Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-19 / 239. szám

II házbér egy ezrelékét fizetik szemétfuvarozási díjként a belvárosi háztulajdonosok Rövidesen elkészül a médosllott szemétfuvarozási szabályrendelet (A Délmagyarország munkatársától) Jelentette a Délmagyarország, hory a város tisztántartása ügycbcn már a legközelebbi közgyűlés elé kerül a szabályrondolctmódosítág kérdése. A régi szabályrendeletnek egyik sarkalatos hibája, högy a belterületen nem teszi kötelezővé a szemét fuvarozást, Erre vonatkozólag az uj szabályrendeletben már konkrét formában megjelenik a szemétfuvarozás kőtelezővé tétele. 'Az íj szabályrendelet kimondja, hogy a kis1-Jirúton belül minden háztulajdonos — akár elszállíttatja a szemetet, akár nem — a házbérjövedelcm egy ezrelékét fizeti majd szemétfüvarozási költség elmén. Ebből az összegből fedezik majd a kötelezővé tett szemétfuvarozási kiadásokat A szabályrendelet elkészítésével Katona István dr. tanácsnokot bízta meg a pölmester. Katona István dr. tanácsnok már megkezde az adatgyűjtést abban a tekintetben, bogy a közgyűlés elé bizonyos összehasonlítás? terjesszen a régi szabályrendelet folytán befolyt fuvarozási díjtételek és az nj szabályrendelettel előteremtett fuvarözási költségek tekintetében. Már az eddig összegyűjtött adatok álapján is arra lehet következtetni, hogy az új szabályrendeletben biztosított fuvarozási díjak felülmúlják a mult években a városhoz befolyt fuvarozási díjakat. Ennek következtében fokozottabb mértékben tudja a város tisztántartani az utcákat Több érdekes újítást tartalmaz a módosított szabályrendelet, amelyet a novemberi közgyűlés már tárgyalni fog. Erdélyi menekültek között a Gyertyámos-utcai óvodában Alkalmi munkát keresnek a munkájuk mellől elűzött menekültek (a Délmagyarország munkatársától) A főméltóságu asszony kérő szavára alig egy hónappal ezelőtt megmozdult a társadalom szive. A megtakarított fillérekből már néhány hét alatt hatalmas ősszeg gyűlt össze. a megsegítés munkája már folyik, a szegedi adakozók fillérjei is gyorsan guminak szét szerte az országban, ahol csak erdélyi menekültek varrnak. Sokan vannak azonban olyanok, akik nem pénzbeli segítségért könyörögnek, legalább is nemcsak azért Munkát akarnak ezek a szerencsétlen emberek, akik akkor kényszerültek elhagyni otthonukat, amikor a* 22 éves magyar álom a megvalósuláshoz közeledett. A Gyertyámos-utcai óvodában ... Máskor ilyenkor az őszi napsütéses délelőttökön és délutánokon gondatlan gyermekzsivaj verj tol a Gyertyámos-utca csendjét. A Gyertyámosutcai óvodában az óvónő felügyelete mellett kisleányok és kisfiúk hancúroznak, most azonban ez óvóda termeiben erdélyi menekültek élnek . , . Temesváriak, brassóiak, nagyszebeniek . . , Amint az óvóda egyik termébe belépünk, a padozatra szórt szalmáról ijedten ugrik fel egy 20— 25 év körüli szegényesrubázatu, meggyötört arcú asszony. Riadtan tekint körül a teremben, ruháját igyekszik rendbehozni és csak azután kérdezi meg, bogy kit is keresünk. Az asszonynak ezt a pár percnyi zavarát használjuk fel arra, hogy kő* rülnezzünk a teremben. A kép sivár és vigasztalan. A fogasokon, ahol máskor az óvódisták kis kabátjai lógtak, most néhány szakadozott női és férfiruha csüng. A sarokban szalmacsomó, a falak mellett ugyancsak szalma, takaróval beboritva. Három* fekvőhely van itt ebben a tanteremben, mind a három szalmából készüli Azonkívül egy kályha á szoba bútorzata. Előtte néhány darab fa. •Nagyszalontánál géppuskafészkek között jöttünk...« A beszélgetés csak lassan indul meg. Az asz* szony zavartan néz szét maga köriil, tekintetévei mintha keresne valamit. Várakozásában nem csalódik, néhány pillanat múlva bejön férje, Kovács Sándor 21 éves temesvári gépolajfinomitó munkás. „ — Temesvárról jöttünk — mondja Kovács Sándor. Szeptember 4-én léptük át Kolozsvárnál az uj magyar határt 12 napig voltunk Kolozsváron, azntán Nagyváradra irányítottak bennünket, majd onnan egyik rokonomhoz Orosházára utaztunk. •. Lassan bcszéj Kovács Sándor, ugy kell kihúzni belőle a szavakat. — Tényleges katona voltam még mielőtt a bécsi döntés megtörtént volna — folytatja. — A katonaságnál rosszul bántak velem, ezért elhatároztam, bogy megszököm. Temesvárra utaztam családomhoz. A bécsi döntés már Temesváron ért. Az első percekben ncin tudtuk, bogy Temesvár uem lesz ismét magyar terület. Azután, amikor bizonyossá vált, bogy Temesvár ott marad, akkor a románok azokat, akik