Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-20 / 264. szám

FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ rcímcnfeftéh állásától Szendrcg László csongrádmeggel főispánt Ctöflö dr. Molnár Jená volt bihari főispán - Wfncveztóh a íclsza­badulf reszelt főispánjait egyúttal Ung vármegye és Ungvár város főispáni állásában való meghagyása mellett Ugocsa vár. megye főispánjává kinevezte. J u r.k a Flávius földbirtokost Máramaros vármegye főispánjává, báró Jósika Lászlót Szilágyinegye főispánjá­vá, dr. gróf Bethlen Béla földbirtokost Besz­terce-Naszód, valamint Szolnok-Doboka várme­gyék főispánjává, dr. nagyváradi cs inczédi Jogsmann Ödön nyugalmazott alispánt Ko­lozs vármegye és Kolozsvár tb. város főispánjá­vá, Toldalaghy Mihály országgyűlési képvi­selőt Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely th. város főispánjává, Mikó László földbirto­kost Udvarhelymegye főispánjává, dr. László Dezső ügyvédet Csik vármegye főispánjává, báró altordai Apor Péter földbirtokost Háromszék vármegye főispánjává, dr. nemes Illatky En­dre kormányfőtanácsost Nagyvárad főispánjává kinevezte, Budapest, november 19. A kormányzó viléz Szendroy Lászlói, Csongrád vármegye főis­pánját ettől az állásától saját kérelmére felmen­tette és megengedte, hogy részére buzgó szolgá­lataiért clismeiése tudtul adassék. A kormányzó dr. Molnár Imrét, Bihar vár­megye főispánját ettől nz állásától felmentette és egyidejűleg Csongrád vármegye főispánjává ki­nevezte. 'A kormányzó a belügyminiszter előterjeszté­sére pécsfnlosi Pécsy Miklós Szabolcs-Szatmár várraegye főispánját állásától felmentette és Sza­bolcs-Bercg Tármegye főispánjává kinevezte. Dr. Kölcsey Ferenc országgyűlési képviselőt Szat­rnárnicgyc és Szatmárnémeti th. város főispánjává kinevezte Dr. siménfaivi Siménfalvy Árpá­dot Rereg-Ugocsa vármegye, valamint Ungvár város főispánját ettől az állásától felmentette s A kormány gondoskodik róla, hogy a munkásságot a télirevaló megkereséséhez iuttasa Keresztes Fi "cher belügyminiszter a költségvetési vita keretében ismer­tette tárcája szociális programját Budapest, november 19.* Tasnádi Nagy András elnök dclclőll 10 órakor nyitottá' ineg u képviselőház keddi ülését.' A belügyi larea vitája volt az ülés uapireudjén. A javaslatot G c r g c 1 y f f y Andris előadó ismertette. Köszönetét fejezte ki Bouczos Mik­lós államtitkárnak az árvízkárok helyreállítása körül kifejtett munkájáért. A továbbiakban kö­tötte, hogy a belügyminiszter tervbe vette a köt-" igazgatás reformját. A tisztviselői létszám cipe­lésct szükségesnek mondta. Készletezve kőzöílc a költségvetés címleteit. Bejelentette, hogy az idén közel 130 miJlió pengőt fordítanak szociális cé­lokra, a közmunkákra 400 millió pengő jut. . 30 százalékkal emelkedtek a szociális kiadások. M a r 61 h y-M e i z 1 c r Károly nem fogadta el S javaslatot, majd B'enkő Géza a kormánypárt vezérszónoka beszélj. A huzatért erdélyi részek magyar közigazgatási tisztviselőiről elismeréssel emlékezett meg. Hangoztatta, cz az első költség­vetés, amelyben a magyar szociálpolitika fejlötlc­sében korszakalkotó jelentőségű országos nép- és családvédelmi alap 00 millió pengővel szerepei. Jaross Andor után Mátéffy Viktor szó­lalt fel és általános helyeslés közben visszauta­sította azt az előtte elhangzott kijelentést, mintha »az ország sorsa nem itt dőlne el a képviselőház­bunc. — A mai nehéz időkben — mondotta tffie­lemmel és megértéssel kell foglalkoznunk sors­döntő kérdésekkel és nem lehet egyesek mulasz­tásakent felhozni olyasmit, amit a kor kénysze­rítő hatása alatt vállaltunk. Fűtött és nyugtalan légkörben nem lehet az ország jövőjén munkái­zodni. Nagy vonalakban helyesnek tartja és el­fogadja a költségvetést. .Pcyer Károly kevesellő a beteg munkások táppénzét, Donát h György kérte, fordítsanak nagyobb ősszegeket az egészségvédelemre, M e s­kó Zoltán a vármegyei önkormányzat mellett fog­lalt állást. Baky László cséndörlaktanyák..