Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-24 / 286. szám

DÉLMAGYARORSZÁG ttedfl, 1940. xii. 24. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. ftfoluam 280. szám Két hatig "X karácsonyi béke, az embert átölelő Szeretet megszületésének előestéjén, Fehér Vasárnap fe­nyőillatos, ünnepre készülőjén két hang szólalt meg a közeli emberi tereken. Az egyik a fehér köntösű, papi alázatu költöó volt, eV a magyar hang volt, amely a vüi humaua melegével ölelte át a szenvedésre itélt és megváltásra váró cmberteslvérckct — a másikban, a füstben és a koromban, gyűlöletben és a vak düh szenvedélyé­ben fürdő és forró rekedt hordóhang kiáltott, amely csizmában és vállszijasan, a „megújhodás* zöld ingében jelent meg a sistergő, kénköves sár­kánymérget fújó emelvényen. Az egyik Mécs László hangja volt, a magyar szivek zenéjében, a másik ama bizonyos „Roniania Nouat Volt, amely — barbár magyar hordák­ról szólva telte nevét és szellemét „történelmivé* a máglyás tort ülő zöldinges ország fórumán. A Rókc és az isteni Szeretet előestéjének fe­nyöillata hangulatában nincs alkalom és aktuali­tás, hogy ezzel a vak hördüléssel tömjük meg me­leg dobbanások befogadására készülő szivünket. Am, mégjs, ezt a bukaresti Fehcr Vasárnapot nem lehet elhallgatni, nem lehet észre nem venni, niert ez az a zöldinges liang, amelynek csak a szine változott, de amelynek lényegét oly régen és oly jól ismerjük <a nagy lalinság* cs „államalkotó európaiság* gyűlölettől sistergő földjéről. Ez a két hang nemcsak tényeket rögzít meg, de szim­holunjikéut is szól, Budapestről ós Bukarestből, amelyet az elinalt évtizedekben olyan előszeretet­tel szereltek egyesek végzetesen és könnyelmű gesztussal összecserélni. Es éppen e kínálkozó szimbólum miatt érdemes lekottázni a két szó hangucinét — azt a két hangot, amely választ ad arra a kérdésre, hogy honnan szól a íbarbár hordák* vak dühben fogunt gyűlölködő farkas­üvöltései Körülbelül ugyanabban az órában, amikor a magyar költő megjelent a budapesti rádió mik­rofonja előtt, a zöld ing csizmás és vállszijjas or­szágában megjelent egy másik hang a „Jioma­nia Nouai valóban európai és valóban csalha­tatlanul latin hangszerein. Ez a hang nem szólalt meg uj hangnemben, a melódia és a zenekar régi, csak éppen a karmesterek változtak, divatok és az alamizsnát leső hajlítható alkalmak szeriül. A melódia főmotivumát a „budapesti farkasok* em­legetése adja ls nem kis nagyvonalúsággal fűzi tovább a dallamot azzal, bogy ihiggadlan és kimérten* fog válaszolni a budapesti vádakra. Ara lássuk, mit jelent a kultura és műveltség, a latin tisztaság és az európai fölény hazájában a józan higgadtság és szolid kimért­ség. Az első ténymegállapítás, amelyet a „líoina­Dia Noua* penget háríaburjain, ugy "szól, bogy a magyar nacionalizmus „nem ad jogot más nem­zetiségeket erkölcsi és vagyoni ja­vaiktól megfosztani*, liogy tévedés ne essék, ez a szines és eleven ténymegállapítás nem Bukaresthez szól, hanem horribilo dictu — Budapesthez. „Mi, románok — teszi hozzá a zöld hárfa — 1919-ben és ezt követően mérté­ken felül türelmesek voltunk a magya­rokkal szemben , . .