Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-24 / 268. szám

s • BECMÁGYAKÖRSZSG [Vasárnap, 1940. NOVEMBER 24. P605A * (mk m uMuii ti mrtbizhiiMak *« r.*r»k • f/tmghaná ÓRÁK * eSlLLKOVÉOIBOOTBl Immfr 8* ht Tllf|bir«ek *in4en •rastaklilelkcn kaphatók. notfcnt nszócsarnok, pczsgűiUnf tt es napozó a gőzfürdőben Ezek az átalakítások magukban foglalják azt a tervet, hogy a gőzfürdő jelenlegi elhelyezését teljesen átalakítják. Az udvart beépítik, automa tikusan záródó és nyitható üvegtetővel látják el. Az udvaron ilyen kiképzéssel egy 33 méteres uszócsarnokot létesítenek, a fürdő többi részét pedig ugy alakiiják át, bogy az csak a gyógyfürdőzés céljait szolgálja. A sekélyvizű részt pezsgőfürdő berendezéssel látják el, az emeleti erkélyen és a tetőkön napfürdőt rendeznek be. Ezek a nagyszabású átalakítások természetesen többszázezer pengőt igényelnek s igy ezekről csak a későbbi időkben lehet szó, a tervek azonban már teljesen készen állnak s igy, ha egyszer békésebb viszonyok következnek be, akkor az építkezéseket azonnal meg lehet kezdeni. Az építkezéssel a város olyan vonzó idegenforgalmi attrakcióhoz juh amelynek későbbi gazdasági Vonatkozásai egyelőre szinte felbecsülhetetlenek. itádiumos fUrdö létesítése A városi gőz- és gyógyfürdő fejlesztése, a gyógyszálló létesítésével bizonyos szanatóriumi Jelleg létesítése idegenforgalmi szempontból különösen akkor bir nagy jelentőséggel, ha tekintetbe vesszük, hogy a viz rádiumtartalmának növelésével a gyógyhatás óriási mértékben növekszik s ezzel együtt nő természetszerűleg a látogatottság is. Nemrég készült el dr. Szalay Sáodor a debreceni egyetem orvos-fizikai tanszékének tanára azzal a vizsgálattal, amely a szegedi viz rádium-tartalmára vonatkozik. Az alföldi vieeknél a rádiumemanáció általában alacsony s igy a viz rádiumtartalmát rádiumsókkal kell fokozni. Békés viszonyok között ennek semmi akadálya nincs, a jelen körülmények között azonban csaknem lehetetlen a rádiumsó beszerzése, mert •z egymással harcoló államok éjjeli repülötámadásra használják fel a rádiumsókat. Ez ngyanis világit s igy a messziről észrevehető világító berendezések helyett rádiumsókkal teszik láthatóvá a műszereket. Emiatt természetesen a kivitel teljesen megszűnt azokból az országokból, ame'yek a rádiumsó előállításával foglalkoznak. Ezt bizonyos mértékben pótolni lehetne: mert itthon s elő tudnak állítani rádiumsót; annak a toknak összetételét azonban, amelyben ezeket a rádiumsókat tartják és tárolják, nem ismerik: ez egy németországi gyár titka. Egy gramm rádiumsó 80—100 márkába kerül, tartótubust azonban nem lehet beszerznl. Előállítása ügyében folynak már itt is a kisérletek, ha sikerül, akkor még a háború tartalma alatt is lehetővé válik a fürdővizek rádiumtartalmának növelése. Háború után azonban, amikor a szállítások ismét megindulnak, a szegedi gyógyfürdőt is ellátják megfelelő rádiumsó mennyiséggel, hogy ezzei is növeljék a városi fürdő idegenforgalmi jelentőségét. Mindezek még a jövö tervei, a mostani viszonyok között csak arra lehet gondolni, hogy a város minél előbb építtesse föl a gyógyszállót, mert ez minden bizonnyal jelent annyi forgalmi tőkét a városnak, mint a diákszálló létesítése. (feda (f<M fnihi faluti Ufo, JticUacd BaüUdfne&& ok letö*t U&sei- a Uózimozi pA-emietytohíáM* (A Délmagyarország munkatársától) Nagy sikert aratott az elmúlt héten egy film: a „Hollywoodi varázs.