Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-02 / 224. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szerda, 1940. X. 2. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP Mussolini cs Cíano tanácskozásai franco küldöttjével Spanyolország szervesen bekapcsolódik a fengelüpolltlkába Nem szűnnek az Anglia elleni légitámadások Róma, októbeí 1. Serrauo Suner spanyol belügyminiszter és kísérete, Németországból jövet, kedden délelőtt 10 órakor megérkezett Rómába, ahol az olasz és spanyol zászlókkal gazdagon fellobogózott Termini-pályaudvaron Ciano gróf üdvözölte spanyol vendégeit- Róma lakosságának üdvözlő lelkesedése közepette kísérte az olasz külügyminiszter Franco küldöttjét a Villa MadamábaSerrano Suner szállására érkezve, a Villa Madamában mintegy tíz percig tanácskozott Ciano gróffal, aki azonnal a Palazzo Veneziába hajtatott. A Püce 11 óra 10 perekür az olasz külügyminiszter jelenlétében fogadta a spanyol külügyminisztert. A nagyfontosságú tanácskozások 12 óra 25 percig tartottak. Egy órakor Ciano gróf villásfeggelit adott Serrano Suner tiszteletére. Serrano Suner az egész délutánt a Madamevillában töltötte. A miniszter tiszteletére Ciano gróf külügyminiszter 9 órakor az Ambassadorszállóban estebédet adott. Estebéd után a spanyol miniszter és kísérete Pavolini nevelésügyi miniszter meghívására végignézte az Altazar ostroma című filmet, amelynek nagy sikere voltSpanuolország nem hadviselői áliaspontfánah tisztázása Róma, október 1. Római politikai körökben kiemelik azt a lelkes fogadtatást, amelyben a .római előkelőségek és Róma város népe részesítette Serrano Sünef spanyol belügyminisztert. Római politikai körök rámutatnak arra, liogy a Cavdillo Serrano Sunernél nem is találhatott volna, megfelelőbb kiküldöttet. Azok a megbeszélések, amelyeket Serrano SuneP a berlini tárgyalások után folytat majd a Düceval és Ciano gróffal, Spanyolország nem hadvisrlö álláspontjával: tisztázására vezetnek. Romai politikai körökben nagy fontosságot 'tulajdonítanak ezeknek a. megbeszéléseknek, de nem közölnek, arról semmit, hogy a megbeszélések a spanyol nem hadviselő álláspont tisztázásán tul is terjednek majd. Megállapítják, hogy az ellenfelek már annak elhitetcsével mesterkednek, hogy Olaszország erős nyomást gyakoTol Spanyolországra abból a célból, hogy Spanyolország adja fel nem. hadviselő álláspontját és vegyen reszt az Anglia elleni háborúban. Illetékes római körökben határozottan kijelentették, hogy ilyen irányú nyomás nem történt és ezt csak a brit hírverés találta ki azerf, hogy ezután világgá, kürtölje a tengelyhatalmak diplomáciai vereségéi cs London diplomáciai győzelmei. Denemavalhozási mozgalom az EgiiesiW-Ailamohban Róma, október 1. A Giornale (Tllalia newyorki jelentése szerint az Egyesült-Államokban erősödik, az a. mozgalom, amelynek 'célja Amerikát távoltartani a beavatkozástól. A mozgalomnak erős lökést adott az olasz-ncmcljapán szövetségi szerződés létrejötte. Az Utóbbi napokban- bizottság alakult, amely az egész országban nagyszabású tevékenységbe fog a háborúba való beavatkozás ellen. A bizottságban két tábornok is helyet foglal cs tagja a bizottságunk Henry Ford is. A bizottság működése célján 1 a következőket tűzte ki:" 1. "Az Egyesült-Államok minden energiáját ti védelemre összrpontnsitani. f. Amerikát trívnltartani a kiilső háborútól. 3. Angliának szóló segítséget a „fizess ós vidd" elvére korlátozni. X Szovjet szerepe Anglia megsemmisítésében Róma, október 1. A Popölo dfItália az olasznémet-japán hármas szövetségi szerződéssel foglalkozva, azt írja, hogy a három szövetséges nagyhatalomnak eltökélt szándéka Afrikából XVI. ÉvfolRfom 224 szám és 'Ázsiából kiűzni az angolokat. Ebben a. törekvésben a három nagyhatalmon kívül szerepet. vállalhat a Szovjet is a saját, életterében. Eltökélt szándéka a bárom szövetséges hatalomnak, hogy ha Anglia csökönyösnck mutatkoznék. az egész angol birodalmat összetörni és Anglia uralmát az angol szigetekre és a kanadai függvényre visszaszorítani. A szövetséges hatalmak, fegyverrel támadnak meg minden olyan hatalmat, amely Anglia oldatán akarna a háborúiba beleavatkozni. A hármas szövetség csak annyiban vonatkozik Nagybritannián kívül az Egyesült-Államokra ig, amennyiben Amerikában van olyan áramlat és ezt az áramlatot a jelen pillanatban maga a kormány cs bizonyos plutokrata körök képviselik, amely a háborúba akarja sodorni az Egyesült-Államokat. Ha ennek az áramlat, nak ez sikerül, a tengelyhatalmak és szövetségeseik a világ minden részében és az összes tengereken minden rendelkezésükre álló eszközzel hadat fognak viselni. Nagybritanniá új szövetségese ellen. Egymás! követő légitámadások Anglia ellen Berlin, október 1. A Német Távirati Iroda jelenti: Német hajcirajok kedden hajnaltól kezdve egymást követő támadásokat hajtanak végre Anglia ellen. Angol terület felett még mindig folynak légicsaták. Az eddig beérkezett jelentések szerint a németek lelőttek 12 angol gépet, ezek köziil hat Spitfire- és hat Hurricane-mintáju. Mindegyik német gép visszatért. Egy német harciraj kedden délelőtt 30 méterre ereszkedett le Skócia nyugati partján fekvő egyik repülőtér fölé és sikeres támadást hajtott végre. Megfigyelték, hogy a csarnokokban nagy tiizek keletkeztek és a futómezőnyt találatok érték. Ezenkívül géppuskatűzzel szétromboltak néhány földön levő gépet. London leié Berlin, október 1. A" Német Távirati Iroda jelenti: A keddi nap folyamán nagyobb csoport, német repülőgép átrepülte az angol csatorna, partvidékét, miután már előbb, egészen kdra reggeltől kezdve többször London felé repüllek más gépek. A német bombázókat számos vadászrepülőgép kísérte. A repülők nagy része London felé repült. Több kisebb csoport más irányba vette úlját. Teleki miniszterelnök ismertette a Kormaim erdélyi programját, milaíKozolf az amnesztiarc!? deleiről, a 3400-as rendeld felfüggesztéséről és őeielenfefíe a szegedi Horthy Hlhlös egyetem megszervezését Budapest, október 2. A Magyar Élet Pártja kedd este tartotta a nyári vakáció ulán clsö pártértekezletét, amely iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az értekezlcti teremben a kormány tagjainak c nek nemzetiszínű szallaggal diszitett fényképét. Báró Vay László országos elnök 7 óra után nyitotta neg a pártértckezlclct, amelynek résztvevői hosszantartó meleg ünneplésben részesítették a terembe lépő miniszterelnököt. Báró Vay László országos elnök megnyitóbeszédében a keleti és erdélyi országrészek visszatéréséről szólt, majd azokról emlékezett meg, akiknek vezetése alatt a hazatérés megtörtént. Főméltóságu urunk húszéves országlása alatt — mondotta _ bölcs előrelátással, atyai gondoskodással vezette ezt a nemzetet. Szerelőt és hála veszi körül ezért a főméltóságu urunkat és imáinkban arra kérjük a Mindenhatót, tartsa meg nekünk hosszú éveken át,,hogy vágyaink teljes eléréséhez vezethessen bennünket. Az értekezlet résztvevői helyükről felállva, igen hosszú ideig tartó, meleg ünnepléssel fejezték ki hódolatukat a kormányzó iránt. — Meg kell emlékeznünk — folytatta az elnök — a magyar nemzet büszkeségéről, a magvar honvédekről. Büszkék vagyunk rájuk, mert az őrtállásuk nélkül ma nem ünnepelhetnénk. (Éljenzés és taps.) — Mindannyiunk szive hálával telt el és szavakkal nem mondhatunk elcg köszönetet pártelnökünknek, Teleki Pál gróf miniszterelnök urnák. Meg Leli emlekeznunk Cc.ákv István gróf külücvminiszter úrról, akinek nevét a nemzet szeretettel és rajongással emlegeti. Ezután igen nagy érdeklődés közfcpctte Teleki Pál gróf miniszterelnök emelkedett szólásra hogy beszámoljon a keleti és erdélyi országrészek visszatérésének momentumairól cs más időszerű kérdésekről. Foglalkozott a bécsi döntés előzményeivel, méltatta a döntés jelentőségét, majd a legnagyobb elismeréssel szólott a magyar nemzeti hadsereg Szerepéről és jelentőségéről. — A bécsi döntés történelmi beállításával — mondotta — ezúttal nem kívánok foglalkozni, mert hiszen szerdai képviselőházi beszédemben szólok erről. Egyet mondhatok: amit Németország és Olaszország eldöntött, az részükről jól álgondalt Volt, Amennyiben hozzájárullak ahhoz, hogy a döntésig eljutottunk. Azt mondhatnám, a mi részünkről is jól megfontoltuk a dolgokat. Akármennyire nehéz volt is erre az útra lépni, meggyőződésem most utólag is az, hogy helyes volt. Azt is mondhatom, hogy nem adtunk fel semmit ebben az időben sem állami függetlenségünkből, sem szabad akaratunk gyakorlásából, mert egy döntésbe belemenni, azt vállalni és megnyugodni, ezt minden független állani megteheti és nern adtunk fel semmit a nemzet immanens értékéiből sem. A közeli dolgok felelősségét érezve, a nemzet messze távolba néző történelmi felelősségérzetével próbáltuk lelkiismeretünk szerint azt a nehéz és nagv ügyét, a nemzetnek ezt a nagy és nehéz történelmi problémáját e pillanatban ugv megoldani, ahogyan lehetséges volt. Természetesen mély fájdalom tölt el bennünket az odaát maradt magyarokért. Én mondhatom, hogv saját szemeIvemre vonatkozólag, nem is kivántsm a kózőröm