* Igen, mi ismerjük és a szem­tanú hitelességével bizonyíthatjuk, hogy Bukarest husz éven át mértéken felül türelmes volt a magyar javakhoz, a magyar birtokhoz, a magyar szóhoz és egyáltalán a magyar élethez. [Valóban ennele a türelemnek cs jóságnak, köszön­hetjük ,bogy balálra sebzetten, farkasfogakkal té­petten, bénán és vérezve, csonkán és összebilin­cselve megmaradt magyarnak az erdélyi magyarság kolduló szegénysége. Igen, ezt hálá­san és sokszor meg kell köszönnünk és e jóságos türelmet nem lehet elfelejteni összeroinbolt intéz­mények, clkonliskált birtokok és düledező házak romjai fölött. De e higgadt és tárgyiragos zöld szó tovább fűzi a dallamot cs igy szól tovább a füibe­'«r£szó melódia: * A in agyar nép clliint vol­tos. és nem léteznék ma Magyarország «e», ha nem ilyen magatartást tanúsitötlunk teása , > A i *> m á » hadsereeu e k f- a \ líbiai csata túllátott a csúcsponton Graziam fdbornaau mcö iiagu tartalékkal rendelkezik — neves harcok dúlnak az albán fronl minden szakaszán Roosevelt vasárnap nyilatkozik <t helyzetről Róma, december 23. Az egész olasz közvé­lemény Graziani tábornagy által a üuceboz küldött jelentés hatása alatt áll, amelyből ki­világlik, Hogy milyen hősi küzdelmekben vesé­nek reszt as olaszok a líbiai karéjokban. A Tribuita vezércikkében megállapítja, hogy a líbiai Csatával a nemzetközi helyzet egyáltalában nem változott. Anglia számára Csakis az a lehetőség maradt fenn, hogy véde­kezzék és ezekkel as ütközetekkel as érintetlen európai erőkhöz nem férkőzhet hozzá. Az an­golok erőfeszítései óriásiak. Egy négy világ­részre terjedő birodalom összes katonáját fegy­verbe szólítják Olaszország ellen. Tévednek azonban az angolok, ha c.l hinnék, hogy a helyet a jövőben változatlan marad, különösen a téli időszak elmultával. .Egyébként az olasz lapok Lisszabonból származó jeleutések alapján olyan híreket kö­zölnek, amelyek az angol hivatalos vélemény­re támaszkodva kijelontik, bogy a líbiai csata túljutott a csúcsponton. 'A líbiai olasz hadsereg még nincs legyőzve. Graziani tábornagy még ibrlalékokkal rendelkezik. Ezt elismerik Lon­donban is. Nem várható tehát Libia szenzációs megrohanása, amelyet meg ncliány nappal ez­előtt Londonban biztosra vetlek. ilcics horcoh az albán fronton Bolgrád, december 23. A Belgrádba érkezett liirek szerint az albán fronton rendkívül boves harcok dúlnak. Különösen elkeseredett küzdelem folyik Tcpclini' tartományban, ahol a támadó gö­rög csapatok az olaszok" által igen megerősített zónába kerültek. A görögök a Vojusa folyó men­tén támadnak a legerősebben. Ezenkívül a Hima4 irányában indítottak nagyobb támadást. Megélén­kült a repülőgépek harca is. Egyrészt a bombázó gépek léplek ismét erélyes akcióba, másrészt a va­dászgépek harca is megélénkült. Görög hivatalos jelentés szerint az álban front valamennyi szaka­szán heves harcok folynak. Róma, december 23- A december 2l-éről 22-óro virradó éjjel ellenséges repülőgépek né­hány bombát dobtak le Fiume városára; egy polgári lakóházát eltaláltak és nyolc embert megsebesítettek. (MTI) Siisáh bombázása Belgrád, december 23. Vasárnap délelőtt ki­adott hivatalos közlemény jelenti, Hogy de­cember 22-cre virradó éjjel egy ismeretlen nemzetisiegű repülőgép bombákat dobolt Sfi­sakra. A felrobbant bombák némi anyagi kárt román kormánynak köszönje meg Magyarország