Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-20 / 264. szám

OeCMSGYÁRORStAG SZERDA, 1940. NOVEMBER 20. A görög kultura *.. Részletek M. Cröiset könyvéből Az európai műveltség bölcsöjd. ben: Görögországban háború dul, Nem idöszcrihé, de indokolttá teszi cz azt, hogy egy pillanatra hátauk mögé nézzünk az eltűnt évezredekbe, felidézzük a tirynsi bástyák és Mykcnc romjainak árnyékában az aeháji hősök emléket, lássuk épülni a Parthenont, lássuk harcolni, élni, halni Görögországot és Európát. Croisct hires könyvéből idézünk. A könyv az örök értékek tanulságát vési a lélekbe. Sparla, a uagy dór állam, amelynek befolyása alól egyetlen pclöponnesosi nép sem tudja magát teljesen kivonni. Egyetlen görög néptörzs sem fejtett ki több erőt és nem adta különb bizonyítékát az erkölcsi erőnek és állhatatosságnak, de egyetlen nép sem ártott anynyit a nemzet egységesítésének, mint Sparta. Sparta a hősiesség, az önkéntes fegyelem és a kötolességtudás ragyogó példáival tetto tiszteltté Görögországot és mégis türelmetlenségével és szűk látókörével éppen Sparta volt egyik oka Görögország pusztulásának. • A" spártai állain hódításból született, nem tudott, vagy nem akart összeolvadni a bennszülöttekkel és ennélfogva soha sem tehette le a fegyvert; eg.vszersmindenkorra nem volt egyéb, mint megszálló hadsereg ellenséges területen. Hogy szcmmeltarthassa azokat, akiket leigázott, hogy a megfélemlítés segítségével megtartsa őket az engedelmességben, szüntelenül róseu kellett lennie. Nemcsak olyan törvényt alkotott magának, amellyel teljesen kizárt mindönkit a kormányzatból, nki nem tartozott a hódító fajhoz, hanem szükséget érezte anuuk is, hogy olyan életformát kcuyszcrítsen önmagára, amely polgárait egyszersmindenkorra a logszorosabb egységben tartsa azzal, bogy hajthatatlan fegyelmet és mindennapos keméuy gyakorlatokat kényszerített rájuk. Ez életszükséglete volt. Az államot katonai tábor mintájára szervezték meg. * Katonai jellogn oligarchia volt ez, amely igyekezett egy-két kézben összpontosítani a hatalmat. Mindenütt ugyanaz az elv uralkodottt az egyén szigö'rú és feltétlen alárendelése az államnak, az állam feltótion joga, hogy mindent a közérdek szempontjából szabályozzon, még a magánéletet is. Az állam abban a törekvésében, hogy megelőzze a vetélkedéseket cs torzsalkodásókat, igyekezett megteremteni a polgárok között nemCsiipán a jogegyenlőséget, hanem a javak egyonlőségét is- Ezt úgy akarta elérni, högy egyforma darabokban osztotta ki ft földet, rendszeresítette a kötelező közös étkezést (syssitia), nagysúlyú pénzt veretett, amely alig volt alkalmas a forgalomra, Tégül pedig közös nevelőre kényszoritette a gyermekeket és megfellebbezhetetlenül szabályozta a közhatalmat. A fiatal spártainak, akit már kiskora óta keményen hozzászoktattuk a gyalogláshoz, a futáshoz, a fegyverforgatáshoz, nem lehetett más szenvedélye, Csuk a hazafiság és a katönai dicsőség. Sparta ezen a módon, el kell Ismernünk, olyan kivételes erkölcsi erőt és olyan közszellemet nevelt bele gyerekeibe, amely főképpen a katonai hivatás kapcsán, hosszú időre fölébe emelte Spartát a csatatereken a legtöbb görög államnak. És amaz erények tekin•etében, amelyeket mindenuél többre becsült, nagyszoríí peldákíft is adott- Csakhogy ezeket az intézményeket, nnielyek eröszakot követtek el a tormészoten és nem számoltak a tények erojóvol, nevn lehölott mesterségesen fenntartani, logfeljobb csuk azzal a feltétellel, hogy minden külföldi befolyást távol tartanak. S pártának önmagába kellett