Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-08 / 254. szám

A szegedi alma nagy sikere a fővárosban Szöllőtankokat járatnak jövőre Szeged utcáin (A Délmagyarország munkatársától) Az Idéu a kedvezőtlen időjárás következtében a szöllötermés katasztrofálisan rossz, ezek szerint a bortermés aligha fogja fedezni a szükségletet. A bor ára röyid idő alatt jelentékenyen megdrágult és további áremelkedésre lehet számítani. Az Országos Szöllő- és Borpronaganda Bizottság mindamellett nagyszabású étkezési szöllőfogyasztási propaganda megindítását határozta el. Ennek eredménye azonban már csak jövőre lesz kivitelezhető. A tavaszi hónapokban Szegeden is megfordultak a SzöllŐpropaganda Bizottság kiküldöttei és azt vizsgálták, hogy mennyi a borfogyasztás egyes hónapokban. Szeged a borfogyasztás szempontjából a második kategóriába került. Tokajt és Kecskemét vidékét az első kategóriába sorozták be- A többi vidékeken még jóval alatta van a borfogyasztás az átlagosnak, ezért szükséges a propaganda megindítása. A propaganda biztos eszköze volna, ha 'olcsóbb lehetne a szöllő és a gyümölcs, a mai árak ngyanis megfizethetetlenek. A szöllészcti tudomány képviselői már vérebben megállapították, hogy a magyav szöllő iitólérhetetlen zamata, mellett igen nagy tápláló értékű és fogyasztása még orvosilag is előnyös. Az Országos Szöllő- és Borpropaganda Bizottság Céljául tűzte ki, hogy megfelelő és hathatós propaganda tévén népszerűsíti Magyarországon a szöllőfogyasztást. A tavaszszal Budapestről a Dunán borhajókat indítőtíak el, most majd a borhajók mintájára szöllőlankolcat fognak járatni a nagyobb vidéki városokban, így elsősorban Szegeden. Természetesen ezt a tervet már csak jövőre lehet megvalósítani, mert hiszen az idén kicsi volt a szöllötermés és erre is volt elegendő vevő. Éppen a nagy kereslet folytén 1 pengő 20, sőt utóbb már 1 pengő 40 fillérre emelkedett egy kiló szöllő ára. A kiváló szatymnzl szöllőt nagyon keresték az idén a budapesti kereskedők és Szeged környékéről nagymenyiségű szöllőt szállítottak a budapesti gyiimölcskcreskedésekbe. Nemrég a magyar gyümölcs népszerűsítésére nyílt meg a fővárosban, állami ellenőrzés alatt, az úgynevezett gyümölcsbár, ahol szegedi szöllőt és a híres szegedi Jonathán-almát árusítják és ezen két cikk iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. ra szegedi szöllö és alma tehát minden más vidékkel szemben nagy sikert ért el Budapesten. A szegedi almának és szöllőnek meg is van az ára, mert amíg Szegeden az elsőrendű szöllőért kilónként a mult héten 1 pengő 40 fillért fizettek, a Jonathán-almának pedig 1 pengő 30 fillér az eladási ára itt, addig a fővárosban a szegedi szöllő már 2 pengős árat ért el, az alma pedig kilónként 2 pengő 10 fillérbe kerül. Budapestről meglehetős érdeklődés mutatkozik a szegedi gyümölcs iránt, sajnálatos azonban, högy fi rössz termés következtében a keresletet csak kis mértékben lehet kielégíteni. A fővárosi kereskedők megbízottjai nap-nap után megjelennek a szegedi piacokon bevásárlások eszközlése végett, de Csak kevés almát tudnak felvásárolni, meft kicsiny a behozatal " városba és a tanyán is kevés az eladó alma. decmagyarorszag PÉNTEK, 1940. NOVEMBER 8. Szomorú képet feslett a tanyai vadvizbajokró! az árvizi értekezlet előadója A 300.000 pengő államsegély nem bizonyult elegendőnek a rombatfött házak felépítésére (A Del magyar ország münkalársálól) Fontos árvízi értekezlet volt csütörtökön délelőtt a városházán. Az értekezleten résztvett Tukats Sándor dr. főispán, Pálfy József dr. polgármester. Vicsay Emil dr. tb. tanácsnok, Breínovics Vilmos műszaki tanácsos, az árvízvédelmi szervek kiküldöttei és többen a szegedkörnyéki árvízvédelmi munkák irányítói és vezetői közül. Vicsay Emil dr- tb. tanácsnok, akit nz árvízvédelmi munkálatok adminisztratív vezetésével bíztak meg, ismertette azt a jelentést, amely az eddig elvégzett munkára, az árírizsegélyek felhasználására és egyéb árvízvédelmi kérdésre vonatkozik. Eddig 270 házat építettek fel a szegedi tanyavilágban, öszszesen 711 háztulajdonos kapott árvizi segélyt, hogy felépíthesse rombadőlt, vagy megrongálódott házát. Arra nem lehetett goudolni, hogy egy-egy házat teljesen felépíthessen a város a rendelkezésre bocsátott árvízsegélyből, amely összesen 300.000 pengőt tesz ki, hanem Csak az alapokat rakatta le s bizonyos pénzsegélyben részesítette a gazdákat, hogy a házat tovább építhessék. Legalább mégegyszet ennyi segélyre lett volna szükség, hogy a többi árvizsüjtotta területekhez hasonlóan a szegedi területeken is teljesen felépíthetők legyenek a házak. Egy ház teljes felépítése 1600 pengőbe