Hogy fennáll*. Emellett a latin .világosságú és két­ségbevonhatatlan megállapítás mellett egysze­rűen cl kell felejtenünk, hogy a magyarság A r­pádnak és Szent Istvánnak köszönheti országának megteremtését és Bélának, Hu­nyadinak. Bocskaynak és Bethlennek, Mátyásnak cs R á k ócz i n a k, K os s u l li ­nak és Széchenyinek azt, hogy tatáron, tö­rökön, Bécsen és Sztambulon át megőrizte létét, életét és magyarságát mindmáig. Igen, mindez nyilván történelmi tévedés volna; nyilván csak a mesevilág mondája, -hiszen olyan tájékozottan, olyan türelmesen és olyan fölénnyel szól a buka­resti melódia. De a „Rom a ni a Noua* még tnVább is faija s'zelid furulyáját és nem mond egyebet, mint hogy operettkofmánynak fuvolázza — a nemzeti feltámadás szegedi kormányát . , Nekik operett, ami nekünk himnikus óda. ez az a tárgyilagos és emelkedett liang, amely Ms­gy a r ország or szággvarapi t ő Nagy­urát. a Nemzeti Feltámadást odaállítja a balkáni breltli gőzébe . . . És mivel zárhatná bc ezt a szimfóniát a kuliurának és tudásnak, em­berségnek és Európának ez a zengő hangvccscnv­terme, — íme a Romaniá Noua záróakkordja iay szól: »... Ezek ntán meg mer va.laki gyűlöletről és türelmetlenségről beszélni ?« . . . Nem, itt már valóban nem le­het ilyen halk finomságokról beszélni. A záróak­kord "a játékoshoz illően egyszerűen és könnye­dén a farkasok'hangját idézi. A módszereket jói ismerjük". Akár Bocskorban, akár zöld ingben szól. Mi volt ezeknek n farka­soknak o célja. 1919-ben. hogy minél nagyobb le­gyen a halálra tépett Magyarországon a felfor­dulás és a zűrzavar, hogy minél könnyebben fosz­tnk'P Ihasson cav oh üli csapat, amely csak a vég órájában, egy összeomlott ország romjai között tehette be lábát cnuck az országnak ezeréves földjére. És ml következett azután? A kulvurának cs megértésnek, a megbékélésnek cs teslvcriesség­nck husz óvc, majd az elszámolás kezdetekor, most legutóbb, megint megismétlődlek az 1919-cs mód­szerek a kiürített erdélyi területeken. Néhány akkord ínég hiányzik a bukaresti szimróniá­•hoz. És Fehér Vasárnapnak szinte ugyanabban re órájában, amikor harsogni kezdett a „Romacia Noua* recsegő trombitája, megszólalt az a má­sik hang is a népek nagy hangversenytermében A magyar rádió mikrofonja előtt megjelent egy magyar költő, trombiták helyett kezében csak lantot pengetett és elmondta a „Boldog a nép., amely örülni tud* rimeit. Mécs László elol­vasta verset, amely üzenetként szólt a népek felé. A fehérköntösü papköltő üzenetének mottójául a .Biblia szavait, választotta: íjog és igazság a te széked alapja*... Aztán hangjának or gonájan igy szólt az étiek: i..Az örömünket osszuk széjjel nyomban, szláv nak, románnak kenyér jár e honban s ha hazájának nézi: rzcrrfcf, Isten rendelte ezt a keretet, testvér-ölelő Kárpát-koszorut: boldog a nép, amely őrülni iud Az örömünket osszuk széjjel nyom ban, s z 1 á v n a k, románnak kenyér jár e honban . . . Igy szólt a rbarbár magyar hor­da* farkasüvöltése. Ttne. itt van a Fehér Vasárnap két hangja. Nem kell magyarázat, illusztráció könnyű a választás: melyik hang szól higgad tan és tárgyilagosan, melvík hang hívja a szar tet békéjét, a testvér? ölelés ivekltom*-* szól u farkasok hanem

Next

/
Thumbnails
Contents