zárkóznia és elszigetelődésre kellett kárhoztatnia magát Spafti kaloná'í ereje révén, i vesértftefepet tartotta a görög államok között.' Befolyása kiterjedt egész Peloponnesosr-a, lekiutélye még azon túl is. Azonban nagyravágyásának önmaga szabott korlátokat. Sokkal több veszedelem környékezte, hogysem Középgörögország meghódítására gondolhatott Tolua- Mindenesetre nyilvánvaló volt, hogy nem fogja nyugodtan nézni Athénnek, annak a hatalomuak a növekedését, amely azzal fouyegcti, hogy éppon olyau erős lesz, mint ő maga s egyszer majd beleavatkozik ügyeibe. * .Athén politikai emelkedésének kezdetét a l'fisistratidúk kiűzése jelenti (Kr. e. öld). 510-490 között belső küzdelmek árán kiulakul az athéni demokrácia. Az a szerep, amelyet ez a demokrácia betölt a perzsa háborúk korában (490—1791, dönt a sorsa felől. Most már cz a demokrácia vállalja magára a nemzeti függetlenség védelmét a hódító perzsák ellen. Felszabadítja Ázsia görög városait, hatalmas tengeri szrhetséigrc támaszkodik és bizonyos tekintetben vezetőszerepet visz a tengeren. Hiábavaló a féltékenykedés, amelyet felidéz, hiábavaló Sparta irigykedése, ami egyre jobban érezhető, Athén egyre hatalmasabban kifejleszti kereskedelmét és Pcrikles kormányzása alatt szelleme is nagyszerűen kibontakozik. Allamfcrfiai, költöi, gondolkodói és művészei révén az értelem és a szépség hasonlíthatatlan fényességben jelenik meg. De 432-ben kirobban az öszszciitközés, amely régóta lappangott már közte és Sparta közt. A 28 évig tartó, váltakozó szerencsével folyt háborúban (432—401) Athén rendkívüli energiáról tett bizonyságot, de nem tudta elfojtani túlságos nagyravágyását és belső forradalmait. Ez a féktelen versengés végveszedelembe sodorta, véget vetett politikai súlyának, dc még mindig nem döntötte meg szellemi vezetőszerepét. Bár 101 és 371 között a görög hegemónia Spárta kezében van, Athén, amelyet egyelőre levertek, mégis évről-évre emelkedik. Újra megalkotja a tengeri szövetséget, visszaszerzi politikájának függetlenségét: és amikor Théba 371-től kezdve a lánglclkü Epaminondas vczclcsc alatt URTDtVAT IMINŐSEG ÍZLÉS VÁLASZTÉKI SZÉCHENYI-TÉR győzelmével megsenunisiti Sparta uralmát és már-már eltörli a föld színéről, Athcn kel segítségére légi versenytársának és igy megóvja a görög népek egyensúlyát. Athén meglehetősen hosszú ideig rendkívül ér* dri.es látványt nyújt: szabad polgárok állama: ezek a polgárok olyan törvényeknek hódolnak, amelyeket maguk alkotlak és általában olyan egyetértés uralkodik közlük, amely elegendő közös érdekeik megvédésére. Mivel őszintén vágyódtak arra, hogy szabad vitatkozás revén felvilágosítsák egymást, igen gyakran meg volt benuük' az az átlagos bölcsesség, amely csak meglehető* sen ritkán jelentkezik az emberi társadalomban. Tegyük hozzá: meg volt az az érdemük, bogy gvn* korlati érzékükkel, amelynek sokszor bizonyítékáé adták, emelkedett eszményiséget pftrosttottak. lia magatartásukban szenvedélyeik hatása alatt nem egyszer eltávolodtak ettől, mégis becsületükre vá* lik, hogy sokkal büszkébbek voltak azokra a tetteikre, amelyek a polgárok összcségénck javáraf váltak és nagylelkűségük szép példáira, minf azokra a sikerekre, amelyeket nyers erejüknek köszönhettek. És mindenek felett nem szabad felednünk, hogy Athénben pompásan kibontakozott a költészet, az ékesszólás, a filozófia és a művé* szet minden tökéletes fajtája: finom és hatalmas kivirágzása ez az egyik legszebb műveltségnek, amellyel az emberiség dicsekedhetik. Elfogták a szegedi templomok