Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-14 / 259. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Isuíortoh 1940. XI. 14. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoiuam 259. szám Több mint négy órán át tanácskozott Hitler Nolotovval Berlin, november 13. Szerda délelőtt Mololov Göring birodalmi marsallal és Hess-szcl, a Vezér helyettesével találkozott. Délben a Fiihrer szük­körii villásrcggclit adott az orosz .vendégek tisa­telctére. A birodalmi sajtó a legnagyobb rokonszenv hangján méltatja Molotov első külföldi útját, amely líitler Adolfhoz vezetett. Ujabb értesülések szerint a Fiihrer szerda dél­után Molotov tiszteletére adott reggeli után laká­sán másodszor is megbeszélést folytatott a szov. jetorosz külügyi népbiztossal. Ezen a megbeszélé­sen is Ribbcntrop német külügyminiszter és Dekanosov szovjetorosz helyettes külügyi nép­biztos vett részt. A Német Távirati Iroda értesülése szerint Mo­lotov szerdai látogatása a Führer házában több, mint 4 órán át tartott, amelyen több, mint 3 órát a megbeszélések foglulták le. X liillcr—floiolov lalálkozo es Hagyarország Milánó, november; 13. A Németországgal és Oroszországgal egyaránt szomszédos Magyar­ország földrajzi helyzete érthetővé teszi, hogy a budapesti politikai körök feszült figyelemmel fordulnak Molotov berlini látogatása felé — jelenti a Colricre della Sera. Magyarország — folytatja a tudósító — nemcsak a két nagy ha­talommal való szomszédság miatt érdekelt köz­yéetlenül a német fővárosban folyó tanácsko­zásokban, hanem azért is, hogy az új Európa szerves cs tevékeny elemének érzi magát. Ró­ma szolidáris részvétele a megbeszéléseken — ha egyáltalában szükséges — még jobban meg­győzi az itteni politikusokat a Berlinben ho­zandó határozatok történelmi súlyáról, ame­lyek a lap szerint feltétlenül döntő befolyással lesznek nemcsak a dclkclclcurópai. hanem az Összes európai és ázsiai eseményekre ts. Budapesten — írja tovább a lap — emlékez­nek RibKentropnalí a német-olasz-japán kato­bai megkötésekor; mnudolt szavaira is, misze­rint az ehhez való Csatlakozás lehetséges min­denki számára. Kiemelik végül magyar résztől, hogylía Berlin és Róma Molotov látogatásához hasonló diplomáciai találkozókat kezdeményez, nz a legnagyobb" problémáknak a döntésre való érettségét bizonyítja. Ausztráliai csapatokat szállít o Quecn Clisabeth Helsinki, november 13. A Német Távirati Iröda jelenti: Newyorkból érkezett finn jelen­tések" szerint a Quecn Elisábeth óriáshajót, amely elhagyta kikötőjét, Ausztrália és Szuez között Csapatszállításra használják fel. Amerikai teherhaiők Angliának Stockholm, november 13. A Stefani-iroda je­lenti: A SvcnsJca Dagbladed lovelezője jelenti Washingtonból, hogy az Egyesült-Államok fő­városában szerződést írtak alá, amelynek értel­mében 120 teherhajót építenek Anglia számára, í.'i másik hajót pedig azonnal megvesz Nagy­britannia. Állítólag 10 millió font sterling hi­tel áll rendelkezésére az augol kormánynak azoknak az óceárriáró hajóknak építésére ame­lyeknek pótolniok kell majd a háború alatt elsiillyedteket Szerdal repfllölámadások London es Deiangiio ellen Berlin, november 13. A Német Távirati Iro­da a vóderőfőparanesnokságtól a következő ér­tesüléseket kapta? 74 La Manche-csatorna 'és a brit szigetek fe­lett az elmúlt éjjel heves viharok dühöngtek. Harcikötelékeink mégis rendületlenül és szü­net nélkül folytatták a London elleni megtorló támadásokat. Különösen a város 'északnyugati közlekedési berendezéseit érték súlyos találatok. A nyugatindiai dokkokban és London más ré­szében is Iteletkeztek nagy robbanások. Heve< sen támadták továbbá Liverpoolt és Coventryt, valamint több helységet a tengerparton, 'A szerdai nap folyamán bombázták London, va­lamint Délanglia sok hadászatilag fontüs pontját. Álhírek a Dremcn clsUUsjesz* teseröl Berlin, november 13. A Német Távirati Iro­da jelenti: Külföldön eddig meg. nem erősített magát;jelentések