Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-10 / 231. szám

DECMAGYARORSZAG Csütörtök, 1940. OKTÓBER 10. bogy panaszait előadja. Nem történt sen miféle megnyugtatás a bécsi döntést és aunak nn.nde» konzekvenciáját elfogadó román kormány részéről. Mi a magunk részéről megtettünk mindent. Beszélt ezután a miniszter elnök az »Umversul« Sikkéről, amely azt állitja, hegy a bécsi döntéssel megvont határok nem telelnek meg. Felkiáltások: Nekünk nem lelelnek megl Visztfza az ezeréves batárokat! Mindent visszat — Elérkezett a pillanat — hangsúlyozta a miniszterelnök — amikor a pohár betelt. Mi tegnapelőttől retorzióval élünk. (Altalános helyeslés.) Tegnap 850 románt, részben vezető személyiséget tettünk át a határon. Ezt kénytelenek leszünk folytatni és csetteg tokozni is, hogyha meg nem állítják ezt a folyamatot és rendet uem teremtenek saját országukban, A nagy helyesléssel és tapssal fogadolt beszéd után áttért a képviselőház a napirend egyetlen pontjára. A miniszterelnök a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek képviselőinek behívásáról szóló inditvány a Ház egyhangúlag elfogadta. Ezután az interpellációkra tértek át. Rajniss Ferenc a zsidótörvény ügyében interpellált. Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy maga is komplikáltnak tartja a II. zsidótörvényt, olyannak, amely visszaélésekre ad alkalmai — Bár nem tartom helyesnek — mondotta a miniszterelnök —, hogy folyton uj törvényt hozzunk ugyanabban a kérdésben, de belátva a legutóbb alkotott törvény végrehajthatatlanságát, elhatároztam, hogy egyszerű, radikális, rövid, világos és félremagyarázhatatlan törvénnyel tisztázzuk a kérdési f Bejelentette, hogy rövid időn belül beterjeszti az uj javaslatot. R a j n 1 s s Ferenc mondta el ezután második Interpellációját az összkormányhoz a magyar birtokpolitikai tőrvények egységes reformja és kodifikálása tárgyában. Az interpellációra Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszolt. Egyetért Rajnissal abban, hogy a földbirtokpolitikánk lassankint káosszá fejlődött. Ennek részben az az oka, hogy amikor földbirtokpolitikai kérdéseket tárgyaltak, rendszerint inkább politikai oldalát látták a kérdésnek. Ezzel tisztában volt a legutóbbi törvény tárgyalásakor is. A javaslat itt volt, nem tudott rajta gyökeresen változtatni. Ha pedig ő, mint gróf is, ezt a Javaslatot levette volna a napirendről azzal, hogy majd hat hónap múlva hoz egy másikat, akkor mindjárt azt mondták volna, hoey persze, erről fuj a szél. Letárgyaltait* a javaslatot Túlságosan sokat foglalkoztak a kérdés politikai oldalával és tulkeveset a szakszerű termelési oldalával. Kiemelte, hogy bizonyos pontokon nemcsak a középbirtok, de móg a nagybirtok is módosult, ezt azonban nem tudjuk, hogy az ország melyik vidékén racionális a kisbirtok, melyiken a középbirtok. Ezt a tájkülönbségek kutatásával kell megállapítani. Ez nagyon nagy munka. Annak megállapítása nélkül azonban, hogy mi hol racionális, nem tudunk tovább menni. Az agrogeologiai munkálatok az ország tiszai vidékén eléggé készen vannak, megbízást adott ennek további kidolgozására. Termclésileg is át kell alakulnunk. Itt vannak a német szakértők, tárgyait velük és egyet is ért velük ahban, hogy Magyarországnak, mint kis országnak, nem mennyiségi, hanem minőségi termelést kell íolytatniu. Hangsúlyozta, hogy ezeket az előmunkálatokat el kell Végezni, csak azután lehet törvényt alkotni. A miniszterelnök válaszát a Ház tudomásul vette. Ezután került sor Kossuth Pál interpellációjára a tokajhegyaljai szöUőkárok ügyében. Lukéc.s Béla államtitkár válaszában kijelentette: a földmüvelésügyi kormány tisztában van azokkal a károkkal, amelyek az idén a szöllősgazdákat érték. A miniszter elrendelte, hogy a kárfelvételeket csinálják