perselyeinek fosztogatóiéi R fogadalmi templom egyik pertelyének feltörése, közben érték tetteit a rendőrök (A Délmugynror.sZág munkatársától) Jelentette a Délmagyarország: vasárnap délután a felsővárosi templom sekrestyése észrevette, hogy a templom perselyeit ismeretlen tettes feltörte. A perselyfosztogatást a sekrestyés nyomban jelentette dr. P. Merényi Vince plébános, házíönőknek, aki megállapította, bogy a perselyekből körülbelül 120 pengő hiányzik. Alig indult meg a nyomozás, amikor hétfőn delufán az ujszegedi templom pusriycit is feltörve találták. Hétfőn a késődclutáni órákban az ujszegedi templom sekrestyése az oltár előtt egy gyanúsan viselkedő, középkorú férfire lett figyelmes. A férfi az oltáron levő gyertyákat akarta éppen leemelni, amikor a templomszolga közeledtére gyorson eltávozott a templomból. A sekrestyés csak később vette észre, hogy a perselyei fel vannak törve. Az ujszegedi plébániáról nyomban értesítették a rendőrséget. A központi ügyelet! öl kiküldött detektiveknek a templomszolga a gyanúsan viselkedő férfiről pontos személyleirást adolt. Az ujabb perselyfosztogatás után a rendőrségen az a vélemény alakult ki, hogy az elvetemült tcmplomfosztogató valószínűleg a többi templomokban is megpróbálja a perselyeket feltörni, ezért valamennyi szegedi templom előtt rendőrök, illetve detektívek álltak lesben, hogy a birtokukban levő személyleírás alapján a pcrselyfeltöröt ártalmatlanná tegyék. A feltevés helyesnek bizonyult, mert kedden a koradélelőtti órákbari a templomfosztogató a fogadalmi templomban próbálta meg a perselyeket feltörni. A személyleírás alapján azonban, a lesben álló rendőrök elfogták az elvetemült tolvajt Hajzer Ferenc 38 éves kiskunhalasi napszámos személyében. A rendőrök éppen abban a pillanatban csaptuk le rá, amikor az egyik persely feltöréséhez fogolt hozzá. Slirüsitett paradicsom, zöldbab és tökfőzelék újból kapható Zöldi Györgynél Ti.„ m L.-körút 24. Hajzer a rendörségen beismerte, hogy a felsővárosi és az ujszegedi templomban ö törte fel a perselyeket. Azt nein tudta megmondani, hogy a felsővárosi templom perselyeiben mennyi pénz volt, mert a lopott pénzt nyomban elmulatta. Ez« ért is határozta el magát ujabb perselyfosztogatásra. HajzCrt kihallgatása ulán a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. A tcmplomfosztogatással kapcsolatban egyébként az egyik szegedi lapban olyan tartalmú cikK. jelent meg. hogy a felsöközponti templom perselyeit is feltörték. A rendőrségtől nyert információnk szerint ez a hir nem felel meg a valóságnak s valószínűleg elirásról lehet szó. Bartók György rektor nyilatkozata a kolozsvári egye* temi felvételekről Kolozsvár, november 10. Dr. Bartók Györgyi a hazatért kolozsvári egyelem rektora a mősí megnyitott egyetemi övvel kapcsolatban nyilatkozott- Kijelentette, hogy Kolozsvárt az egyetem az új felvételi knél szigorúan a zsidótörvény alapjaira helyezkedik és végre is hajtja az érvényben lévő törvényt. A szerzett jogok alapján az Idén is felvételt nyeruek azok a hallgatók, akik már két evet töltöttek az egyetemen. Hogy a késői kezdés miatt ne veszítsenek a hallgatók, rövid karácsouyi szünet után február vegéig tart majd az első félév. Az egyetemi segédtanszemélyzet kinevezése a legközelebbi időben megtörténik. A rektor ki.ielentctLc, hogy a scgcdtauszuinélyzetuek legalább 60 százaléka, az erdélyiek közül fog kikerülni. ' A tauszemélyzetuok és uz altiszti karnak Szegedről áthelyezett része véglegesen csak decambef elején tud Kolózs váron elhélyezkedűi.