Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-13 / 258. szám

m DéCMAGYARORSZÁG SZERDA, 1940. NOVEMBER 13. •IIHMIMIIIIM IIWIII IHIIIIIímmwihubíII FERENCJ07SEF KESERŰVÍZ lása két irányban érezhető: egyrészt az Ínsége­seknek juttat állandó keresetet, másrészt pedig az annyira súlyos árvizgondok ügyében jelent gyors és végleges megoldást. A kisgyerekek fápláiása és önálló gazdaságok létesítése Az összeg további részéből — folytatta a poágármester — az óvódák és iskolák szegénysor­sa kisgyerekeinek táplálási problémáját oldjuk meg. 25.000 pengőt fordituuk erre a célra, cz az összeg lehetővé teszi, hogy az óvódák, az iskolák, • napiközi otthonok gyerekei állandóan meleg étel­hez jussanak. Ezt eddig is biztosította a város, most már természetesen nagyobb arányokban vá­lik lehetővé a szegénysorsu gyerekek táplátása, tekintve, hogy az akciónak állandó fedezete van. 75.000 pengőt forditunk arra, hogy a szegény nép­osztálynak lehetővé tegyük megélhetésének meg­alapozását háziipari és állattenyésztési téren. A háziipar tekintetében különféle gyékény-, háncs­és füzfavesszőkészitmények jönnek elsősorban szá­mításba, az állatjuttatás tekintetében pedig lehető. ,vé tesszük, hogy a szegény népréteg tehenet, kecs­két, sertést kapjon, azt tenyészthesse, tehát gaz­daságot rendozhessen bc. Enuek a tervnek végre­hajtására megalakult a Közjóléti Szövetkezet, amely az állatbcszcrzéscket eszközli és szétoszt­ja a szegénysorsuak között. Amikor niár ezek az emberek a kapott juttatások következtében olyan helyzetbe kerültek, hogy valamit vissza is tudnak adni, akkor megkezdik bizonyos megállapított kis összegekben a kapott juttatások ellenértékének törlesztését. A szövetkezethez befolyó törleszté­sek további kiutalásokra szolgáltatnak alapot, a folyamatosság tehát már ezzel is biztosítva van. Ezzel nz intézkedéssel Szeged szociális politikája hatalmas lépésekkel halad előre, mert önálló eg­zisztenciákat teremtünk, akik már nem szorulnak majd segélyre, hanem a maguk munkájával ala­pozzák meg nemcsak a mindennapi élet apró le­hetőségeit, hanem a jövőt is. Q szellemi inségmunkások sorsa Ezután az ínségmunka rendszerének meg­szüntetésére tért rá a polgármester. — Az inségmunka ügyében végleges döntés ínég nem történt a kivitelezés szempontjából. Elvileg mát meg is szűnt az inségmunka úgy a fizikai, mint pedig a szellemi inségmunkások tekintetében. Mivel azönban a szegedi inség­inrtnkaprogram mán készen állt, amikor ez a törvény megjelent, ezért az inségmunka gya­korlatilag áprilisig fennáll abban az értelem­ben, hogy az inségmunkaprogram keretében végezzük el a kitűzött munkákat. Tavasszal Hzután az inségmunka automatikusan beleol­vad a nép- és családvédelmi munka program­jába. A szellemi inségmunkások ügyében azt határoztam, hogy azonnal megkezdem egy in­gyenes kereskedelmi átképző tanfolyam, vala­mint ingyenes gép- és gyorsirótanfolyam mű­ködtetését. Errn a gép- és gyorsirótanfolyamra in város 201 szellemi Ínség munkásának kötelező 'esz járnia. Ezzel nemcsak az alkalmazásuk és használhatóságuk fokát emeljük, hanem bizto­sítjuk esetleg más helyen is a kenyérkerese­tüket. — A nép- és Családvédelmi munka a mai Jflapon tehát megindul. Első jele. hogy megszű­nik az inségadö, helyébe a nép- és családvé­delmi adó lép. A munka fokozatosan éri el azt a lendületet, amit a program megkíván. Ezt a lendületet biztosítja az, hogy teljesen kikap­'csölluk a bürokráciát. Órák, vagy napok alatt születnek meg az intézkedések, megszűnik te­hát a várakozás, az ígéret és az aktagyártás kora. Teljes