. Ilyenkor az egész közönség odanéz a páholyra ... A vidéki professzor nyilatkozni kénytelen, a helybeli sajtó számára, ha vidéki irodalmi vagy tudományos esemény történik a nagyvilágban. Húsvétra, kará'csouyvra cikket kérnek tőle, sokszor maga is szerkesztő- folyóiratot ad ki. Ennyi elfoglaltság mellett szinte alig érthető, hogy egyik könyvét a másik után publikálja ós közben még utazni is ráér. Mert az utazás nemcsak szórakozása, hanem hivatásával járó kötelessége. Van például Olyan professzor, aki előad, mint magántanár a budapesti karban, mint megbízott előadó Debrecenben, -minthogy szakmájának ő a legkiválóbb specialistája és közben nyilvános re üde* tanárrá nevezték ki Kolozsvárra. Három egyelem képviseli szakmáját. Barátai el is nevezték tréfásan körtanárnak. A probléma azonban sokkal mélyebb és megfontolást igénylő, semhogy lm mórral elintézhető lenne. A magyar kultúra sorsa függ attól, högy milyen anyagi és szellemi helyzetben működhetnek a magyar főiskoláké egyetemek tanárai. A vidéki professzorokra új bőskor vár. A magyar vidék az egyetemi élei igaziiskolája. Legyen a professzor falukutató, vidékkntaté, magyarságkutató. Ismerje .m^g Magyarországot- Budapest nem Magyarország és szomorú lenne az is. ha az országrészek helyi jellege. történelmi hagyományai megszűnnének. A cél történelmi hagyományai megszűnnének. A cél esak az lehet, hogy fölemeljük a .,vidéket" Budapest nívójára, és megtermékenyítsük a köz* pontot a, szentistváni Magyarország eredeti szellemével Rendszeres ivek ura az ANNA gyógyforrásnál csökkenti gyomorsavát, tisztítja szervezetét Az „ANNA ÁSVÁNYVÍZ" mindenütt kapható Reitzer Lipót ós Társa paprika és magyar termények kivitele Alapítva; 1888 S Z F G í ÖNNEK,IS EHJBEJKi, HOGY LCSON VÁSÁROLJON O

l Női kabátot, bundát, férfi öltönyt, télikabátot, bőrkabátot, bekecset, férfi bundát, fi« cs leányka kabátot BLAU IGNATZ Kt i09 Figyelje kirakati arainkat' . „ Szabottárak!