Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-17 / 262. szám

A ngolcoszfáigos elemi iskolai oktatás nehézséget a tangán írdehes javaslat az alsotanuat járftshOr elöd az uf Isholadpussal kapcsolatban DZCMÁGYÁRORSZÁG (2 Délmagyarország nw.nhatár,sától) 'A1 nyolcosztályos elemi népiskola bevezetéséről szóló törvénnyel kapcsolatosan igen érdekesen világítja meg a tanyai népoktatás helyzetét Tornai József nagyszéksósi tanító, aki igen érdekes előadást tartott erről a témáról Alsótanyán. — A nyolcosztályos népiskoláról szóló törvény a fejlődés kívánalmainak szem előtt tartásárai, rugalmasan alkalmazkodik a való élethez, — mondotta Tarnai József tanító. — Figyelmet szentel a városi, a falusi és tanyai gyermekek szükségleteinek s ennek szem előtt tartásával intézkedik a nyolcosztályos népiskola típusai tekintetében. Tarnai József kifejtette, hogy az új iskolatörvény bevezetése a városi és falusi népiskolákban nem okoz nehézségeket, (csupán a ta. nyai iskolatípusoknál merül fel nehézség. A tanyai iskolákban egy tanterem s egy tanító áll a népoktatási hatóság rendelkezésére. Ilyen körülmények között a nyolcosztályos iskolatípus megvalósítása a tanítási eredmény erős visszaesése nélkül lehetetlen. A bat osztálySs elemi iskolát vezető tanító eddig is tanítói tudásának s erejének legjavát adta, de ennél többet már nem tehet. Más a helyzet a két tanerős, részben megfcztotl iskolatípusoknál. Az alsó tagozat tanítója itt az I—IV. osztályt, a felső tagozaté pedig az V—VIII. osztályt taníthatja. Az első négy osztály tanéve 10, a másik négyé pedig hat hónapból áll. A felső tagozat tanítója eszerint csak évi hat hónapot tanítana, mig az alsóé tizet, azonban, a törvény úgy intézkedik, hogy mindkét tanítóra nyolchavi tanítási idő essék. A felső tagozat tanítója tehát szeptember 1-én kezdi meg a tanévet, éspedig november l-ig az alsó tagozat tanítóját helyettesíti, majd átadja a III—IV. osztályt, viszont a vizsgák idején njra átveszi s ő vizsgáztat A tanerőkre nézve ez kissé visszás helyzetet teremt, mert a tanitó nem szívesen adja át osztályát s nem lehet kívánni egyetlen tanerőtől sem, Kogy 6 hónapi munkája után az egész tanévért felelősséget vállaljon. A leventeoktatással kapcsolatosan Tarnai József javaslatot dolgozott ki az al3ótanyai járáskör részére, amelyben a következő lépések megtételét sürgeti: Eszközöljék ki, bogy a 14. tanévet betöltő, leventeköteles ifjú a 6 hónapig tartó tanév ideje alatt levente-foglalkoztatáson ne vegyen részt. A tanévre előírt kiképzési anyagot tanítóoktató vezetése alatt szeptember, október, április, május és június hónapokban, heti 4—5 órás kiképzés kapcsán sajátítsa el. Az V—VIII. Osztályok vezetőtanítói ilyen körülmények között az említett öt hónap alatt leventeoktatói, míg a tanév többi 6 hónapja alatt tanítói hivatást teljesítenének s ilymódon az osztálycsere problémája is megoldódnék. A téli foglalkoztatások elhagyása a gyermekek tit kos ragya mindenkinek, hogy egyszer vagyonhoz jusson. Ez a vágya könnyen teljesülhet. vegyen AHamsorsiegyet, ennek segítségével könnyen juthat nagyobb pénzösszeghez. — Ara: egész 3 P, fél 1.50 P, főnyeremény 4 O.O O O a. Y. 19.600 nyeremény 2SS.OOO P értékben. Hutás dcccmt»cr 5. A sorsjegy kaptató s<wsjegy-főáribü-, toknál, valamint az összes doháoytözsdékbpn. ., 50 százalékának Ruházati hiányossága miatt is kívánatos lenne. Tarnai József a továbbiakban rátér a VII. es VIII. osztály fokozatos bevezetésére s kifejti, hogy a VI. osztály után automatikusan megnyíló VII. osztály elhelyezését úgy lehetne legjobban megoldani, hogy a két tauerős iskoláknál még működésben lévő gazdasági továbbképző iskolák mellett a VII. osztály nem nyílna meg, hanem minden második gazdasági továbbképző közelében megnyílna a népiskola VTT. osztálya, ahová a környék VII osztályos növendékei járhatnának. A' nyolcosztályos elemi iskoláról szóló törvény ötéves terve kapcsán a jelenleg két tanerős és 1 tantermes iskolák bizonyára kiépülnek s így as iskolák" megtarthatják majd körzetüket és növendékeiket a VIII. osztályig fölvezethetik. Amennyiben a 6 