erővel fekszünk bele ebbe a nagy­szabású szociális munkába s azt hiszem, na­gyon rövid idő alatt nem remélt eredményelet érünk el, — fejezte be nyilatkozatát a polgár­mester. ••; TörvenqhaMgi bizottsági tag és városi főmérnök bccsOleísértési pere Pénzbüntetésre ítélték a hódmezövásártieliif műszaki főtanácsost rágalmazó városatyát (A Délmagyarország munkatársától) Kenéz Tamás 57 éyes tekintélyes hódmezővásárhelyi kútfúró, a város törvényhatóságának tagja, az év elején többeknek elmondotta, hogy Mc­ray Sándor városi műszaki tanácsos működé­sével nincs megelégedve. Nézeteit Mórey mű­szaki tanácsos hivatali működésével kapcsolat­ban a január 27-ére összehívott törvényható­sági ülésen is kifejtette- A törvényhatósági bizottsági tag elégedetlensége az ülés megkez­dése előtt a törvényhatósági bizottsági tagok körében izgalmat kellett, majd a felháborodás Kenéz ellen a polgármesteri jelentés elhang­zása után tetőfokra hágott. Kenéz szót kért az elnöklő Simkó Eleméi dr. főispántól a polgár­mesteri jelentés vitájában. • — Méray Sándor a várost félrevezette, a város vagyonával rosszhiszeműen gazdálkodott — mondotta többek között felszólalá_sában a törvényhatósági bizottsági tag. Szavait nagy vihar követte, többen követel­ték, bogy üljön le, mert a törvényhatósági bi­zottság Méray műszaki tanácsos működésével meg van elégedve­Kenéz ellen közgyűlési kijelentpsei miatt felhatalmazásra üldözendő rágalmazásért bűn* vádi eljárás indult. Az üggyel kedden foglal* között a törvényszéken a Bólcay-tanács. Ají idős kútfúró ártatlanságával védekezett. El­mondotta, bogy a város Méray műszaki taná­csost a méntelep üdvarán kút fúrásának az irányításával bízta meg. A műszaki tanácsos 6zerinte feladatát nem jól végezte el s ezzel a városnak tetemes kárt okozott A vádlott vé­dekezése után valódiság bizonyítás iránt ké­relmet is terjesztett a törvényszék elé. A bíró­ság a vádlott kéfclmét azzal utasította el, hogy a valódiság bizonyítás iránti kérelmével elkéselt. A törvényszék ezután több tanüt hall­gatott ki, a tanuk a vádlott ellen terhelő val­lomást tellek. A törvényszék ezután a vádlot­tat bűnösnek mondotta ki az ellene emelt vád­ban és ezért 200 pengő pénzbüntetésre ítélte, Az ítélet nyomban jogerőre emelkedett Rendes bíróság elé uialiák a nyilas összeesküvők ügyéi Budapest, november 12. Kedden délelőtt 11 óra­kor folytatta a rögtönitélő bíróság Szemák­tanácsa a tiz nyilas vádlott főtárgyalását. A nyi­laskeresztes vádlottakat egyenként vezették a ta­nács elé s folytatták a tegnap megkezdett tanúki­hallgatásokat. Gál Ferenc 22 éves vasipari mun­kás kihallgatása során elmondotta, hogy a három puskát, amit lakásán megtaláltak, Iváu Pál meg­bízásából vitte el Magyari Bertalan lakására, aki­nek huga miatt járt Magyariékhoz. Magyari ncni akarta átvenni a puskákat, ezért Gál vállalta, hogy visszaviszi Ivánnak, Ivánt azonban nem ta­lálta otthon s igy a puskákat kénytelen volt saját lakására vinni. B e n d e Lajos gyári munkáshoz azirányban in­tézett a bíróság kérdéseket, hogy tudott-e a nyi­lasszervezkcdésről s arról, hogy a párt tagjait katonai kiképzésben részesítették? A tanú kije­lentette, hogy hallott valamit a szervezkedésről és Iván mondta neki, hogy szükség van a pártban katonai fegyelem bevezetésére. Kádas Lajos is tudott a szervezkedésről, a pártban beszéltek róla, hogy arra az esetre van szükség rendvédelmi osz­tagra, ha a nrozgalom uralomra jut. Hogy hogyan akartak hatalomra jutni, azt nem tudja. L i s z t a i László gyárimunkás elmondotta, hogy a pilisi vendéglőben