Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-09 / 255. szám

FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ 4 0ECMXG7ARORSZAG SZOMBAT, 1940. NOVEMBER 9. mmmmrnmmmmmmmmmmimmmm i mW Rhemnia, köszvény ellen fdegfájdalm aknái, fejfájásnál, tag- te laU4U Uf rfalmakn&l gyorsan és biztosaa hatnak a TogaL Tabletták. Orvosok ezrei ajánlják a Togai-t, ta­hát ön is bizalommal vásárolhatja. Tegyem még ma egy kísérletet. Kérje kifejezette* a kiváló hatása Togal-t. Teljesen ártahnattea. . Hiadca gyögyszrtárban P 1.60 törfökí nap páratlanul álló eseményei azonban nem zárulnak le az ügy rendőrségi részének hivartalos befejezésével. Ujabb, eddig még is­meretlen adatok kerültek napfényre a Bera­Család életéről. Bera Mihály feleségével, leányával 'és két fiával néhány esztendővel ezelőtt A igner-tele­pen lakott. Dolgtjs, szorgalmas ember volt az ^dps Bera Mihály, virágkertészkedés mellett yínjjelléfíkedéssel is foglalkozott Évek hosszú hqrán sikerült annyi pénzt összegyűjtenie, hogy f?9t esztendővel ezelőtt a várostól bérbevehette a Hargita-titkai néhányszáz négyszögöles tel­kt|t Az üresen álló, gaztól borított területen B«vra Mihály feleségének, majd két fiának a segítségével rövidesen négyszobás kis Házat épftett fel. Nyáron kertészkedett, az őszi hóna­pot: beállta ntán pedig vinCeHéreskedett. •Egyedül, a szomszédoktól elzárkózottan élt egfczen a legutolsó időkig a Bcra-eqalád a Pselpdee Hangita-fltcaában. Maguknakélő, kehe­set beszélő ambefek voltak. Ilyen zárkózott ter­mészetű volt a kélt Bera-fiú is. 'A szomszédo­kat nem akarták megisjnernL barátjaik nem voltat. — Egészen 'értetlenül állünk" a tragédia előtt — mondotta Csikós István, a meggyilkolt Be­táné tlostvére pénteken a rendőrség folyosóján. — Nem voltak rosszak a Bera-fiúk, csak kissé külön'pök, "Apjuk hentes mesterségre szerette volna adnj őket, Mihály és Jenő azonban nem szeretitek dolgozni, egész nap Csak otthon lé­zengtek. Fegyvereket gyártottak és meglett koruk eVenóte, katonásdit játszották. Apjuk az utóbbi időben egyre többet panaszkodott, Hogy fiai ponyvaregényekben élik ki magukat, kalandorfilmeket néznek meg és a regények, majd a filmek hőseit utánozzák. — Utóljára három héttel ezelőtt voltam a stfgomál, — meséli tövább szomorú visszaem­lékezését a meggyilkolt Beráné testvére. — A kis házban, az első szobában az ágyon ült Jenő és regényt olvasott. Amikoü szülei Titán érdeklődtem, azt válaszolta, hogy édesanyja és édesapja 'Alsóközponton van lakodalömban. A s'Őgorék távolléte akkof! nem tünf fel nekem — — mondja Csikósné —, hiszen máskor is vol­tak már oda. Amikor beakartam menni a belső szobába, Jenő ingerülten szólt? „Oda niksz le­menni . . Később tudtam csak meg, högy ekkor már testvérem és sógorom halott volt. BerAtk boldog megelégedett élefe Veszelka Jáposn'é, a meggyilkolt kertész Mflokanővéro veszi át ezülán a szót a rendőr­ségi folyosón. Nemrégiben, járt csak Beráék­nát. — Unokatestvéremnek volt egy kis megta­karítóit pénz© — möndja Veszelkáné. — Beráné gyakran mondta nekem? „Hála Istennek, nem panaszkodhatűnlr, jól élünk " 'A ház már kiesi nekünk, ezért elhatároztuk. Hogy a fiúk számár ra még egy külön lakásrészt emelünk." Igy tervezgettek, így készültek Beráék a jö­vőre. 