Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-14 / 259. szám

4

DBCMAGyARORS2XG • CSÜTÖRTÖK. 1940. november 14. rills 2-án Horthy Miklós kormányzó repülőgépről tekintette meg az ár alá temetett országrészeket. Útjáról visszatérve, kiadta ismeretes szózatát, amellyel a nemzetet testvéri megsegítésre hívta fel. Április 6. és 8. között voltak az árvízvédekezés legválságosabb napjai. Irtózatos vihar vonult át ezeken a napokon az országon, méteres hullámokra korbácsolva fel a megduzzadt folyók és patakok vizét. A kirendelt közerő nem tudott megküzdeni a szél irtózatos erejével, a viz átcsapott a töltéseken és lesodort embert és védekező anyagot. Már-már ugy látszott, hogy a Tiszántúl jelentékeny részét elönti az ár. A borzalmas napok alatt azonban irtózatos erőmegfeszitéssel sikerült a gátakat megtartani. Szerencsére, háromnapi tombolás után a szél ereje gyengült s vele együtt gyengült a veszély is. A folyók vize lassan apadásnak indult. A folyók tehát megszelídültek. De ekkor másfelöl fenyegetett olyan veszély, amely hatásában nem maradt el a folyók árvizveszedelmétől. Megjelent a földeken soha nem látott lengerekben a belviz. Vadvixeoham a buza ellen A belvizek a folyók előtt elzárt zsilipek uiiatt nem tudtak a folyókba ömleni. Ez abban a pillanatban vált ijesztő arányú veszedelemmé, am'kor az olvadás megindult. Az olvadást követő napokban a szivattyúzás megkezdődött. A 176 beépített szivattyú melleit egész sor ideiglenes szivattyú működött, de ezeknek munkáját megakasztotta az, hogy az egyre hatalmasabb erővel feltörő vadviz és belviz elöntötte a szivattyúkat is. Sok helyen külön gátakat kellett a szivattyútelepek előtt emelni, ha erre időt engedett a belviz rohama. A bevetett termőföldek tengerré váltak, a végeláthatatlan óceánok vize alatt meghalt a buza, elpusztultak a kenyérmagvak. Az üzemanyagcllátás hiányos volt, ezen a bajon nem lehetett segíteni. Különösen nehézzé tette a helyzetet, hogy a veszélyeztetett területekre egyre nagyobb tömegű eső hullott. A magasabban fekvő területek belvize a mélyebb medencékbe húzódott, ugy, hogy ha egyik helvcn némi enyhülés volt tapasztalható, akkor ez más területek hátrányára történt. A talaj fagyának felengedése ulán a talaj is túlzott mértékben IclitÖdölt vízzel, a talajvíz feltört a felszínre. A már megmentett területeken újra kei. dodött a házak összeomlása, a termőföldek eltemetése, a szánlók, a gyümölcsösök pusztulása. A belviz ellen üzcmanyagbeszerzésscl, szivattyúk lefoglalásával, lccsapolási munkák megindításával küzdött Bonczos Miklós kormánybiztos vezetésével az »árvizi dandár*. Gyors intézkedéseket léptetett életbe a bécsi döntés által visszacsatolt erdélyi részeken is, ahol az árvízveszély ugyanolyan nagyméretű volt, mint az anyaországban. J\% árvízkárok becslése Az okozott károk összegszerű megállapítása Bicg nem történt meg s igy eddig az időpontig esak becslésre lehet szorítkozni. A viz 30 vármegyét,, 15 várost, 1028 községet tett tönkre és másfélmillió katasztrális hold földet temetett el. Megrongált 5015 kilométer árvédelmi töltést és 20.000 kilométer vízlevezető csatornát. Tönkrementek a szivattyútelepek és zsilipek. Nagy károsodás érte az utakat, hidakat, vasutakat: 270 közúti hid ás 18 vasúti hid rongálódott meg, vagy pusztult el teljesen. A termelésből közel 100.000 hold föld esett ki. Nagy értéket képviselnek az elpusztult ingóságok, háztartási és gazdasági felszerelési tárgyak, emberi eleség, állati takarmány és az összeomlott házak. Mindezt figyelembe véve és megközelítő értékkel számítva a károsodás 30 millió pengőre