Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-05 / 251. szám

M ameriKoi einöttvaiasziás estim Newyork", november l "A Reuter-iroda jelenti: A keddi elcktorválasztés előestéjén mondott be­szédében Wilkic az asszonyokhoz szólt és meg­ígérte, hogy mint elnök, mindig azon lesz, hogy távoltartea Amerikát az idegen háborúktól. Meg­ígérte, hogy nem fogja halálba küldeni férjeiket és fiaikat európai és ázsiai harctereken. Róma, november 4. A Giornale d Itália nevv­yorki különtudósitójának távirata szerint tárgyi­lagos megfigyelők és statisztikai kimutatások Roosevelt és Wilkie egyforma esélyét hangoztat­ják a megválasztásra. A Wall-Streeten, ahol októ­ber végén Roosevelt megválasztását 14:5 arány­ban fogadták Willkie ellenéiben, ma már csak 8:5 arányban tartják yalószinfinek. az eddigi, elnök megválasztását. _ . .Gyökeres változásokat, felforgatás nélkül' Közi-Horváíh József országgyűlési képviselő beszéde a felforgató (ervek ellen a hívalásszervezet Erdélyi-estién ' (2 Délmagyefforstdg mUnkaldfsától) Nagy Hallgatóság jelenlétében vasárnap délután 5 órai kezdettel folyt le a rókusi tornacsarnok­ban: a szegődi Hivatásszervezet és az EMSzO közös Erdélyi estje. BzSnyi István hivalásszervezeti titkár üd­vőzlő Seezédo előtt a Dolgozó L'cányok és a Bel­városi Eegényegylet énokkara EruJrődi Ferenc dr. vezényletével nagy sikerrel énekelte el az Erdélyi indulót Gefa Ilonka nagysikerű ének­számai után Barna Mihály, az EMSzO rókusi szervezetének elnöke möndott beszédet köszönt­Ve az erdélyi dolgozókat Nagy sikerrel énekelt ezután magyar nótákat Domonkos Kálmán, majd Németh Aranka dohánygyári mUnkásnö beszélt Kovács Mária énekszáma után Olejnyik .Tózsef Ady- és Juhász-verseket szavalt nagy sikerrel. Kovács Antal nagyváradi munkás be­szédében' az erdélyi munkásság nehéz Helyze­tét ismertette; kitért a románok féktelen ter­rorjára és a munkásság megszállás alatti kál­váriáját ecsetelte. 'A Bolvárősi Legényegylet énekkara katonanótákkal szerepelt ezután nagy sikerrel, majd KÖzi-Horváth József ország­gyűlési képviselő beszédére került a sor. — Nagyobb kenyeret 'és biztos megélhetést kell biztosítani a munkásságnak — mondotta a szónok —, hogy minél több és igazabb ma­gyafl IcJicsscn nevelni, .Változásokat akarunk, de a gyökeres változásokat nem felfordulással akarjak megvalósítani. Nem akarunk paraszt­államot, mert aki parasztállamot akar, az_ haza­áruló. Magyarország gazdasági fejlődésének le­hetőségeit boncolgatta ezután a képviselő és kij'elcntetto, hogy a mezőgazdaság mellett az ipari többtefmelésfe való törekvést sem szabad elhanyagolni, mert Igy könnyep á mult hibáiba eshetünk. — Az őrségváltás keresztény szellemben fo­lyik" a vállalatoknál — folytatta beszédét —, azonban nemcsak személy, hanem szellemcserét akarunk a szociális Magyarország kifejlődése érdekében. Nálunk radikálisabban senki sem akarja a változást, azonban minden Csepp vé­rünkkel tiltakozunk az ellen, hogy valaki más hátálomra, mint a magyar nép akaratáfa Tá­maszkodva akarja itt a változásoTeat előidézni. Magyar törvényeket, magyar intézményeket és magyat vezetőket akarunk. Célunkért mindad­dig harcolunk, amfg a nagyobb", szociálisabb Magyarországon minden dolgozónak megélhe­tést nem biztosítunk. A nagy tetszéssel fogadott beszédet Szönyi István hivatásszervezeti titkár köszönte meg, majd befejezésül a Belvárosi Legényegylet és a Dolgozó Leányok énekkara elénekelte a szé­kely és a magyat] Himnuszt. Kacséh árkormánybiztos érdekes cikke a munkabéremelésröl és az árpolitikáról (2 Délmagyarország munkatársát ól) Kacsóh Bálint .dr. államtitkár rendkívül érdekes vezér­cikket írt a Magyar Élet Párt értesítőjében „Munkabéremelés és mezőgazdasági árpolitika" Címmel. Az államtitkár — aki, mint ismeretes, a magyar árszínvonal központi irányitója — a mnnkabércmelésekkel és a zsír, sertéshús és tej árának emelésével kapcsolatosan megvilá­gítja, hogyan illeszkednek bele ezek az Intézke­dések' a kgrmány. géltüdatoa gazdaságpolitikai .vezetésébe. Az árkormánybiztos mindenekelőtt rátér arra, bogy az árszínvonal tartása nem jelent merev vonalat, hanem ott, ahol nyomós érvek mellette szólnak, az árak emelését meg kell engedni. A nyomós okokat két csoportba sOroz­za. Az egyik" csoportba azok az okok tartoznak, amelyek elhárííhafatlanok" s Ilyenmódon szük­ségszerűen az áremelés megengedését követe­lik. Hyerí plí például a külföldről behozott nyersanyag drágulása, A másik csoportba a munkabéfcmclés tartozik, de erre Csak Cikke befejező részében tér rá az árkormánybiztos, jelezve. Hogy az ipari munkabérek emelkedése az