meg. A szöllösguzdákat megsegítik, hogy folytatni tudják a termelést, Ezuláu Közi-Horváth József interpellált a vasúti pályamunkásság és a postai távirdamunkásság órabérének felemelése és családi bérpótléknak megadása tárgyában. Varga József dr. miniszter válaszában bejelentette, hogy a vasúti és postai munkásság családi pótlékot kap. Ezután Közi-Horváth József elmondotta második interpellációját az ipari és kereskedelmi kisfizetésű alkalmazottak fizetésének a megélhetés drágulásának arányában való rendezése tárgyában. Az interpellációt kiadláh g kereskedelem és közlekedési, valamint iparügyi uiiniszternek. "Vájna Gábor a miniszterelnökhöz Interpellált a román uralom alatt maradt erdélyi magyarság üldöztetésének szigorú megtorlása ügyében. M a t o 1 c s y Mátyás ugyancsak a miniszterelnökhöz interpellált Csáky István gróf külügyminiszternek a Giornale d'Italiaban közzétett nyilatkozata tárgyában. Az interpellációkat kiadták a miniszterelnöknek. Gruber Lajos a miniszterelnökhöz és a honvédelmi miniszterhez interpellált a leszereltek és a nyáron kereset nélkül maradtak téli ellátásának rendezése, A b o n y i Ferenc ugyancsak a miniszterelnökhöz a zsidó sajtó és irodalom, valamint a szociáldemokrata párt haladéktalan betiltása tárgyában. Az interpellációkat kiadták a miniszterelnöknek. G á 1 Csaba >Keresztes-Flseher Miklós különös karrierje tárgyában* interpellált a belügyndniszterhez. Maróthy Károly a miniszterelnökhöz interpellációt a harmadik és egyben végleges zsidótörvény megalkotása tárgyában, M a f BI csy Mátyás a miniszterelnökhöz interpellált 4 földkérdés megoldásának teljes csődje tárgyé* ban. Az interpellációkat kiadták az illetékes ml* nisztcrekneL Papp József és Gesztei Nagy László Interpellációjuk elmondására halasztást kértek ós kaptak. Az ülés végén személyes megtámadtatás Címén M a t o 1 c s y Mátyás szólalt fel, majd szavaira Somogyi Gyula válaszolt S z i n y e y-M e r s e Jenő bemutatta a Háznak a felsőház átiratát, amelyben tudatja, hogy a keresztény vallásfelekezetekről szóló törvényjavaslatot a képviselőház szövegezésében változatlanul elfogadta. Közli még a felsőház átirata, hogy a miniszterelnöknek a visszacsatolt részek országgyűlési képviselőinek meghívásáról szólói indítványát a felsőház szintén égyhangulag elfogadta. A képviselőház ülése fél 4-kor véget, ért, Megkezdődött Piroska csongrádi polgármester fegyelmi ügyének tárgyalása fl főügyész azt inditványozia, hogy fosszák meg áliásá'ól Piroska János dr.-l (A Délmagyarország munkatársától) Hoszszú évek után befejezéshez közeledik a csongrádi Bomba-pör utolsó mellékhajtása is. Megírta a Délmagyarország, hogy a belügyminiszter Csanád vármegye főszolgabíróját bízta meg Piroska János dr. állásától felfüggesztett csongrádi poplgármester fegyelmi ügyének lefolytatásával. A felfüggesztett gsongrádi polgármester ellen lefolytatott fegyelmi vizsgálat az elmúlt napokban ért véget. A fegyelmi vizsgálat eredményeképpen összehívták Szajoli Fehér Miklós dr. főispán elnöklete mellett Csanád vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmányát. Amint Ismeretes, Piroska János d?. polgármester fegyelmi ügyének elindítója az a sajtópor volt, amelyet Piroska indított Sági S. Júnös és Forgó Fereng ellen ós amely éveken kerosztül foglalkoztatta a szegcdi törvényszéket. A vádlottakat, Sági S. Jánost és Forgá Györgyöt a törvényszék fölmentette. Megállapította a törvényszék, hogy azok a vádak, amelyeket Sági S. János a „Bomba" című röpiratban a polgármesterrel 6zemben felhozott, igaznak bizonyultak. A törvényszék ítéletei után a belügyminiszter eljárást indíttatott Piroska János ellen, majd még az év elején felfüggesztette állásától. A fegyelmi tárgyalás megkezdése után Bánffy József dr. vármegyei tlsztifőügyésá