hónapos tanítási idő alatt a leventeoktatás nem szünetelne, vagyiá as alsótanyai járáskör ily irányú lépései nem volnának célravezetők, Tarnai József tanító beadványában javasolja, hrgy a szülők kérjék a 9 hónapos tanév további fenntartását. Igy a felső tagozatot vezető tanító már szeptemberben megkezdhetné munkaját az V—VIII. osztályban s nem kellene átvennie az alsó osztályokat és minden súrlódás elkerülhető lenne. Tarnai József így fejezi be beadványát) — Mi, tanyai tanítók lelkünk irinden melegével vesszük ki részünket a további munká ból s hisszük, hogy ezzel a törvénnyel a nemzet legégetőbb problémája valósul meg. Adja Isten, hogy az elvetendő magból egy szebb, boldogabb magyar élet fakadjon. MM OHM illatszer, manikűr, fésűkazelták, illatszerszérók, futurit készletek, púderdobozok dus választékban. Olcsó árak. Vénusz Drogériát Mikszáth Kálmán ut a 5. sz. • 288 Unió érvényes. SZEGED A BÉRLETEK VAROSA Az egész országban Szegeden van a legtöbb bérlet (A Délmagyarország munkatársától) Nemrégiben statisztika jelent meg arról, hogy Magyarország 16 millió katasztrális hold földje-, bői 2.8 millió katasztrális hold, vagyis 17.4 százalék van bérbeadva. Érdekes a kimutatásnak az a része, amely feltünteti, hogy egyes vidékeken mennyire kiterjedt a bérleti gazdálkodás. Ebben a tekintetben éppen Szeged városa vezet Szeged 69.000 katasztrális hold földbirtokával a legnagyobb határú városok közé tartozik és Szeged területének 33.8 százaléka, szántóinak pedig 58.3 százaléka van a bérlök kezén. A városi földbirtokot tekintve tehát itt van a legtöbb bérlet és a bérlőgazdák száma is Szegeden a legnagyobb. Különben az Alföld törvényhatóságai a bérletek" aránya szempontjából három csoportab oszthatók: területükből egyötödrésznél kevesebbet adnak bérbe az északi vármegyék, azaz Szatmár, Ugoesa és Bereg (12.2 százalék), Szabolcs és Ung vármegyék (17.7 százalék), Pestmegye (161), Baja városa pedig földjeinek 18 százalékát értékesíti bérletek útján. Az országos átlag körül van a bérletek száma Csanád, Arad és Törontál vármegyékben, ahol 19.7 százalék, a bérlet, Békésmegyében 20 9, Hódmezővásárhely ellenben földjeinek 26 százalékát értékesíti bérlelek útján és ugyanez a helyzet a gyümölcséről híres Kecskeméten is. A bérletek' aránya tekintetében szintén riválisnak számíthat Debrecen városa, ahol az összes területeken a bérletek 37-1 százalékot tesznek ki. Szeged és Debreten abban is megegyeznek egymással, togy bár a legnagyobb földbirtokkal rendelkező városok, ezeken a helyeken a tulajdonos kezao aránylag igen kis területű föld maradt Szögödén is as a helyzet, hogy a Szilyeiztei-mújbri gazdasagot leszámítva, fökénl i? as erdőségekét műveli maga a város. Erre különben az erdőtörvény külön is kötelezi a városokat és ennek is tudható be. hogy az erdőségeket a legtöbb város maga kezeli. Az erdőgazdálkodásnak megfelelően került most sor Szeged környékén a 187 holdas erdőség kitermelésére. Ebből Csengéién 2 holdas erdő jut, Alsótanyán pedig 185 hold erdőt termelnek ki. Pontosan az üzemterveknek megfelelően hajtja végre Szeged az erdőkitermelést és ennek következményeképpen az erdősítést is, Ugyanis amennyi erdőt kitermelnek egy égben, ugyanannyit kell fásítani is, így a város erdőterülete alig változik. Hiiszonöiéves for. gókra van beosztva a város erdőterülete, moít a negyedszázaddal ezelőtt fásított erdők kerülnek kitermelésre. A súlyos fahiány következtében az erdőségekkel rendelkező városok, így Szeged is azt kérték legutóbb a földművelésügyi minisztériumtól, engedélyezze, bogy az előírtaknál nagyobb területű erdőséget termelhessenek ki az idén. A minisztérium ehhez engedélyt is adott és valószínűleg a téli hónapok alatt még további erdőterületeket fognak Szeged környékén kitermelni. Ennek megfelelően viszont a ta vasszal nagyarányú erdősítés kezdődik Szeged, határában. llllllllllllllllllllllllllltlIlllllllllllllllllllllllllllllMIIIIIIIIII® Konyha BlITOnOK állandóra k t á rr ra ifj. H E G E D U S műbútorasztalosnál' Somogyi-utca 15 tUIIUHI,tljlI)llittlllltlllllllli>ii>liltllllUlllli!IIIIIIIIMJ1(tllU