alapján hírek terjedtek el ár­tól, hogy a dán tengerpart előtt elsüllyesztették a Bremcn német gőzöst.. Illetékes német hely­ről ezzel kapcsolatban kijelentik, hogy ezek a jelentések puszta koholmányok cs teljesen alaptalanok. „A magyar nemzet u|ból elég erős, hogy átvegye évszázados szerepét" Csáky IMván nagy külpolitikai beszéde a költségvetési vitában ­Effeinlánlg (ariolt a Hdz szerdal inlerpellációs uiese Budapest, november 13. A képviselőház szer­dai ülésének" megnyitása után Csáky István gróf külügyminiszter beterjesztette az egyes külállamokkal való kereskedelmi egyezmé­nyekről szóló jelentését. Ezután Kölcsey Isti­yán előadó ismertette a külügyi költségvetést. Szerinte a múltban elkövetett egyes hibák után Csáky külügyminiszter, találta meg a helyes külpolitikai útat, amely nem távolit el az 19U-es fegyvertársaktól Vannak, akik keves­lik azt, amit a kormány fcsinál. Felkiáltás a nyilas párton; Kik azok\ i Kölcseyl Tudják önök jól, kikről van szó. SzedeD János szólalt fel ezután és kijelen­tette, hogy ma háröm uralkodó csillag van Európában: a germán, a latin és a szláv. A magunk részéről kövessünk el mindent — mon­dotta a kormánypárt vezérszónoka —, ami a harmadik főhatalómmal, az orosszal való jó­szomszédi viszony megteremtéséhez és megerő­sítéséhez szükséges. Ezután Csáky István gróf külügyminiszter mondotta el expozéját. — Hűét maradtunk régi jclszaVunkhöz — mondotta —, hogy békés céljainkat, békés esz­közökkel kívánjuk megvalósítani. Az áljam megtartotta jelenlegi helyzetét a körülötte lé­vő viharban; ez a Németország és az Olaszor­szág oldalán folytatott politika következmé­nye. Ez a helyzet nemcsak távolfartja tőlünk a háború veszedelmét, hanem szolgálja azöknak a Hatalmaknak az érdekét is, amelyeknek Célja a hábofú lokalizálása- Itt benn 'óvakodjunk minden olyan akciótól, amely az ország belső rendjét ezekben a rendkívüli időkben megza­varná. 'Az utóbbi időben a legkülönösebb" gon­dolatok merültek fel az élettér fogalmával kapcsolatban. Ez a fogalöm elsősorban gazda­sági és kereskedelmi kapcsolatok szükséges és előnyös kiépítését ielenti és jogot jelent- a rend­hez is a határokon túli területeken. Az elle­nünk megindított ismeretes ramán sajtókam­pányt nem vesszük túlságosan tragikusan. Legjobb volna, ha Románia a kinyújtott ma­gyar kezet elfogadná- Még most is hajlandók vagyunk az új útakat kefeső Romániának se­gítőkezet nyújtani. — A fondorkodás és intrika ideje elmülf, a népek szenvedéso cselekvő munka útán kiált és kár volna, ha Románia ama hiú ábrándkó­pckben ringatná magát, hogy a magyar katona is vendégfogadónak tekinti hazája egyes ré­szeit, ahonnan felmondásra kiköltözik. A ma* gyar bakának megvan az a különös szokása., hogy ahol megtelepszik, onnan többé nem megy el, amíg a jog és igazság jelenlétét megköve­Mi. — őszintén reméljük, hogy Antouescu tá­boTuok római látogatása után, rájön arra, hogy hangoztatott jószándékait célszerű lesz fokozottabb ütemben megvalósítani. Román iá­val hajlandók vagyunk kisebbségi szerződést kölni nemcsak papíron, hanem mélyebb érte­lemben is, A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatosan kije­lentette a miniszter, hogy minden nemzetiség­gel egyformán kell bánni. — Á nemzetiségi kérdés horderejcvcl mi teljesen tisztában vagyunk — mondotta Csáky István gróf. — Tudjuk, hogy a nemzeti és faji öntudat korszakában csak nagyon tapasztalat­lan, vagy elmaradt kormányzás törekedhetik az erőszakos asszimilációra. Ez a felfőgás nerc jelenti azt, hogy minden nemzetiséggel egy­formán kell eljárni. Tisza István gróf például 1917-ben megkülönböztetett bánásmódot helye­zett kilátásba a német nemzetiségeknek, jutal­mul az állam iránti megkülönböztetett hűsé­géért. — Ez a. jövőben is irányító példaként fo£ előttünk lebegni. A szomszéd államokról szólva, a míniszt"? kijelentette, liogy Jugoszláviával a jószom­szédi viszony változatlanul fennáll, Szlovákid-

Next

/
Thumbnails
Contents