* Visszapergette ugyanis a mozi őskorának érdekes élményeit, az első filmek különös módon szegletes játékmodorát, az ősburleszk furcsa, ma is mulattatóan groteszk humorát és bemutatta a filmgyártás fejlődését, egészen napjainkig. Hazatérve a moziból, régi-régi doboz került a kezembe. Gyermekkoromban gyűjtöttem a filmrészleteket, egyes filmkockákat, régi, elfeledett filmhősök ipreimer-plánjait* és nagy filmek sláger-jeleneteit. Jóformán még olvasni sem tudtam s már ismertem a divatos filmcsillagok arcát annyira, hogy csodálatba ejtettem a házhoz járó vendégeket. Gyermekkori gyűjteményemet forgattam, nézegettem és rájöttem, hogy — benne van a filmgyártás egész története. Talán még változatosabb, érdekesebb filmet lehetne csinálni belőle, mint a „Hollywoodi varázs*. Számomra mindenesetre varázslatos ragyogással, élettel töltötte meg a régi filmkockákat az emlékezés, a gyermekkori emlékek fénye . . . íme, a régen elfeledett filmekből, múltba hullott, hajdan oly csillogó nevű filmművészek arcképéből egy kis csokor: Visszafele fa film , . . Pereg a házi vetítőgép. Gyermekjátékszer ez is, csak modernebb, mint a filmszalag, ami fut benne. Néhány pillanat az egész s oly furcsa, idegen világot varázsol elém a fehér falra vetitődő fénj'sáv. Erősen kifestett, ábrándosszetnü, mesterségesen lebarnitott arcú férfi karbafont kézzel, lassú léptekkel közeledik. A ruhája is olyan groteszk módon színpadias: fényes selyemturbán, sok-sok gyöngy és ékszer, arannyal hímzett fekete selyemkabát... Premier-plán, megismerem: Gunnar Tolnaes, gyermekkorom férfiideálja. A film, amelyben Uj életre kelt most a fürdőszoba fehér falán: „a maharadzsa gyöngye*. A történetre is halványan emlékezem. Fehér aszszony volt a maharadzsa második felesége s sz első féltékeny volt rá . . . Még megmozdul az ajka, lassan, tagolva mond Valamit s 6, tuily furcsa: hang nem hallatszik, csak a kis vetítőgép berregése. Változik a kép. Még mindig Indiában vagyunk, a rejtelmes, s valamikor a filmvilágban oly divatos Indiában. Különösarcu, csöppet sem vonzó egyéniség most az elkerülhetetlen maharadzsa: Conrad V e i d t, a német filmek fénykorának nagy sztárja. Macskaszerü léptekkel sétál a filmen, majd beperdül eléje s a földre roskad egy filigrán, karcsú, csodálatosan ragyogószemü, fekete nő. Putty Lia, az első Világhírű magyar filmtragika: a „Hindn síremlék* kis rabszoígaleányában első nagy szerepét alakítja . . . Lehet, hogy a filmszalagból hiányzik már néhány kocka, de minden olyan furcsáh lassú, a mozdulatok mintha szellemeké volnának s még az emlékezetes „kigyótJtne* is lassított felvételhez hasonló . , . Istenem, csaknem két évtized pergett le azóia, hogy ezt a kigyótáncot Putty Lia a filmen elláncolta . . . Jloppofá nevekf elfeledett sztdudc Tovább pereg az emlékezés filmje. Egy amerikai dráma: „Ut a boldogság felé*, az első Lillán Gish-film tele romantikával, szenvedéssel és szerelemmel. Ostoba jelenet: valószerűtlen jégtábla úszik a sebessodru folyón lefelé, Lilian Gish, helyesebben valami nöi ruhához hasonlatos rongydarab fekszik rajta. Aztán jön a hős: Richárd Bar thel mess — Van-e^ aki erre a hajdan oly népszerű névre még emlékszik? — és nevetséges bakugrásokkal igyekszik beérni az uszó jégtáblát, amely a halálba akarja sodorai szerelmesét . . . Ezt a filmet hajdan a legnagyobb amerikai rendező: Dávid Wark G r i f f i t h rendezte és világsikert aratott vele. Ma beillene egy ourleszk-vigjátéknak ... Ha már havas tájról, jégről és hűséges önfeláldozó szerelemről van szó, lássuk L a g c r i 6 f f Zelma nagy