épí­tését sürgette, Bognár Géza kérte a cigányok­nak egészségügyi szempontból gondozás alá véte­lét. Nagy László a szociális ügyek terén áflaini beavatkozást kért, Csoór Lajos kifogásolta, hogy drága a jegyzői tanfolyamok tandija. ML a ­tolcsy Tamás felszólalása után az elnök a vitát bezárta és bejelentette, hogy a belügyminiszter kiván szólni. i Vitcz Kefcsztes FisHhcf. FercnU belügymi­niszter nagy figyelem közepette válaszolt a yitában elhangzottakra. -'•"— Hangoztatta, a miniszter, hogy a takarékos­«&g ellenerő a költségvetésben a legfontosabb szempontnak, a szociális szempontnak szolgá­lata a legteljesebb mértékben érvényesül. So­hasem volt eiiuek a tárnának olyan költségve­tése, amelyben az összes kiadásoknak több mint 51 százalékát, a szociális kiadások" alkot­•tuk. Hangsúlyozta, bogy nyugodtan yisélf a nyilaskeresztes pártnak' azt az állítását, betgy a. költségvetésben nincs rendszer, mért meg van győződve arról, hogy többet ebben u tekin­tetben tenni ncin lehet és bárki üluo a helyen, scuki niás nem is tudott yolua tenni. A köz­igazgatási kérdésekkel, kapcsolatban elhangzott felszólalásokra válaszolva hangoztatta, hogy érzi annak hátrányát, hogy a. közigazgatás re­formját még nem tudta a törvényhozás elé hozni. Ennek oka az volt, hogy először egy pil­lanatnyi lehetőség sem jutott arra, hogy a tör­vényhozás azzal foglalkozzék. Do a törvényhozás elé fogja hozni azokat a javaslatokat, amelyek a közigazgatási rcfor* mot tartalmazzák. A vármegye az állami életnek olyan ténye­zője, amely nélkül továbbvinni ezt a magyar életet meggyőződése szerint nem lehet De a vármegyét át kell reformálni, mert a vármegye nem mindenben fedi az idő követelményeit. A községek szervezete sem felel meg teljesen a mai kornak- Azt is át kell alakítani. — A másik kérdés, amelyet igen sokan tag­laltak — mondotta a miniszter —, a szoc-iáb­politika kérdése. A nép- és családvédelmi ala­pot azért létesítettem, hogy a hóna alá tudjak nyúlni a legeihagyatottabb néprétegeknek, 'kü­lönösen a mezőgazdasági néprétegnek. Mihelyt annak lehetősége itt lesz, a mezőgazdasági munkásság szociális biztosításáról is valami formában gondoskodni fogok. Ne méltóztassék azt hinni, bogy a kormány ezekkel a kérdések­kel nem foglalkozik. Lehet, hogy a nyilaske­resztes párt, ha hatalomra jutna, 24 óra alatt itt paradicsomot leremteue. Bevallom, hogy ez a kormány uem képes 24 óra alatt megrefor­málni helyzetünket, -másodszor, nem is hajlan­dó elhamarkodottan és meggondolatlanul nyúl­ni ezekhez a problémákhoz. Azt a szemrehá­nyást kaptam, hogy a szociális és családvéde­lem terén nem intézkedtem. Az 1940. évi 23. tc.­nék azóta megjelent végrehajtási utasítása és a bcuncfoglalt végrehajtása fokozatosan meg­indult. TTogy cz a működés nem fog egészen az­zal a sikerrel haladhatni, amelyet neki szán­tunk és amely a költségvetésben lc Van fektet­ve, az nagyon lehetséges. Nem kell bővebben magyaráznom, hogy miért. Nem kell magya­ráznom, mie'súda télnek nézünk olcbc, hogy 'katasztrofálisan rossz termés áll a hátunk mö­gött: A hadbavonulás következtében a nyáron ilóhány százezer ember uem kereshette meg a •teli ellal'4s költségeit. "Ezek olyan feladaték, amelyeknek megoldásán minden rendelkezésre