jelen volt egy alkalom­mal, amikor Klima hadnagyi egyenruhában beszé­det intézett az összegyűlt nyilasokhoz. Arról be­szélt, hogy csoportot kell alakitaní, amely a ren­det fenntartja, ha a párt uralomra jut. Ezután a detektívek kihallgatása következett, ugyanis több nyilas vádlott előzőnapi vallomásá­val ellentétesen vallott a bíróság előtt. Deli negyed 1 óra után került sor az ügyész vádbeszédére. Buzássy Lajos királyi ügyész vádbeszédében felvetette a kérdést, hogy miért kel) egyeseknek katonai szervezeteket alakltonlok, fegyvert gyüjteniök, talán a magyar államhata­lom nem áll-e a helyén és nem tudja-e a rendet biztosítani? — Ezek az emberek akarják a magyar állam biztonságát fenntartani olymódon, hogy tnegren. ditik az állampolgárok nyugalmát és külföldi jó­hirünkot is aláássák! — mondotta az ügvész, majd hangsúlyozta, hogy a rendőrség, a csendőrség hi­vatása magaslatán áll. Az ügyész rámutatott arra. hogy a vádlottak kézigránátot szereztek be, majd gyakorlatokat tartottak és alakulataiknak o ve­zetőkön kivül rajparancsnokai és alparancsnnkai is voltak. Bizonyítást nyert, bogy minden vádlott­nak része volt a kézigránátok beszerzésében s ezeket a legkülönbözőbb helyeken rejtegették. Ezek a gránátok nem a rend fenntartására, hanem a rend felrobbantására kellettek — mondotta a vádbeszéd A vádlottak az államhatalom ellen tör­tek s ezért volt jelszavuk, hogy /Halál az áru­lókra! Halál n fecsegőkre!* A vádlottaknak vég­eredménvben nz volt a céliuk. hogy ha kell, erő­szakkal, sőt fegyveresen letörjek az államhatal. mat. Az ügyész a vád indítványa értelmében ere* deti vádját tartotta fenn és kérte a statáriális bí­róságot, hogy ítéletét ennek megfelelően hozzá meg. A vádbeszéd elhangzása után a védők szólal­tak fel és kérték a biróságot, bogy rendes biróság elé utalja az ügyet annál is inkább, mert a statá­rium rendelete értelmében bárom nap alatt le kel­lett volna ellenük folytatni az eljárást, erről azon­ban már lekésett a bíróság, mert a vádlottak 12 napja fogságban vannak s öt napig ki sem hall­gatták őket. A vádlottak a beszerzett robbanósze­reket nem használták fel s igy a statáriális eljá­rásnak alapja nincsen. A védők szerint a vádlot­tak forradalmat nem akartak szervezni, csupái? naiv lelkesedésből szervezték meg alakulataikat. A rögtönitélöbiróság ezután ugy határozott', hogy Klima József és társai bűnügyét a rendes bíróság elé utalja A vádlottak továbbra ts letar­tóztatásban maradnak. ismeretlen áflöttfeiü öngyilkos a Makkns-erilőben (A Délmagyarország munkatársától) KecS den délután 4 óra körül a Kálvária-úti vám­ház mögött elterülő Makkos-erdőben a járóke­lők egy középkorú, átlőttfejű férfi holttestére akadtak. A férfi mellett revolver és egy név­tábla nélküli kerékpár feküdt. Az öngyilkos­ság ügyében megindult nyomozás során megál­lapították, hogy a férfi már a koradélutáni órákban a vámház körül ődöngött. Valószínű­leg arra váít, bögy a környéken senki semt tartózkodjék, ekkor elővette revolverét és el­követte az öngyilkosságot. A vizsgálat során az öngyilkos férfi kilétét nem sikerült meg­áll a p ítani^búcsúleveletnemt^ Fájdalomtól megtört sziwel tudatjuk, hogy szeretett jó férjem és édesapánk Faz°kas János hosszú szenvedés után, életének 56. évé­ben f. hó 11-én elhunyt. Temetése !. hó 13-án fél 4 órakor lesz a gyevi temető halottasházából. Gvászolják felesége, gyermekei, Irén, István és testvérei. Engesztelő szentmise áldozatot f. bó 13-án d. e 10 órakor mulatjuk be az Egek Urának a felsővárosi templomban. I

Next

/
Thumbnails
Contents