tehető. R védelemre felhasznált összeg Az árvízkárosultak megsegítésére és az árvízvédelmi munkák megindítására országos gyűjtés indult meg. A sajtó és a törvényhatóságok gyűjtéséből összesen 5679.508 pengő 47 fillér folyt be. Ezt az összeget teljes egészében az árvízkárosultak lakóházainak felépítésére használta fel Bonczos kormánybiztos. Ezenkívül rendelkezésre állott a kormánybiztosi hitelkeret, a földmüvelésügyi miniszternek . kiutalt hite! és egyéb más hitelkeret, összesen 17.6l5.50fl pengő 17 fillér. Ebből az összegből a vizimunká. kat, s házépítéseket, a vetőmagakciókat, az utak helyreállítását és egyéb árvédelmi intézkedéseket látta el a kormánybiztosság. A viz elleni küzdelem nehéz 7 hónapjának mérlegét felállítva megállapíthatjuk — irja Bonczos Miklós beszámolójának végén hogy a veszély *lyo«ságát és időtartamát tekintve, minden eddigit reffllmnli Idejekorán tett erélye* Intézkedésekkel azonban sikerült korlátok közé szorítani és a már-már bekövetkezett országos katasztrófát elhárítani. A nagy küzdelem lezárult A jövő feladatai Megállapítja Bonczos Miklós, hogy a védömü•ek nem mindenütt tökéletesek, ezeket sürgősen ki kell egészíteni, hogy megfelelhessenek az árvédelmi felkészültség feladatainak. Bebizonyult az is, hogy közmunkákra alapítani nem lehet A katonaság kitűnő szolgálatot tett, az árvédekezés azonban nem lehet állandó feladata. A társulati mérnökök jól végezték munkájukat, a társulatok beléletét azonban, különösen a terhek vállalása terén meg kell vizsgálni, mert megengedhetetlen, hogy kicsinyes érdekeken esetleg nagy dolgok múljanak. Meg kell vizsgálni a társulatok s az állam kapcsolatait pénzügyi vonatkozásban és az ellenőrzés terén szükség esetén törvényt is kell változtam. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a szokásos eljárások miként egyszerüsithetők és gyorsíthatók. Az igénybe vett 'állami mérnökölt szintén jó szol-1 gálatot tettek, számuk azonban kevés és túlságosan igénybe vannak véve. Létszámukat a jövő árvízvédelmi munkák sikere érdekében fel kell emelni. Mindezeket az észrevételeket, tanulságokat és megállapításokat az év szörnyű és aránytalan ijesztő katasztrófája alapján szűrte le az árvédelmi munkák vezetője: Bonczos Miklós kormánybiztos. Ezeket a tapasztalatokat, tanácsokat me§ kell szivleini, mert a munka csak lezárult, dc koránt- * sincs meg befejezve. Egyik szakasza véget ért, de a jövő szempontjából még sok a tennivaló. Bizonyítéka ennek az, hogy Délvidéken újra kezdődik az árvizveszedelcm, a természet niég nem tombolta ki magát. A talajvíz újra feltört s a városok vezetőségének hivatali szobáiban naponta növekednek a küldöttségek, amelyek sötét képet festenck a környék jövőjéről. Ezeken a bajokon segíteni kell minél előbb, hogy jövőre niár nc fenyegethesse a búzaföldeket a feltörő viz. nc váljoif óceánná a szántás . . . Elsőrendű munkák készítése kárpitOS és javítása Szedres! _n£jkész párnázott bútorok raktáron ÍM Szent Mihály u. 1 Fodor n. sarok Telefon: 15—56 Szeged kétmillió pengővel vezet az utépitési hozzájárulás terén 80 millió pengős költséggel kexdie meg a kormány az ulhálóxai kiépítését ('A Déímagyarország munkatársától) A kormány nagyarányú közúti munkaprogramot dolgozott ki. A program hármasirányú: az ország területén a legnagyobb útak körszerű és nagy teherbírású portalan burlcolattal való ellátása, az alsóbbrendű úthálózat nagyszabású fejlesztése és végül a meglévő úthálózatoknak a gépjárműforgalom igényeit is kielégítő karbantartásaEnnek a munkaprogramnak Céljaira 30 millió pengő állami támogatást irányzott elő a kormány. Ezt az