indítványában kérte, hogy a fegyelmi választmány mondja ki bűnösnek Piroska Jánost, állásától fossza meg és kötelezze a felmerült, közel 2000 pengő perköltség megfizetésére. A táígyalás előreláthatólag több napot vesz majd igénybe. Életfogytiglani fegyházra Ítélték a makói rablógyilkost (A Délmagyarország munkatársától) Kegyeltlen rablógyilkosság történt január 30-án Makón. Egy fiatalember házvétel ürügyével becsengetett Daoda János kőművesmester házába. A csengetésre Daoda Jánosné nyitott ajtót. Az asszony körülvezette a háznéző fiatalembert a szobákban. Amikor a kamrába értek, a fiatalember a földre lökte 57 éves Daodánét, kabátja alól kirántotta kését és kétszer az asszony hasába szúrt. Daodáné ekkor még nem vesztette el eszméletét, mire a támadó a földről felkapott egy baltát és az asszony fejére sújtott. Ezután a szobába meut, ahol a szekrényben megtalálta Daodáék 110 pengő készpénzét. Ezzel' az összeggel a rabló elmenekült. A súlyosan sérült Daodánénak még a merénylet után volt annyi ereje, hogy a szomszédokat értesitse az esetről. Az asszonyt ezután kórházba szállították, ahol másnap h»shártysvgyulladás következtében meghalt. A rablógyilkosság ügyében megindult nyomozás megállapította, hogy a rablógyilkosságot Papp Mihály 32 éves asztalossegéd követte cl. Pappot Hódmezővásárhelyen fogták el a detektívek éppen akkor, amikor bevonult katonának. A szegedi ügyészség előre megfontolt szándékos emberölés, rablás, rablás bűntettének kisérlete és 9 rendbeli lopás miatt adott ki vádiratot Papp ellen. Megállapította ugyanis, hogy a rablógyilkos Papp május óla lopásokból tartotta fenn magát. A rablógyilkosság ügyével szerdán foglalkozott a törvényszék U n g v á r y-tanácsa. A darécruhába öltözött vádlottat szuronyos fegyőr vezette el a törvényszék elé. Papp Mihály sirva tett beismerő vallomást. — Megöltem Daodánét — mondotta —, de nem készültem előre megölésére. Csupán azzal a szándékkal mentem be házába, ha az asszony egyedül lesz odahaza, leütöm, összekötözöm és kirabolom. — Akkor minek vitt magával kést kérdezte Ungváry eluök. — Csupán meg akartam ijeszteni! A vádlott ezután elmondotta, hogy amikor először szúrt Daodánéba, elvesztette a fejét és nem tudta, hogy mit cselekszik. Amikor azt hitte, hogy, az asszonnyal már végzett, feldúlta a szekrényt és az ott talált pénzt, állítása szerint 90 és neui 110 pengőt, magához vette. Mire visszament a! kamrába, Daodáné eltűnt. A keresésére indult, da amikor látta, hogy az asszony egy másik kamrába menekült és annak ajtaját magára zárta, elmenekült. A tanuként kihallgatott Daoda János szerint a vádlott nem 90, de nem is 110 pengőt, hanem 658 pengőt vitt el. Ezután több tanú arról vullott, hogy amikor a vádlott előtt beszélték, hogy Daodánct meggyilkolták és kirabolták, Papp a következőket mondotta; — lla én lennék a biró, a gyilkost felakasztanám ! . . < Incze Gyula dr. orvosszakértő véleményében elmondotta, hogy az elhaltat három szúrás érte, ezek közül valamennyi halálos volt. A vádlott elmeállapotára nézve előadta, hogy Tapp Mihály lettének elkövetésekor szabad akaratelhatárczással birt. Az orvosszakértő véleménye utáa L i s z k a y Lóránd dr. ügyész vád-, majd S t e i H Viktor dr. védőbeszédére került a sor. Az ügyész a törvényszéktől a törvény teljes szigorát kérte alkalmazni, mig a védő csupán halált okozó súlyos testisértésben és rablásban kélte a vádlottat bűnösnek kimondani. Közel egyórai tanácskozás után hozta meg S törvényszék Ítéletét. A vádlottat rablással párosult szándékos emberölés bűntettében és 9 rendbeli lopásban mondotta ki bűnösnek, ezért életfogytiglani fegyházbüntetésre Ítélte. Az Ítélet ellen : ui ügyész b Hál büntetés kiszabásáért, a védő enyhítésért Mlctbczett Az ügy rövidesen a tábla elé kerül