Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-04 / 226. szám

2 oeCMKGyXRÖESZSG PÉNTEK, 1940. OKTÓBER 4. A román kiilügyminisztef azf válaszolta, hogy ez a tiltakozás jogosulatlan, minthogy a vizsgálat, folyamán már eddig is kétségkívül kiderült, hogy Sir Hoarenak magának Is része van a romboló tervekben és ezért őt súlyos fe­lelősség terheli. Emiatt, román kormánv véle­ménye szerint az angol követ legfeljebb csak visszahívását kérheti, de nem teheti kockára ír, Anglia, és Románia közötti normális kap­Ssrdatnkaf. Bukarest, október 3. Kons'tantinescu örna­tyot Ploestiban letartóztatták és az egyik bu­ka'nesti börtönbe szállítottál:. Házkutatás során fefzi gyártású gyújtóbombát találtak lakásán, onstantines'cü bevallotta, hogy együtt dglgö­zóti a néhány nappal ezelőtt letartóztatom an­gol ügynökökkel. Amerika nem erősíti fávolkelefi haiúhadáf Washington, október 3. 'A' Német Távirati Iroda jelenti: Knox tengerészeti miniszter Csü­törtökön közölte, hogy az Egyesült-Államok a Vsendesócednl legújabb fejlemények miatt, nem akarja megerősíteni távolkeleti hajóraját, sem a Jangce folyó örségét, sem pedig a Fülöp-szi­geteken. lévő helyőrségét. Knox tagadólag vá­laszolt. arra a kérdésre, vájjon n tengerészeti minisztérium tárgyalt-e Angliával a Singapuf­ról, A miniszter kijelentette továbbá, hogy ed­dig még nem történt, intézkedés arról, hogy az Egyesült-Államok hajóhada baráti látogatást tegyen 'Ausztráliában és Ujzélandban. Rabszállító autóban szljfköíellel fottottdk meg Cotireanut ts társait Dinulescu csendőrőrnagu vallomása Calinescn miniszterelnöknek a vesgárdlsták megölésében valö szerepéről Bukarest. október 3. A Német Távirati Iro­da jelenti: Horia Sima, a légionárius mozga­lom vezére, elrendelte a légionáriusokon régeb­ben elkövetett gyilkosságok kivizsgálását. A vizsgálatok vezetésével Dumilescu Borsa Icl­1 észt. régi légionáriust bízták meg. Dinulescu. fesendőrőrnagy kihallgatása ntán -máris sikerro vezetett DuraileseiT fáradozása. Dinulcsctf elmondotta, bngv 3 vezényelte Cod­'reanu és a többi 13 mrggvilkolt vezető kivégzé­sét- Dinulescu a következőket jelentette: Egy nap paranPsot kapott, bogy jelenjék meg Calincsru volt miniszterelnöknél, akinek dolgozószobájában már ott találta Bengliil tá­bornokit. a Csendőrség főparancsnokát. OMi­uescVí közölte vele. bogv állampolitikai okokból meg kell gyilkolni Codreanut. valamin/ 13 leg­fontosabb munkatársát és közölték vele. hooy cz a király kívánsága is. Benalin megerősítette "yf az állítást é- narancsot ado'f a gyilkosság végrehajtására. Dinnleseu efre 1938. november én este a rimnik-sarati fé^vházben levő Codreanut és 13 társát egy rendőri aénkocsiba Ynkatfa. Mindegyik légionárius mögött egy Csendőr foglalt helyet, tehát összesen fizen­négr válogatott legény, mindnyáian románok. November 30-án a. hajnali órákban a. "Buka­restből Plojesti felé vezető örszágúton Dinu­lescu őrnagy egy kézilámpával megadta, az előre megbeszélt jelt, mife a 11 csendőr mind­egyike az előtte ülő légionárius nyakára szijjni dobott és azt két kézzel mindaddig húzta, aniig csak az áldozatok életjelt adtak magukról. Hajnali négy órakor a kocsi Bukarestbe 'ér­kezett és a katonai fegyházul szolgáló Hliva­erődbe hajtott. Az erőd udvarán már három nappal azelőtt egy hatalmas gödröt ástak. Amikor a kocsi az udvarra érkezett, revolve­rekből és puskákból többször 'rálőttek a holt­testekre, majd a. gödörbe dobálták azokat. A következő napon a holttesteket ismét kiásták és az erődítményen kiviil egy másik gödörbe dobták, húsz ürra kénsavval leöntötték, majd hrionrélenorl takarták le és csak azután hány­tak jó földet. A csendőr őrmesterek fejenként 20.006 lejt kaplak, Dinulescu állítólag 200-000 lejt kapott. 