összeget főleg a tanyai úthálózat kibővítésére, a bekötőútak építésére, a tanyák úthálózati bekapcsolására fordítják. Ez a mnnka kereken 40 millió pengőt igényel, az állami támogatás mellett tehát a közületeknek 10 millió pengőt kell előteremteni. Szeged a városok között vezet a hozzájárulás tekintetében": kereken 2 millió pengőt irányzott elő • tanyai bekötőútak építési céljaira. A Délmagyarország mán beszámolt arról a kidolgozott tervről, amelynek alapján a tanyai bekötőútak építését végzik a szegedi tanyavilágban. Ezeknek az utaknak szinte mérhetetlen a jelentőségük, mert a tanyát összekötik a várossal, lehetővé teszik az akadálytalan közlekedést és szállítást s a tanya megélhetését, fejlődést óriási mertékben elősegítik. A szegedi munkálatokhoz hasonlóan möst országszerte megindult a mnnka. Összesen 80 millió pengős költséggel kczd< te meg a kormány a magyarországi úthálózat kiépítését, a munkálatok során közel 5000 kilométer új útat képeznek ki a tanyai hekötőútakon kívül. Ez a program megszünteti végre f* kátyúba került szekerek és sárbasüllyedt fal-, vak korszakátII Volksbund hivatalos lapja a nyilasoknak a németiakta falvakban való szervezkedése ellen A Magyar Nemzet írja: A nyilaskeresztes párt hivatalos hétfői lapja a pórtvezetőség nyilatkozatát közölte a német ucpesCport kérdéséhen. A nyilatkozat felhívja a nyilas szervezetek vezetőit, hogy községeikben a németajkú lakosság körében folyó Volksbund szervezkedéssel teremtsék meg a szeretetteljes testvéri együttműködés feltételeit. „Aki a VolksbuDd tagjaként szervezetünkből kilép — mondja a nyilatkozat —, bocsássák elszeretette!, hangsúlyozzák azonban, hogy a németséghez, vagy bármely más népcsoport,hoz való tartozás eldöntése és megállapítása nem a hatalmonkívüli nyilaskeresztes párt feladata, hanem ma még egyedül és kizáróan azé a meghatározott személyé, aki erre vonatkozóan akaratát nyilvánítja és lelki összeférhetetlenséget érez azzal, hogy német, vagy bármilyen más fajiságának öntűdatos hordozása mellett a nyilaskeresztes pártban tagként szerepeljen." A Deutsche Zeitung» teljes terjedelmében közli a nyilas párt fenti határozatát, majd hösszú kommentárt fűz hozzá, amelyben kijelenti, hogy ezt a nyilatkozatot nem fogadhatja cl. A Volksbund — írja — a béCsi szerződés világosan körülírt határozatainak értelmében már ma is megkapta a totalitásos jogot népcsoportunkra. Abban a helyzetben vagyunk tehát és a szerződés értelmében az is a kötelességünk, högy népünket minden, a népiségünktői ideacn kötelezettségekből kiváltsuk és valamennyiünket a Volksbundba, vagy a még ala* pítandó szervezetekbe összegyűjtsük. Azt aa egyéni szabadságot, amely szerint az egyén olyan fontos kérdésekben, mint világnézet é$ politikai hovatarlozandóság, szabad elhatározása szerint dönthetne, éppúgy nem ismerhetjük el, mint ahogyan ilyen szabadságot a nyilas párt sem ismerne cl hatalomra jutása esetén. A Deutsche Zeitung cikke így végződik: „A nyilaskeresztes pártnak nemcsak a döntés szabad jogát, kellene német tagjai számárai lehetővé tenni — ez az ajánlat nagyon is liberálisan hangzik —, hanem gyorsan cs gyökeresen fel kellene oszlatnia szervezeteit a mí nemet falvainkban." Budapest, november 13. A' Budakeszin megtartott képviselőtestületi választásokon az egyes tagságokért hatalmas küzdelem indult' meg. A választók hat nyilaskeresztes párti és öt Volksbund-tagot választoltak a községi képviselőtestületbe. Szegediek találkozóhelye »„DEREIN" BEDAP£ST, Révay-utca 21 Operaház melleit. Tel.: 121-905. Gőzfűtés, meleg hideg folyóvíz, ké nyelmes fürdőszobás apartmanok.