ipari termékek drót Tíélségfclcnftl bizonyos mértékben emelni fogja, Kacsóh' Bálint dr. Hangsúlyozza cikkében, h'ogy a magyar árpolitika a bírálatot minden tekintetben kiállja, különösen ha összehasonlít­juk az árszínvonal változását a többi államok árszinváltozásaival. Angliában a nagykereske­delmi árszínvonal 1940. aUgusztűsátíoz viszo­nyítva 87 százalékkal, Svédországban 81 száza­lókkal, Norvégiában 38 százalékkal, Dániában 53 százalékkal, Jugoszláviában 59 százalékkal emelkedett, szemben a magyarországi 20 szá­zalékos emelkedéssel. Az élelmiszerárakban a Központi Statisztikai Hivatal tanúsága szerint egy év alatt li_ százalékos emelkedés mutatko­zott. „Ami az árpolitikát illeti — írja a kormány­biztos —, ma már világosan áll mindenki előtt, liogy a mezőgazdasági árak emelkedése céltu­datos kormánypolitikái program volt. A mező­gazdasági árak tehát árpolitikai irányítás mel­lett emelkedtek." A Cikk további részében Kacsóh dr. állam­titkár kifejti, hagy a mezőgazdasági árak emelkedésében nagy szefepe volt az idei rossz termesnek is. Az árkormánybiztos azzal fejezi be nagyjelentőségű cikkét, hogy a nagy nem­zeti érdekek a társadalom minden tagjától ál­dozatot követelnek. Elsősorban a fogyasztás korlátozását és ezen túlmenően a termelés leg­messzebbmenő fokozását. A kormány pedig igyekszik megakadályozni azt, hogy a jövedo­FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ JemeToszflfdtíafi sSoCílfls eíemponthól hátrányéi eltolódás következzék ba A kormány a jövő­ken az élelmiszerek árszínvonalát éppúgy tat­'tani kívánja, mint ahogy a munkabér szlnvona. lat Is. Bár oazdao lehetnek i — gazdag lehetnék _ mondja vá gyakozva sok ember. Ez a vágya már a közeljövőben teljesülhet, ha egy három vagy másfe]pengős ál­lamsorsjegyet vásároL A húzás már decemoer 5-fin lesz fínysremtajr 40.000.— AR. P. További nyeremények: p 20.000 P 10.000.—, kétszer P 5.000.—, négy szer P 2.500.—, hatszor P 2.000.-, huszonkétezer P 1.000 stb., sfb Megkezdi működéséi a magyar igazságszolgáltatás a felszabadult területeken Budapest, november 4. A Budapesti Közlöny, november 5-i száma közli a minisztériumnak a keleti és erdélyi országrészek a magyar Szent Koronához visszacsatolásával kapcsolatos igaz­ságügyi szervezeti rendelkezésekről szóló rendele­tét A rendelet újra, illetőleg újonnan felállítja a kolozsvári, marosvásárhelyi és nagyváradi kirá­lyi Ítélőtáblát és királyi főügyészséget, a beszter­cei, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi, máramarosszigeti, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, szatmárnémeti, székelyudvarhelyi és zilahi királyi törvényszéket és királyi ügyészséget, valamint 47 királyi járásbíróságot, a kolozsvári közjegyzői kamarát, a kolozsvári, marosvásárhelyi és nagy­váradi ügyvédi karrarát. Újra, illetőleg újonnan rendszeresít 54 közjegyről állást. A rendelet no­vember 5-én lép hatályba, azt a napot azonban, amelyen az egyes bíróságok és királyi ügyészsé­gek működésűket megkezdik, az igazságúayminisz­ter állapítja meg. n társadalmi egyesületeket bekaecsolják a szerves szocíálnolitíkába Kereszíes-Fisclier belügyminiszter be­széde a belügyi tárca költségvetésének bizot sági tárgyalásán Budapest, november, 4. Hétfőn került soí a belügyi tárca költségvetésének bizottsági tár­gyalására. Számos hozzászólás után Keresztes­Fischer Ferenc belügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Bejelentette, hogy a belügyi tárca keretében fontos javaslatok készülnek: megváltozik a megyei tisztviselők választási rendszere; gondoskodnak a tisztvise­lők szociális irányban való továbbképzéséről; az egyetemek mellett jegyzői tanfolyamokat állítanak fel. Elsőrendű feladata lesz a tárcá­nak' a betegellátás fejlesztése. Az egyesitett bizottság délutáni ülésén a bel­ügyminiszter a felszólalásokra válaszolva, többek között kijelentette, hogy a társadalmi egyesületeket is belekapcsolja abba a társa­dalmi munkaközösségbe, amelyet az átgondoli és szefves szociálpolitika megkíván. Bekap­csolja őket, ha szükséges, kényszerítő úton is olyan formában, hogy mindazok az egyesület tek, amelyek bármilyen vonatkozásban szociá­lis feladatokkal foglalkoznak, csak akkor lop­hatnak akár a társadalöm, akár a közületek részéről támogatást, ha fészlvcsznek abban a szociálpolitikai munkában, amelyét ff« állam inaugurál és végrehajt. Ebben a munkában minden egyesület megkapja a maga feladatát Az együttes bizottság a belügyi tárca költ­ségvetését változatlanul elfogadta. Kedden dél­előtt 10 órakor a földművelésügyi tárca tár­gyalása következik-

Next

/
Thumbnails
Contents