átló eszközzel dolgozni kívánok. — De vis major körülmények következtében be kell jelentenem, bogy azt a szociálpolitikai programot, amelyet terveztem, bizonyos mét,­tékben nem tudom végrehajtani. mert azok a pénzügyi eszközök, amelyek rendelkezésemre állanak, az utolsó fillérig szükségesek lesznek ahhoz, hogy a vis major-okozta nyomorúságon cs nehézségeken segítsünk- Konstruktív módon kívánom megoldani ezt a problémát, hogy en­nek á néprétegnek a téli megélhetését lehelövé tegyem. A kormány ezidőszerint á0 millió pen­gőt biztosított arra a célra, hogy állami köz­munkákat végeztessen, részben a belügyi, rész­ben a földművelésügyi tárca keretébon. 9 r.%1­lió pengőt biztosítottunk úrra, hogy azok a munkások, akik a hadbavonulás következtében elestek a télircvalónak a megkeresésétől és most as ősszel sem képesok munkával megke­resni azt, ami nekik szükséges teli ellátásukra, valamiképpen biztosithassák. Itt nem munka­nélküli segélyről van szó, hanem arról, hogy munka formájában, valami formában biztosít­suk számukra a szükséges keresetet. A miniszternek egy órahosszat tartó beszé­dét a kormánypárt oldalán nagy tapssal fogad­ták. Ezután a Ház a tárca költség vetését álta­lánosságban és részleteiben is elfogadta. A1 legközelebbi ülés szerdán délelőtt 10 órakor lesz és napirendjén szerepel a földművelés­ügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Gruber, Lajos személyes mcgtáuiadtalás jci­niéu visszautasította Kabók Lajosnak azt azi állítását, hogy a bányászsztrájk alatt a sztráj­koló munkásságot kitartásra buzdította. Az ülés egynegyed 7 órakor ért véget Berndorfi alpakka evőeszközök kaphatók 135 Hungária edenyházban Tisza Lajos körút 55. (Mihályi lűszerüzlet mellett) Törvényjavaslat az egyetemi és főiskolai hallgatók felvéte­lének szabályozásáról Budapest, november 19. llóman Bálint val* lás- és közoktatásügyi miniszter az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételének szabályozásáról törvényjavaslatot nynjtott be a képviselőházban. A javaslat célja, hegy az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételének tervázerü irányítását bizto­sítsa. A törvényjavaslat ehhez képest meghatá­rozza a felvehető hallgatók szániának megállapí­tására irányadó szempontokat. Ha az intézetek, befogadóképességének helyes kihasználását más­kép nem lehet biztosítani, lehetőséget ad arra is, hogy az egyetemi és főiskolai ifjúságot a területi elv segítségével kössék egyik, vagy másik egye­temhez, illetve főiskolához. Az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételé­nek alaptétele a magyar ucnizct és a magyar ál­lam iránt való hűség cs erkölesi megbízhatóság. A felvétel kérdésében sz egyetemi, illetve főisko­lai hallgatóság végleg hutúroz. Gondoskodni kiván a javaslat az egyetemi és főiskolai ifjúsági egyesületek szervezésének cs működési körének szabatos körülhatárolásáról is. A javaslat a jóléli gondnokság munkájának ered­ményességét azzal akarja előmozdítani, hogy a diákszociális ügyek irányítására egységesen át­gondolt központi szervezetet kiván felállítani. A javaslat kimondja, hogy a zsidók egyetemi és főiskolai felvételére külön törvényes rendelke. zések irányadók. A javaslat indokolásában egyéb­ként részletesen foglalkozik az úgynevezett nume­rus clausus-törvény megalkotásának előzményei­vel és a törvény történelmi jelentőségével és nem­zetközi hatásával. Ugyancsak ismerteti azokat a kövelett intézkedéseket, amelyek annakidején a Zsidókkal szemben arra irányultak, hogy őket értél miségi' pályákon való túlzott elhelyezkedéstől visszatartsák.

Next

/
Thumbnails
Contents