Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-05 / 227. szám

EBI Szombat, 1940. X. 5. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. éviolaiam 227. szám A szegedi egyetem és a magyarság A szerdai közgyűlésen, amikor a szegedi egyetem sorsa — nem került szóba, a város polgármestere igyekezett pár szóval enyhíteni azt a ncma fájdalmat, amivel — mint felállás-" sal a gyászt, — a közgyűlés tagjai az egyetemi jogi karának elvesztése felett érzett fájdalmát mutatta meg. A kormány — mondotta brómnak szánt szavaiban a polgármester, — nem is enged meg semmiféle tiltakozást terve, elhatározása, cselekvése ellenNem tudjuk, Hogy ez a tilalom Hogyan szólt, de, úgylátszik, csak Szegedre lehet címezve. A. debreceni egyetemről ncgy katedra jön Szegedre s ahhoz a négy tanárhoz, akinek katedrájával a szegedi egyetem bővül, úgy hírlik, hogv összesen tizennyolc hallgató volt az elmúlt félévben beiratkozva. Igaz, hogy nemcsak ebből a szempontból kell mérlegelni a katedrákban való gyarapodás jelentőségét, de mérlegelni kell ebből a szempontból is. Viszont a jogi kar elvesztését sem kizárólag a hallgatók számával mérjük le, hiába fá,i elsősorban az, ami a yárosnak fáj s hiába panaszoljuk elsősorban azt, ami a városnak lehetne panasza. A jogi oktatás elsorvasztása, aminek fájdalmát a megszüntetés kemény szava helyett a szüneteltetés vigasztaló igéjével hirdették meg, nemcsak a városnak vesztesége, hanem az egész magyarságé. Az ország vezetése ma még elsősorban a jogászok kezében van, a közületek irányításában ma még a. jogászi műveltséget s a szinte tradicionális jogi jártasságot nélkülözni nem lehet. S most az a helyzet, bogy az erdélyi románság fiainak rendelkezésére áll majd a kolozsvári egyetem, melynek jogi fakultása úgy a hallgatóknak, mint a katedráknak számában hatalmas arányban fogja 'túlszárnyalni a szegedi. Ferenc József-egyetem jogi fakultásának méreteit, a ruszin fiatalság, lia jogot akar végezni, a debreceni egyetemhez vezető út.at kényelmesen meg fogja találni, a dunántúli németség ifjai is jogásszá képezhetik ki magukat a pécsi egyetemen, csak az alföldi magyarság gyermekei számára nehezedik meg az a pálya, amely elsősorban neveli fel a nemzet, a társadalom, az állami és az önkormányzatok irányítására hivatottakat. Mi természetesen nem azt fájlaljuk, bogy ebben a Vonatkozásban a románok, ruszinok, a hazai Szlovákok és németek jó helyzetben lesznek, fsak fájlaljuk azt, hogy az alföldi magyarság fóvására alakul ki ebben a vonatkozásban egyenlőtlen helyzet s bogy a, szegedi egyetem jogi fakultásának elsorvasztása kettős veszteséget s kettős fájdalmat okozva, teremti meg ezt az egyenlőtlenséget. Teleki Pál gróf által hirdetett nemzetiségi politikát szükségesnek, korszerűnek és helyesnek kell tartani, de a jogok egyenlőségén alapuló nemzetiségi politika sem kívánhatja azt, hogy az alföldi magyarság gyermekei az államvezetés képessegét főbb nehézség legyőzése árán szerezhessék meg a magyar egyetemeken, mint ahogy ahhoz a már gyarországi nemzetiségek ifjai hozzájuthatnak. S ha már erről szó esik. szeretnénk még egy aggodalomra megnyugtatást szerezni. A kultu szállani titkár úr nyilatkozatából megtudjuk, Hogy vannak intezetei a kolozsvári egyetemnek", amelynek puszta falai maradtak csak otthon s vannak intézetek, melyeknek legértékej sebb' felszerelését magukkal vittek a menekülő irónián tanárok- A kultuszminiszter_úr, bír szerint, kijelentette, hogv mindaz, ami ma. Szegeden az egyetem tulajdonában vau. Szegedről nem vihető el, mert azt máris az életre hívott Horthy Miklós-egyetem tulajdonához tartozónak kell tartani. A város polgárságának az a kívánsága. Hogy ennek a kultuszminiszteri kijelentésnek érvényt szerezzenek s amit_ Szegeden teremtett meg a szorgalom és a tudás, az áldozatkészség s a fáradhatatlan munka, az maradjon Szegeden s a. tudományos munka tulajdonjogának ne érvényesülhessen . olyan értelmezése. ami a Szegedről távozó egyetemi tanárok intézkedési jogkörébe utalja a felszerelések sorsát s az intézetek berendezésének tulajdonát. S talán ez az alkalom felhasználható volna arra. is, hogy a szegedi egyetem visszakapja Rofjjccfellen-alavitvánvhoz tartozó felszerelését, amit az élettani katedra áthelyezésével vittek el Szegedről. Akkor azzal vigasztaltak bennünket, hogy 'csak kölcsönként viszik el Szegedről s csak arra az időre, amíg a Szegedről távozó' professzor elkezdett kísérleteit befejezi, — nem hisszük azonban, hogy ezeknek a kísérleteknek befojezetlcnsége tartaná vissza Debrecenben a szegcdi egyetem tulajdonához tartozó felszerelést Debrecen törvényhozási képviselete nagy ellenállást tanúsított a képviselőház pénteki ülésén is az egyetemi javaslattal szemben. — a szegedi érdeket ki szólaltatja majd meg s ki ad