16 mil'ió elsWasz'ásáva! vádolják Tifeanul Bukarest, október 3. Tileanu Jenő volt. saj­tó- és propagnndnminisztert a vizsgálóbíró csütörtökön ismét kihallgatta. Á kihallgatás mintegy két óra hosszat tartott és annak ered­ménye alapján a vizsgálóbíró elrendelte Ti­teanTl letartóztatását. A volt minisztert 16 mil­lió lej elsikkasztásával vádolják. Nagyszabású társadalmi akció Debrecenben az egyetem megcsonkítása elten II cívisváros nem akarja átengedni Szegednek természettudományi és matemali­kai tanszékét Debrecen, öktób'cr 3. Nagyszabású értekez­leten tiltakozott az itteni Társadalmi Egyesü­letek Szövetsége a debreceni egyetem megcson­kítása ellen. A debreceni vitézi székházban megtartott értekezleten Erdöss István dr., a TESz főtitkára előadta, hogy hírt kaptak ár­tól, hogy a debreceni Tisza István egyetem ter­viészethidományi, és matematikai tanszéliét Szegedre akarják vinni. A főtitkár kifejtette, bogy Debrecen, semmiképpen sem hozhat ilyen nagy áldozatot azért, hogy Szeged kárpótolva legyen nz elvesztett kolozsvári egyetemért. Megemlítette azt is, bogy a természettudomá­nyi és matematikai tanszéknek Szegedre törté­nő áthelyezését minden eszközzel igyekeznek megakadályozni: Vay László báró, Debrecen képviselője, T.ossonczy István főispán, Mitro­vics Ovnla debreceni egyetemi rektor és Köl­csey Sándor dr. polgármester sokat fáradoz­tak már ennek érdekében. - -. • 'Az értekezlet elhatározta, hogy a kabinet­iroda útján egyenesen a kormányzóhoz kiilde­• oyk feliratot, ebben kérik a tanszék áthelyezé­sének megakadályozását. Ennek a felterjesztés­nek másolatát eljuttatják a miniszterelnökhöz és a. kultuszminiszterhez is. Ezután rendkívüli közgyűlés összehívását, indítványozták, mert Debrecen városa, amely annakidején a Tisza Istváruegvetem megalapításánál az egyik té­nyezőként szerepelt, nem nézheti el szó nélkül az egvetem megcsonkítását. Jíincíenesetre megbecsülésre mnlö; ag"» Wr és lelkesedéi amellyel DebreUen bar Col egye­temének Csorbítatlanságáért, azonban Szegedet az irányban nem érheti semmiféle vád és tá­madás, hiszen Szeged sohasem kérte, hogy a Tisza István-tudományegyetem természettudo­mányi tanszékét hozzák ide. Viszont nekünk, szegedieknek éppen űgv kell harcolnunk a mi Horthy Miklós-tudományegyetemünk csorbí­tat.lanságáért s ebhez a harcunkhoz erőt, pél­dát meríthetünk Debrecen küzdelméből, ame­lyet egyeteméért folytat- Mi nem azért harco­lunk, hogy más városok áldozatosan fenntar­tott eayetemének megcsorbításával állítsák fel Szegeden az új, Horthy Miklós-tudományepve­temet, csupán azért, lroau ez az egyetem méltó legyen azokhoz az áldozatokhoz, amelyeket Szeged városa az ehnült h úsz esztendőn keresz­tül hozott egyeteméért. Nehézség a kolozsvári egyetem megnyitása köriil Kolozsvár, október 3. Szilv Kálmán vallás­éi közoktatásügyi államtitkár, aki napok óta Ko­lozsvárott tartózkodik, a Magvar Távirati Iroda munkatársa elölt a következő nyilatkozatot tette: — Megvizsgáltam, hogy mikor és bogvan lehet megkezdeni a magyar egyetemi tanitást. Ezzel kapcsolatban igen nagv nehézségekkel találkoztam. Ami az épületek számát és nagyságát illeti, azok nagv általánosságban elegendők lesznek, a. felszerelésben azonban igen nagy hiányok vannak, inert, a román egyetemi tanárok az intézetek és klinikák felszereléséből nagyon sokat--elvittek. Van olyan infiBftf is, ahol csak a csupasz falak" maradtak, viszont van egy-kettő, anetyben maid nem minden megvan. Az intézetek nagy többsége olyan állapotban van hogy a tanításhoz, illetőleg a beteggyógyitáshoz feltétlenül szükséges tárgyak és eszközök megvannak. A tudományos munkához szükséges eszközöket a románok elvitték. — Nem lehet elhallgatni továbbá azt az egészen sajnálatos nehézséget, hogy a román egyetemeken a tanulás pénzügyi feltételei a hallgatók számára sokkal kedvezőbbek voltak, mint a magyar egye­temeken, vagyis a hallgatóknak lényegesen kisebb összegbe került ar, egyetemi