kerül s ezért kénytelen volt a város azt a szükségmegoldást választani, hogy csak O tégla fundamentumot, rakatta le 60 centiméter mélységben és 60 Centiméter magasságban; csak igy volt ugyanis elég a város rendelkezésére bocsátott 300.000 pengő drvissegély. Öszszasea 500 ház dőlt össze, ennek felét mái- ellátták alappal, teljésen azonban mérj igen kevésszámú ház épült fel Fokozza a bajt, hogy a jelenlegi körülmények között nincs arra pénz, hogy államsegély útján legyen végrehajtható az építési program, amelyet egyébként az is akadályoz, hogy az időjárás nem kedvez az építési munkálatoknak. A sorozatos több napig tartó eső ismét hatalmas kiterjedésű tengerré változtatta a szegedi tanyavilágot- Közel ötven ház ismét összedőlt s a város hatóságához naponta garmadával érkeznek a gazdák kérvényei, amelyekben azonnali pénzsegélyt kérnek a* újólag összeomlott házak fölépítésére. Pedig a tulajdonképpeni Csapadékos idő Csak ezután jön? egy hónap múlva talán má leesik a hő, újabb víztömeggel árasztva el a megszenvedett vidéket. Ennek az a következménye, hogy nemcsak most az őszi munkákat nem lehetett elvégezni, de semmivé vált a tervezett tavaszi munka is, hiszen a föld nem képes tavaszig kiszáradni a tél folyamán úgy, hogy vetni, vagy szántani lehessen. Ennek az állapotnak természetesen igen nagy kihatása van a jövőévi tefmésre. A szegedi tanyavilágban az ideihez hasonló katasztrófdtts termésre számítanak a gazdák a jövő esztendőben is. — A legnagyobb" veszedelmet a talajvíz jelenti — mondötta az előadó. — Ezt a veszélyt szemléletesen ábrázolja a talajvíz grafikonjaA normál talajvízszint mintegy két méter mélyen van a föld felszíne alatt. Ez a nívó évek 'óta emelkedik a szegedi tanyavilágban, eddig azonban nem jelentett különösebb veszélyt. Most azonban elérte azt a magasságot, amely már alig 10—15 Cenliméiefte van a föld felszínétől, és pedig azt jelenti, hogy az ásó, a kqpa és az eTca nyomában azonnal feltör, előszivárog a talajvíz. Aa szeg&dkörnyékj teriiletet „aláaknázta" a viz, es ellen pedig semmiféle Esatornaéoítéssel nem lehet védeH0rtávilik: 1 tolás, 25 delca ftsti, '/, csomó? Ir. Bitkir-fili „liskln" lítlpirrii fortrv* '6 <Ma vaj, 5 deka cukor, V. csomag Dr. 9• tk• rfül finllllnetlktr, 1 deci te], 1 evőlcanal darált diá; díszítéshez kevés durvára vagdalt dió. Készittlt: Fenti anyagokból tésztát gyúrunk. Kinyújtjuk, formákkal kiszaggatjuk, mindegyik közepét durvára vagdalt dióval meghintjük ét zsírozott tepsin szép pirosra sktük. ffivőnsigro feceptkSnyvet in-ven küld; > dr. Cetker A. gyár, Budapest, VIII., t_onti-u. 25. kezni. Bármilyen mélységű Csatornát ássanak ugyanis, az azonnal megtelik vízzel s így nem képes levezetni a felszínen lévő hatalmas vízmennyiséget. Élénk bizonyítékai a veszedelemnek a kutak is, amelyeknek vize ivás céljára használhatatlan. Normális körülmények között 8 métert kell leásni, liogy elegendő mennyiségű víz legyen a kútban, ma egy méter mélységre elég lemenni, hogy felbugyogjon eddig soha nem látott mennyiségben a víz. Az értekezleten ezeknek a nehézségeknek ellenére is kidolgoztak olyan tervet, amellyel legalább átmenetileg meg lehet majd szüntetni az új árvízkárokat. Zsidótörvény Bitigáriában Szófia, november, 7. Bulgáriában is elkészült a zsidótörvény, amelyet Gabrovszky belügyminiszter a szobra ti je elé terjesztett. A törvényjavaslat szerint zsidónak tekintendő az, akinek mindkét szülője, vagy legalább az apja. zsidó volt. Kivételt képeznek azok, akik szép* tember l-ig kikeresztelkedtek. A zsidónak tekintendő személyektől megvonják a szabad költözködés jogát. Zsidó nem lehet a. jövőben újságíró, katona, közalkalmazott, zeneművész, festőművész, kiadóvállalat tulajdonosa, vagy részvénytársaság vezetője. A bolgárok zsidó egyénnel nem köthetnek házasságot, söt törvénytelen viszonyt sem folytathatnak. Zsidók nem főgadhatnak fel bolgár Cselédet. Párisi Nagy nruház Rt. Szeged ÍCsekonics és Kiss-utca sarok NÉVNAPI AJÁN DÉKTARtiVA K Üveg váza -.28, —.12 Vásárhelyi dísztál —.48, —?s Alabastrit szobor —.68, —:88 Vásárhelyi virágkosár P 1.48, —.98 Gipsz szobor szines —.98 Vásárhelyi váza P 1.28, —28 Nikkelezett tálca 26 cm-es —.98 Futurit likőr tálca ovál —.98 Festett díszváza P 1.08 Vizes kancsó csiszolt 1 és fél literes P 1 88 Félfebér tészlás, vagy kon pót készlel P 2.08 Burgonyaprés P 2.18 Kávédaráló fa szekrénnyel )' 2.28 Likőr készlet fehér P 2.18 Likőr készlet szines 1' 2.88 Mák daráló 'P 3.18 Dió daráló P 3.58 Kávédaráló ta szekrénnyel szines P 3.88 Vizes készlet sima P 3 98 Boros készlet szónes csiszolt P 4.16 Konybamérleg P 5.78 Konyhamérleg fél kg-os tolósallyal P 9.38