hangot a Civitas Solis igazának és sérelmének? Ki fog hangot adni annak az igazságnak, J hogy a szegedi sérelem most az egész magyarság sérelme? Amit el nem érünk bajbókoló helyesléssel, azt. nriert nem próbáljuk megszerezni igazunk hirdetésével s elnémíthatatlan érveink erejével? Hitler és Mussolini találkozása a Brenneren Olasz jelentós szerinl a Közel nÉgu Ora hosszal larfö tanácskozáson összeegqezteltóh a hti hatalom Katonai és polftiKai Kezdeményezéseií a háború másodih szahaszá előtt Az olaszok csapatokat vontak görög határon — Angol bázása az albán* bomBrenner, október 4. A Führer és a Duee pénteken délelőtt 10 órakor a Brenneren találkozott cs 'hosszabb megbeszélést folytatott. A Führer különvonata percnyi pontossággal 10 órakor érkezett meg Brenncro olasz határállomásra. Mialatt a vonat begördült a német és olasz zászlókkal ünnepélyesen feldíszített pályaudvarra, egy olasz zenekar eljátszotta a két szövetséges hatalom himnuszát. A pályaudvaron a Duee már várta a Führert, aki elsőnek hagyta cl a, vonatot és a legszivélyesebhen üdvözölte a Dúcot, Ugyanilyen szívélyesen üdvözölte egymást a két külügyminiszter. A Führer és a Duee ellépett az alpinik diszszázadának és a fasiszta párt egy diszszakaszának arcvonala előtt, azután pedig felszálltak az olasz különvonatba, A Duee szalonkocsijában ezután a két ország külügyminiszterének jelenlétében megkezdődött a tárgyalás. A megbeszélés 1 óra 50 perckor véget ért A Duee, a Führer, Ciano gróf es Ribbentrop elhagyták a tárgyalókocsit és a szomszédos kocsiba mentek víllásreggelizni. Bern, október 4. A Stefani-iroda jelenti: A Führer, a Duee, továbbá Ribbentrop és Ciano 2 óra 40 perekor kiszálltak abból a kocsiból, ahol villásreggeliztek. Hitler ellépett a tiszteletére felállított gránátosok százada előtt, majd felszállt páncélos vonatára és rendkívül szívélyesen bucsut vett a llueelól. Vonata pár perc múlva kigördült a pályaudvarról. Mialatt a zenekar a két, nemzet Himnuszát játszotta, a Duee szintén felszállt vonatára és a tömeg lelkes éljenzése közben elhagyta a brenneri pályaudvart. *A Dúcéval együtt elutazott Ciano gróf is. Hivatalos feleitfés a tanácshozásrOl Brcnnef, október '4. A Stcfani-iroda jelenti; A tanácskozásról a következő hivatalos jelentést adták ki; A szofeásos német-olasz eszmecserék során a Führer és a Duee ma találkozott a Brenneren. A tengely szellemében folytatott szívélyes tanácskozáson, amely Ciano és Ribbentrop külügymini szt érek jelenlétében három óra hosszat tartott, a két országot érdeklő valamennyi kérdést, megvitatják, A tanácskozás befejező részen 'jelen volt Keltei vezértábornagy is. A megbeszélést továbbfűzték a villásreggt-Un is, amelyen a két külügyminiszter is ré sziveitA nagutelenfőscga neíedíK megbeszélés Berlin, október 4. A FiihrerneH a Brenneren a Düceval történt mai találkozójával kapcsolatban berlini politikai körökben hangsúlyozzák azt a tényt, hogy ezúttal hetedszer találkozott a két szövetséges tengelyhatalom vezére. A megbeszélések tárgyáról semmi sem szivárgott ki, aminthogy a két barátságos Hatalom sohasem szokta tandüskozásai tárgyait nagydobra verni, mielőtt azok, mint politikai, vagy katonai tények nyilvánvalóakká nem válluk és hatályba nem léptek. Berlinben összehasonlításokat tesznek a. Führej; és a Duee mostani és előző találkozásai között', hangsúlyozva, bogy ezek a találkozások mindig nagy horderejű eredményekkel végződlek, bár ezek az eredmények a világ közvéleménye előtt nem mindig váltak ismeretesekké, közvetlenül az ilyen jelentős- megbeszélések befejezése után. Különös nyomatékkal mutatnak rá ezzel kapcsolatban Berlinben Hitler és Mussolini legutóbbi találkozására. Ez a megbeszélés, tudvalevőleg júniusban volt, tehát olyan időpontban, amikor egy bizonyos hatalom összeomlása már. küszöbön állt. Olasz véSemémj a brenneri falálhozórói Róma, Október1 4. "Rómában biztosra. Jfeszik, hogy a megbeszélések első célja végleg összesegyeztetni a két. tengelyhatalom katonai és politikai kezdeményezéseit a háború, második szakára és megvizsgálni mindazokat a katonai, és politikai természetű kérdéseket, amelyek a háború továbbfolytatása szemvontjából döntő fonlossdgúaknak ígérkeznek, E kérdések között Rómában igen gyakran emlegették Szovjetoroszország magatarfását, amelyet az olasz sajtó Lren nagy érdeklődéssel követett. Rómában nz a felfogás, Hogy Mussolini és Hitler megbeszélései igen nagyhorderejű következménnyel fog járni. Gayda, a fíiornale d'Italia pénteki vezercikkébeu nyomatékosan hangsúlyozza, bogy a találkozás nem jelent; semmiféle összeesküvést olyan államok békéje és nyugalma ellen, amelyek még nincsenek benne a háborúban. A két vezér által leszögezett törekvések mindenesetre döntő kihatással lesznek a háború további melleiére-