tanulás, mint Magyar­országon. Gondoskodni fogunk ebben a tekintet­ben a kolozsvári egyetem hallgatóinak tanulmá­nyaikban való támogatásáról, hogy anyagi terhük' ne legyenek súlyosabbak, mint régen voltak. -— Aijii a kolozsvári tudományegyetem megr,vi­tását illeti, remélhető, hogy az ünnepétves meg­nyílás már október második fejében megtörténhe­tik és az előadások november első hetrbrn kez­dődnek. Kolozsvárt, vagy Nagyváradon állítják fc! az uj műegyetemit Budapest, ökfóber 3. A szakköröket igen fog­lalkoztatja a mérnökhiány problémája. A mér. nöki karban mutatkozó hiányokat mielőbb pó­tolni kell. Budapestről érkezett híradás szerint" a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szö­vetsége mozgalmat indított a mérnőkhiány pótlása érdekében második műegyetem felállí­tására. Az új országnak a réginél sokkal na­gyobb mérnöki karra lesz szüksége s ezért nvo­mós érvek szólnak egy új műegyetem felállí­tása. mellett. Az új műegyetemért Kolozsvár és Nagyvárad versengenek. Október második félékéi megy Olaszországba Teleki földmű­velésügyi miniszter Budapest, október 3. Tassina rí olasz föld­nüvelésügyi miniszter vitéz Teleki Mihály gróf meghívására az idén tavasszal több napot tö.tött Magyarországon megtekintette a mezőgazdasági kiállítást, továbbá a bábolnai és kisbéri állami ménesbirtokot. Tassinari miniszter hazaérkezése után meleg baráti hangon irt levélben meghívta Olaszországba Teleki Mihály grófot, aki ennek a szívélyes meghívásnak a rendkívüli viszonyok­kal összefüggő elfoglaltsága miatt a nyáron nem tehetett eleget Uletékes"helyről származó értesülés szerint Te­leki Mihály gróf október második felében utazik Olaszországba, hogy a Budapesten megkezdett eszmecseréket folytassa és tanulmányozza az olasz telepítéseket, továbbá a iBonifica Integrelé«-nek elnevezett nagyarányú talajjavitási és mezőgazda­sági szervezési munkálatokat, amelyek a Mussoli­ni által inaugurált fascista agrárpolitika csodá­latraméltó alkotásait hozzák létre. —oO°— II Vdlkischer Beobachter cikke Magyarország megerősödéséről Berlin, október; 3, A Német Távirati Iroda jelenti: „Az új Magyarország minden ereje sza-. badon áll a belső feladatokra" — írja a Bérli' ner Börsenzeitung budapesti állandó levelező­je. A cikk a következőket tartalmazza: .4 magyar külpolitika többé nem áll nehéz feladatok előtt. Magyarország európai helyze­te világos cs elhelyezkedése a tengelyhatal­makhoz nyilvánvaló. Ami a szomszédállamok­hoz való viszonyát illeti, a magyar-német szomszédi kapcsolatokat a hagyományos barát­ság jellemzi és a két brszág között természet­szerűen mind bensőbbé váló szemmel láthatóan érvényesül abban az elrendezésben, amely Ma­gyarországot a középeurópai térbe és gazdasá­gi egységbe beilleszti. A kezdeti nehézségei? elsimítása "tán Ma­gyarország és- Szlovákia közölt is jó viszony alakul ki. Oroszország Lengyelország összeom­lása után határ szomszédságba jutott Magyar­nr szánnal. A Szovjet és Magyar'öfszdg között korrekt viszony áll fenn. Románia irányában, imelynek határait a tengelyhatalmak szavatol­ták', a kapcsolatok újjáalakulása várhaló. Csák a István gróf külügyminiszter nemrégi­ben kijelentette, bogv Magyarország és Somá­ni a között nyílva áll az út a barátságos ri sz'ónnlatfa. A magyar-jugoszláv _ kapcsolatok barátságosak. . Magyarország 'tehát megerősödött 'és 'tisztá európai kapcsolatokra, támaszkodva, a, szom­szédi fes'Mtsénektől nem veszélyeztetve. tni»f­Tioau ezeket mind kiküszöbölték, nxösf. minden p'fejét az nfsedg kAse lében megoldásra, váré feladatoknak saentelhetf. Magyarország sávos ha tárokkal r-r> delhiik mos* eurónaí belvze'íe megszilárdult, benn az _ országban áronban hatalmas szociális és volitikai felada­ttok jelentkeznek, emelvek m; den _ téren_ á tf dgo : terveket és munkát kívánnak.

Next

/
Thumbnails
Contents