regényének filmváltozatát: a „Güstn, Berling-ct. A svéd Nordisk-gyár leguagvobb alkotása volt wt ó« r.imszérvnébcn I.ars Hansonnal, a legnépszerűbb északi sztárral. Partnernője a kis Dohna grófnő szerepében Greta Garbó volt, de nem, nem ugyanaz a Greta, akit azóta vamp-királynőnek kiáltott ki a világi Ez egy gömbölyű, olvatag, szőke szépség, fiatal és oly naiv, mint egy kis falusi liba . . . S a film maga az elavultság illatát árasztja, minden díszlet, szinpadszerü és nevetségesen tragikusak a színészek mozdulatai. íme, fekete paripáján megérkezik a sejk: Rudolf V a 1 e n t i n o. Van-e, aki e nevet nem ismeri? Rég volt, talán igaz sem volt, hogy gyermekszívvel megsirattam, amikor vakbélgyulladásban meghalt. Igaz, azt rebesgették, hogy gyémántporral mérgezték meg. Féltékeny szerelmes asszony ... És ime, a sejk még ma is él, él a filmkockán, amelyről jellegzetesen összehúzott homloka alól előragyogó babonás két szemével réz reánk a múltból . . . Partnere: B á n k y Vilma, a szőke csoda. Visszavonult a filmezéstől a hangosfilm felbukkanásakor. „de* Uui", „Hu. U/u.", „páús ycáfmft" Most már gyorsabb ütemben peregnek a jd*1 netek. Ramon Novarro lágy vonású, fius arca és egy filmfelirat: „Eljöttem, hogy megnézzem, n.it csinál »z én galamboeskám?* Azt hinné az ember, hogy magyar parasztdráma egyik jelenete következik, ó nem. Ben Hnr látogatja meg szép szőke szerelmét, a gazdag kereskedő leányát, akinek hajdan galambot ajándékozott, amikor míg ifjú Volt és nem is sejtette, hogy gályarab lesz belőle . . . Ehhez a filmhez csináltak először „eredeti kísérőzenét*, ez volt a hangosfilm hajnalának pirkadása. Virágzó mandulafa elölt operettbe illő szerelmespár áll: szökehaja, csinos amerikai ifjú ós ferdeszemü, cdes kis kinai leány. A film, amelyből ezt a jeleftetet kivágták »Mr. Wu, a mandarin* cimen futott s Lon Chaney, a némafilmek Charles Laughtonja volt a főszereplője. Aztán egy német film pereg vissza múltbéli „A Niebelungok* s feltűnik Paul Richter (Siegfried) bozontos, szőke feje. Arcán a biztos tudat: ö nem is ember, germán félisten: tántoríthatatlan, sebezhetetlen . . . Kalandfilm következik: „Paris grófnője*. Egy zivataros éjszakán megölik egy párisi szépaszszony férjét. Ki a gyilkos? Emil Jannings, » betörő, vagy a szép, kissé hervatag Mia May ttikos imádója: a „tüzes szemű* Wladimir G diri a r o \v ? Ezt bogozták ki csekély négy részem keresztül, a végkimerülésig, szűnni nem akaró drámai jeleneteken át, folytatólagosan ... ( Eljutottunk még a csodás „Atlantiszba, Fierre Benőit fantasztikus országába, ahol megbabonázott bennünket is a Báthory Erzsébet-leiküj Antinea és Morhage kapitány hősies halála. Majd Richárd Voss regénye, a „Két lélek* pereg le előttünk néhány kockán át ülaf l'őnt és Eszterházy Ágnes alakításában, száinyalbont Milton Sills nagyszabású, középkori „Viharmadara,, „Kean Edmond* Mosjoukinm mesteri ábrázolásában és a „Vig özvegy* Maet Murrayval és John Gilbert-tel. Valameny* rtyi filmen a mult halk zenéje muzsikál . . . Letűnt nevek, elfeledett sztárok . . . Filmkoc' ák, amelvckbsn benne van az egész — filmtöríéne-í lem.'.. Csánvi Piroska KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazoknak a jóbarátoknak és ismerősöknek, valamint a Hernyós-utca lakóinak és a Kenderfonógyár munkásainak, akik felejthetetlen férjem, illetőleg édesapánk P^e^r István temetésén, megjelentek és fájdalmunkat rcszvétnyilvánitásukkal enyhítették, ezúton mondunk hálás köszönetet. A GYÁSZOLÓ CS'ALAD