'Amikor azután három héttel ezelőtt éj­jel, álmukban halálos ütés, illetve lövés érte őket . . . Raját' gyermekeik végeztek a szülők­kel, akik jóra, munkára akarták nevelni mind­kettőjüket. Sá'rtenger övezi Újszegedet. X Hargita-Utca messze fekszik a főútvonalaktól, esak ritkán lehet találkozni egy-egy járókelővel. Az útak, az utcák sötétek, az útak szélein sejtelmesen .rázza a hajlékony akácok koronáit a koraőszi széL A Hargita-n teában elárvultan:, magányo­san áll Beráék kis kertes háza. A keleti olda­lon Szépfalusi Adám szabónak van háza, míg a nyugati részen üres telek fekszik. Beráék házában letörve, meghajolva virágzanak a kri­zantémok és elsárgultan állnak a szöllőtőkék, A ház ajtaján pii?ís pecsét psüng, a rendőrség emberei csütörtökön hivatalosan lepecsételték a Házat. Saépfalns! Ádámneval beszélgetünk­— Csütörtökön voltak itt a rendőrség em­beTei — mondja. —1 Újból átkutatták a házat, a padláson több mázsa szenet és egy láda lek­várt találták. X hivatalosan lepecsételt Ház előtt borzong­va mennek" el az emberek. Az ablakon függö­nyök', a félrelibbent függöny mögül pedig ki­látszik a véres dűnna . • . Xz udvarban gaz­dátlan csirke keresgél magának magvat. A vasúti töltésen most robog el a vonat, a moz­dony füttye idehallatszik a távolból. Ez a moz­donyfütty az egyetlen hang, ami felveri a Ha*­gita-utöa Csendjót . . . Újszegeden az emberek egymástól kérdezik? miért történt a gyilkosság. A rendőrség meg­állapította, hogy 800 pengő 'és ékszerek tűntek el a lakásból, ez a megállapítás azonban egyelőre Csak kisegítő válasz a rengeteg fel­tóduló kérdésre, amelyekre az elfogott gyilkos vallomása, illetve a törvényszéki tárgyalás ad­hat majd Csak választ. - (k. i.) XII. Pius pápa áldását küldte egy szegedi szobrászművésznek Taiszer János díszes dombormű ajándéka a Vatikánban (A Délmagyarország munkatársától) Taiszer János, a kitűnő szegedi szobrászművész, nemré­giben clkészitette XII. Pius pápa reliefjét A jól sikerült domborművet a szobrászművész gondosan becsomagolta és felutazott vele Budapestre, ahol müvét bemutatta a pápai nunciaturán. A nunciatu­rán rendkívül megtetszett a sikerült dombormű, mire Taiszer János engedélyt kért, hogy a szo­bormüvet elküldhesse a Vatikánba, a pápa őszent­sége számára. Az engedély birtokában azután * szobrászművész hódolafa jeléül egy diszes doboz­ban elküldött© a reliefet Rómába. A dombormű elküldése óta alig néhány hét telt el. Nemrégiben Taiszer János szobrászművész Ti­sza Lajos-köruti műtermének címére egy vaskos levél érkezett G1 a 11 f e 1 d e r megyéspüspök tit­kárságától. A levélben arról érlesitctték Taiszer Jánost, hogy a domborműve rendben megérkezett a Vatikánba és a pápa őszentsége hálásan fogadta az ajándékot. Az értesítéshez egy a Vatikánból ér. kezett latin nyelvű levél is mellékelve volt M o n­tini, a Vatikán helyettes államtitkárának aláirá­sával. A vatikáni levél eredeti szövege a követ­kező: Vaticano, no 13415. LaSegrcteriadiStatodiSua Santitá praecla­ro Dort'ini Johanni Tiszer refert Augustum Pontificum gratum halnisse Obsequim ab eő Sibi qe dclátum atqe ipsi Apostolicam Béna dictioncm coclistis favoris pignus inpertue. (Magyarul: őszentsége titkári hivatalától: Tudatjuk a kiváló érdemű Taiszer János or­ral, bogy a Szentatya hálásan fogadta a Neki kegyeletes szívvel felajánlott ajándékot és jő indulatának jeléül apostoli áldását küldi.) Taiszer szobrászművész most elkészítette a pS1­pát ábrázoló relief pontos mását és azt tiszteleté jeléül személycsen nyújtotta át Pálfy József dr, polgármesternek, aki melegen