Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-24 / 268. szám

s • BECMÁGYAKÖRSZSG [Vasárnap, 1940. NOVEMBER 24. P605A * (mk m uMuii ti mrtbizhiiMak *« r.*r»k • f/tmghaná ÓRÁK * eSlLLKOVÉOIBOOTBl Immfr 8* ht Tllf|bir«ek *in4en •rastaklilelkcn kaphatók. notfcnt nszócsarnok, pczsgűiUnf tt es napozó a gőzfürdőben Ezek az átalakítások magukban foglalják azt a tervet, hogy a gőzfürdő jelenlegi elhelyezését teljesen átalakítják. Az udvart beépítik, automa tikusan záródó és nyitható üvegtetővel látják el. Az udvaron ilyen kiképzéssel egy 33 méteres uszócsarnokot létesítenek, a fürdő többi részét pedig ugy alakiiják át, bogy az csak a gyógyfür­dőzés céljait szolgálja. A sekélyvizű részt pezs­gőfürdő berendezéssel látják el, az emeleti erké­lyen és a tetőkön napfürdőt rendeznek be. Ezek a nagyszabású átalakítások természetesen több­százezer pengőt igényelnek s igy ezekről csak a későbbi időkben lehet szó, a tervek azonban már teljesen készen állnak s igy, ha egyszer békésebb viszonyok következnek be, akkor az építkezése­ket azonnal meg lehet kezdeni. Az építkezéssel a város olyan vonzó idegenforgalmi attrakció­hoz juh amelynek későbbi gazdasági Vonatkozá­sai egyelőre szinte felbecsülhetetlenek. itádiumos fUrdö létesítése A városi gőz- és gyógyfürdő fejlesztése, a gyógyszálló létesítésével bizonyos szanatóriumi Jelleg létesítése idegenforgalmi szempontból kü­lönösen akkor bir nagy jelentőséggel, ha tekin­tetbe vesszük, hogy a viz rádiumtartalmának nö­velésével a gyógyhatás óriási mértékben növek­szik s ezzel együtt nő természetszerűleg a látoga­tottság is. Nemrég készült el dr. Szalay Sáo­dor a debreceni egyetem orvos-fizikai tanszéké­nek tanára azzal a vizsgálattal, amely a szegedi viz rádium-tartalmára vonatkozik. Az alföldi vi­eeknél a rádiumemanáció általában alacsony s igy a viz rádiumtartalmát rádiumsókkal kell fokoz­ni. Békés viszonyok között ennek semmi akadá­lya nincs, a jelen körülmények között azonban csaknem lehetetlen a rádiumsó beszerzése, mert •z egymással harcoló államok éjjeli repülötáma­dásra használják fel a rádiumsókat. Ez ngyanis világit s igy a messziről észrevehető világító be­rendezések helyett rádiumsókkal teszik látható­vá a műszereket. Emiatt természetesen a kivitel teljesen megszűnt azokból az országokból, ame­'yek a rádiumsó előállításával foglalkoznak. Ezt bizonyos mértékben pótolni lehetne: mert itthon s elő tudnak állítani rádiumsót; annak a toknak összetételét azonban, amelyben ezeket a rádium­sókat tartják és tárolják, nem ismerik: ez egy németországi gyár titka. Egy gramm rádiumsó 80—100 márkába kerül, tartótubust azonban nem lehet beszerznl. Előállítása ügyében folynak már itt is a kisérletek, ha sikerül, akkor még a há­ború tartalma alatt is lehetővé válik a fürdővizek rádiumtartalmának növelése. Háború után azon­ban, amikor a szállítások ismét megindulnak, a szegedi gyógyfürdőt is ellátják megfelelő rádium­só mennyiséggel, hogy ezzei is növeljék a városi fürdő idegenforgalmi jelentőségét. Mindezek még a jövö tervei, a mostani viszo­nyok között csak arra lehet gondolni, hogy a város minél előbb építtesse föl a gyógyszállót, mert ez minden bizonnyal jelent annyi forgalmi tőkét a városnak, mint a diákszálló létesítése. (feda (f<M fnihi faluti Ufo, JticUacd BaüUdfne&& ok letö*t U&sei- a Uózimozi pA-emietytohíáM* (A Délmagyarország munkatársától) Nagy si­kert aratott az elmúlt héten egy film: a „Holly­woodi varázs.* Visszapergette ugyanis a mozi ős­korának érdekes élményeit, az első filmek külö­nös módon szegletes játékmodorát, az ősburleszk furcsa, ma is mulattatóan groteszk humorát és bemutatta a filmgyártás fejlődését, egészen nap­jainkig. Hazatérve a moziból, régi-régi doboz került a kezembe. Gyermekkoromban gyűjtöttem a film­részleteket, egyes filmkockákat, régi, elfeledett filmhősök ipreimer-plánjait* és nagy filmek slá­ger-jeleneteit. Jóformán még olvasni sem tudtam s már ismertem a divatos filmcsillagok arcát annyira, hogy csodálatba ejtettem a házhoz járó vendégeket. Gyermekkori gyűjteményemet forgattam, né­zegettem és rájöttem, hogy — benne van a film­gyártás egész története. Talán még változato­sabb, érdekesebb filmet lehetne csinálni belőle, mint a „Hollywoodi varázs*. Számomra minden­esetre varázslatos ragyogással, élettel töltötte meg a régi filmkockákat az emlékezés, a gyer­mekkori emlékek fénye . . . íme, a régen elfeledett filmekből, múltba hul­lott, hajdan oly csillogó nevű filmművészek arc­képéből egy kis csokor: Visszafele fa film , . . Pereg a házi vetítőgép. Gyermekjátékszer ez is, csak modernebb, mint a filmszalag, ami fut benne. Néhány pillanat az egész s oly furcsa, idegen világot varázsol elém a fehér falra veti­tődő fénj'sáv. Erősen kifestett, ábrándosszetnü, mesterségesen lebarnitott arcú férfi karbafont kézzel, lassú léptekkel közeledik. A ruhája is olyan groteszk módon színpadias: fényes selyem­turbán, sok-sok gyöngy és ékszer, arannyal hím­zett fekete selyemkabát... Premier-plán, megis­merem: Gunnar Tolnaes, gyermekkorom fér­fiideálja. A film, amelyben Uj életre kelt most a fürdőszoba fehér falán: „a maharadzsa gyöngye*. A történetre is halványan emlékezem. Fehér asz­szony volt a maharadzsa második felesége s sz első féltékeny volt rá . . . Még megmozdul az ajka, lassan, tagolva mond Valamit s 6, tuily fur­csa: hang nem hallatszik, csak a kis vetítőgép berregése. Változik a kép. Még mindig Indiában vagyunk, a rejtelmes, s valamikor a filmvilágban oly diva­tos Indiában. Különösarcu, csöppet sem vonzó egyéniség most az elkerülhetetlen maharadzsa: Conrad V e i d t, a német filmek fénykorának nagy sztárja. Macskaszerü léptekkel sétál a filmen, majd beperdül eléje s a földre roskad egy filig­rán, karcsú, csodálatosan ragyogószemü, fekete nő. Putty Lia, az első Világhírű magyar film­tragika: a „Hindn síremlék* kis rabszoígaleányá­ban első nagy szerepét alakítja . . . Lehet, hogy a filmszalagból hiányzik már néhány kocka, de minden olyan furcsáh lassú, a mozdulatok mint­ha szellemeké volnának s még az emlékezetes „kigyótJtne* is lassított felvételhez hasonló . , . Istenem, csaknem két évtized pergett le azóia, hogy ezt a kigyótáncot Putty Lia a filmen ellán­colta . . . Jloppofá nevekf elfeledett sztdudc Tovább pereg az emlékezés filmje. Egy ame­rikai dráma: „Ut a boldogság felé*, az első Li­llán Gish-film tele romantikával, szenvedéssel és szerelemmel. Ostoba jelenet: valószerűtlen jég­tábla úszik a sebessodru folyón lefelé, Lilian Gish, helyesebben valami nöi ruhához hasonla­tos rongydarab fekszik rajta. Aztán jön a hős: Richárd Bar thel mess — Van-e^ aki erre a hajdan oly népszerű névre még emlékszik? — és nevetséges bakugrásokkal igyekszik beérni az uszó jégtáblát, amely a halálba akarja sodorai szerelmesét . . . Ezt a filmet hajdan a legnagyobb amerikai rendező: Dávid Wark G r i f f i t h ren­dezte és világsikert aratott vele. Ma beillene egy ourleszk-vigjátéknak ... Ha már havas tájról, jégről és hűséges önfel­áldozó szerelemről van szó, lássuk L a g c r i 6 f f Zelma nagy regényének filmváltozatát: a „Güs­tn, Berling-ct. A svéd Nordisk-gyár leguagvobb alkotása volt wt ó« r.imszérvnébcn I.ars Hansonnal, a legnépszerűbb északi sztárral. Partnernője a kis Dohna grófnő szerepében Gre­ta Garbó volt, de nem, nem ugyanaz a Greta, akit azóta vamp-királynőnek kiáltott ki a világi Ez egy gömbölyű, olvatag, szőke szépség, fiatal és oly naiv, mint egy kis falusi liba . . . S a film maga az elavultság illatát árasztja, minden díszlet, szinpadszerü és nevetségesen tragikusak a színészek mozdulatai. íme, fekete paripáján megérkezik a sejk: Ru­dolf V a 1 e n t i n o. Van-e, aki e nevet nem is­meri? Rég volt, talán igaz sem volt, hogy gyer­mekszívvel megsirattam, amikor vakbélgyulladás­ban meghalt. Igaz, azt rebesgették, hogy gyé­mántporral mérgezték meg. Féltékeny szerelmes asszony ... És ime, a sejk még ma is él, él a filmkockán, amelyről jellegzetesen összehúzott homloka alól előragyogó babonás két szemével réz reánk a múltból . . . Partnere: B á n k y Vil­ma, a szőke csoda. Visszavonult a filmezéstől a hangosfilm felbukkanásakor. „de* Uui", „Hu. U/u.", „páús ycáfmft" Most már gyorsabb ütemben peregnek a jd*1 netek. Ramon Novarro lágy vonású, fius arca és egy filmfelirat: „Eljöttem, hogy megnézzem, n.it csinál »z én galamboeskám?* Azt hinné az ember, hogy magyar parasztdráma egyik jelene­te következik, ó nem. Ben Hnr látogatja meg szép szőke szerelmét, a gazdag kereskedő leányát, aki­nek hajdan galambot ajándékozott, amikor míg ifjú Volt és nem is sejtette, hogy gályarab lesz belőle . . . Ehhez a filmhez csináltak először „eredeti kísérőzenét*, ez volt a hangosfilm hajna­lának pirkadása. Virágzó mandulafa elölt operettbe illő sze­relmespár áll: szökehaja, csinos amerikai ifjú ós ferdeszemü, cdes kis kinai leány. A film, amelyből ezt a jeleftetet kivágták »Mr. Wu, a mandarin* cimen futott s Lon Chaney, a néma­filmek Charles Laughtonja volt a főszerep­lője. Aztán egy német film pereg vissza múltbéli „A Niebelungok* s feltűnik Paul Richter (Sieg­fried) bozontos, szőke feje. Arcán a biztos tudat: ö nem is ember, germán félisten: tántoríthatat­lan, sebezhetetlen . . . Kalandfilm következik: „Paris grófnője*. Egy zivataros éjszakán megölik egy párisi szépasz­szony férjét. Ki a gyilkos? Emil Jannings, » betörő, vagy a szép, kissé hervatag Mia May ttikos imádója: a „tüzes szemű* Wladimir G di­ri a r o \v ? Ezt bogozták ki csekély négy részem keresztül, a végkimerülésig, szűnni nem akaró drámai jeleneteken át, folytatólagosan ... ( Eljutottunk még a csodás „Atlantiszba, Fier­re Benőit fantasztikus országába, ahol megba­bonázott bennünket is a Báthory Erzsébet-leiküj Antinea és Morhage kapitány hősies halá­la. Majd Richárd Voss regénye, a „Két lélek* pereg le előttünk néhány kockán át ülaf l'őnt és Eszterházy Ágnes alakításában, száinyal­bont Milton Sills nagyszabású, középkori „Vi­harmadara,, „Kean Edmond* Mosjoukinm mesteri ábrázolásában és a „Vig özvegy* Maet Murrayval és John Gilbert-tel. Valameny* rtyi filmen a mult halk zenéje muzsikál . . . Le­tűnt nevek, elfeledett sztárok . . . Filmkoc' ák, amelvckbsn benne van az egész — filmtöríéne-í lem.'.. Csánvi Piroska KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazoknak a jóbarátoknak és isme­rősöknek, valamint a Hernyós-utca la­kóinak és a Kenderfonógyár munkásai­nak, akik felejthetetlen férjem, illetőleg édesapánk P^e^r István temetésén, megjelentek és fájdalmunkat rcszvétnyilvánitásukkal enyhítették, ez­úton mondunk hálás köszönetet. A GYÁSZOLÓ CS'ALAD

Next

/
Thumbnails
Contents