megköszönte a ked­ves figyelmet és kijelentette, hogy legszebb emlé­kei között fogja megőrizni a sikerült donbormű­veL n tábla is elutasította Simon György dr. perujitási kérelmét az algyöiuti autószerencsétlenség kártérítési perében (A Délmagyarország munkatársától) Az évek óta húzódó emlékezetes Hammer—Simon-féle kár­térítési per ujrafelvétele ügyében hirdetett pénte­ken ítéletet a tábla. Amint emlékezetes, 1938. ju­lius 14-én súlyos kimenetelű autóbaleset történt az algyői országúton. Dr. Simon Györgyné vezette az autót, amelynek utasai Hammer Ferike, dr. Hamrrer Fidélné és egy magántisztviselő voltak. A baleset következtében a legsulyosabib sérülése­ket Hammer Ferike szenvedte, arcát összeron­csolta az autóablak betört üvegje. A baleset miatt az autót vezető Simon György­né ellen bűnvádi eljárás indult és a tőrvényszék annakidején meg is büntette Simonnét. A bűnvádi eljárástól függetlenül Ilammer Fidél dr. volt sze­gedi városi tanácsnok, jelenleg munkácsi polgár­niesterhelyettes, kiskorú leánya nevében Darvas Károly dr. ügyvéd ntján Simon György dr. és fe­lesége ellen kártérítési keresetet adott be a tör­vényszékhez. A törvényszék a felperesnek 8060 pengő kártérítést állapított meg, valamint a költ­ségek megfizetésére kötelezte Simonékat. A tábla Simon György dr. anyagi helyzetére, valairint a felperes társadalmi helyzetére való tekintettel 12.000 pengőre emelte fel a kártérítés összegét. A perben a Kúria mondotta ki a végső szót. A Kúria mérlegelés tárgyává tetto az ügy adatait, az alpe­res vagyoni helyzetét, a felperes társadalmi állá­sát és ehhez mérten 15 000. pengőt állapított meg a felperes részére. A Kúria ítélete ellen 3r. Sínion Györgyét a sze­gedi tőrvényszéknél perújítással éltek. Perujitási kérelmükben hivatkoztak arra, hogy a Kúria va­gyoni viszonyukat és jövedelmüket túlzottan ked­vezőbb szinben tüntette fel, továbbá hivatkoztak arra, hogy a Kúria Ítélete óta a felperes leányá­nak sérülései örvendetesen Javultak. A perujitás ügyeben D e 11 y Károly dr. tőr­vényszéki biró több tárgyalást tartott és visszvt utasitotta az alperesek perujitási keresetét, azon­kívül a perköltségek megfizetésére kötelezte őket A törvényszék Ítéletét az alperesek megfellebbez­ték a táblához. Fellebbezésükben ezúttal azt ad­ták elő, hogy Ilammer Ferike szeptemberben férj­hez ment s hogy a baleset következtében sz,crzclt sérülések nagymértékben javultak. Az Ítélőtábla Elekes-tanácsa pénteken döntött a perújítás ügyében. A tárgyaláson Ilammer Fi­dél dr. és Ilammer Ferike személycsen is megje­lentek. Darvas Károly dr., Ilammerék jogi képvi­selője felszólalásában kérte, hogy a tábla szemé­lyes tapasztalata alapján győződjék meg arról, hogy Ilammer Ferike arcán a baleset következté­ben szerzett sérülések még ma is láthatók. Igazol­ta ezután Darvas Károly dr., hogy Ilammer Feri­ke nem ment férjhez. Az Ítélőtábla ezután magi elé hivatta Ilammer Ferikét és megszemlélte sérü^ léseit. A tábla Abonyi Pál dr., Simondk jogi képvi­selője felszólalása után ítéletet hozott. Ítéletében visszautositotta az alperesek fellebbezését és hely. benhaeyta a törvényszék ítéletét. Kötelezte ezen­kívül az ítélőtábla az alperest a perköltségek meg­térítésére. Szegediek faiőlkozóhelue © „BERLIN" BUDAPEST, Révay-utca 24. Operaház mellett. Tel.: 121-905. Gőzfűtés, meleg-hideg folyóvíz, ké­nyelmes fürdőszobás apartmanok.

Next

/
Thumbnails
Contents