át akartak jönni, vonatra tették és Kolozsvárra irányították. Ekkor még nem voltak Kolozsváron magyar csapatok. Bizonytalan perceket éltüuk át és csak utólag tudtuk mg, hogy egyes vasntszakuszokuál géppuskafészkek között jöttünk. Ugy halottuk, parancs volt arra, hogy bizonyos esetekben a vonatunkat géppuskatűz alá vegyék a román katonák. — Kolozsváron azután láttuk a magyar katonák bevonulását, örömkönnyek hulltak k szemünkből *. , , Miközben beszél Kovács Sándor, a terem ajtaja kinyilik és két kis gyermek fut be hangos kiáltozással. Az egyik 7 év körüli kisfiú, a másik 4 évesnek látszó kisleány. Iinre és Katóka, gyermekeim' — mondja Kovács Sándor. — Amikor Oorsházáról Szegedre jöttünk, több, mint 40 kilométert gyalogoltak. •Férjem kergetett el.. .« Miközben Kovácsék beszélnek, lassan benépesedik a terem. Egy 60 év köriili asszony óvatosan csukja bc maga után az ajtót, ö is menekült. Nagyszebenből jött. Buda Sándornénak hívják, 30 évig élt együtt férjével. Lassan vánszorog a szalmából készült fekvőhely felé, nagyokat lélekzik és csak azután beszél. — Fcrjem miatt jöttem el — mondja. — Magyar neve van a férjemnek, de román érzelmű. Amikor megtudta, hogy területeket kaptunk vissza, üldözni kezdett Ütött, vert és szemrehányásokat iett, araiért én magyarnak vallottam magam. Azután meghallottam, hogy átjöhetek, vonatra ültem és most itt vagyok , , . A beszélgetésbe néha-néha beleszólnak a többiek is. Elbeszéléseikből lassan alakul ki jelenlegi helyzetük. Először a Boros József-utcai óvódéban voltak, ahonnan áttették őket jelenlegi lakhelyükre. A szegedi hatóságok a legnagyobb körültekintéssel és jóindulattal járnak el velük szemben. A Gyertyámos-utcai óvódát teljesen a rendelkezésükre bocsátották. Élelmet naponta a szeretctházból kapnak. Reggelire fejenként félliter tejet, ebédre levest és főtt tésztát, vacsorára pedig ugyancsak levest. Hetenként háromszor hust kapnak ebédre. — A városnak igazán köszönettel tartozunk — mondják. — A szomszédos teremben is ' erdélyi menekültek vaunak, Valameunyien férfiak. A nap nagyrészét a városban töltik, munkát keresnek. Van közöttük gépkocsivezető, gyárimunkás, építőmester, földműves, kereskedő és Iparos. Egész nap járják a várost, hátha akad számukra valahol alkalmi munka. A szegedi erdélyi menekültek munkaalkalomhoz juttatása érdekében ezennel segítségre és támogatásra bivjuk fel Szeged uemesszivü társadalmát. Akiknek bármiféle alkalmi munkásra van szükségük, keressék fel a Gyertyámos-utcai óvódát és a munkára váró erdélyi menekültek közül fogadjanak fel munkást. Az itt tartózkodó meneküllek közül 10 részére már sikerült vidéken munkát találni. Az elutazáshoz szükséges Összeget, fejenként 3 pengőt azonban sehonnan sem tudják összehozni. Éppen azért a Délmagyarország utján arra kérik Szeged társadalmát, hogy munkához juttatásuk érdekében ezt a szükséges fejenkénti S pengőt adják össze számukra. Ezenkívül hossiunyelü lapátokat és ásókat, valamint csákányokat is kérnek. " Szeged polgárainak jószivében bizva, várják az adomán vokat. " " fk. 1.) nuzAs pia Hég vehet oszfálíjsorsteguel Petőnél Sík Sándor és Mihálovlcs prelátus előadása a Nőszövetség tanfotyaman (A Délmagyarország munkatársától) Sík Sán« dor dr. professzor, a katolikus lira egyik legjelesebb képviselőjének előadásával kezdődött a Katolikus Nőszövetség vezetőképző tanfolyamának pénteki napja. Sík Sándor dr értékes előadásában arról beszélt, hogyan művelődhetik a lelki életet élő ember az olvasás által. Közvetlen előadói modorában fejtegette, hogy az olvasmányok njegválogatása bizonyos relativitáshoz kötött dolog, mert auü ártalmas esetleg a serdülő ifjú, vagy leány lelkére, az nem lehet ártalmas többé a kiforrott gondolkozású, javakorbeli ember számára. Mert a katolikus lélek ugy is megszűri olvasmányait a tisztult erkölcsök szűrőjén át, éppen ezért nem a XX. század müveit emberéhez méltó az a felfogás, bogy csak olyan könyveket olvassunk, amelyekkel soba sem lehet vitázni, vagy szellemi irányzatukkal szembeszállni. Éppen ezek a könyvek azok, amelyek edzik az intelligens olvasó lelkét s amelyek megmutatják számára a szellemnek azokat az útjait is, amelyeket nem szabad követnie. Hiszen a fertőzésnek az olyan szervezet van leginkább kitéve, amely nem érintkezik soba baktériumokkal . . . Sík Sándor széleslátókörü és rendkívül lebilincselő előadásának végső konklúziója az volt, hogy minden olyan könyvet olvasni kell, amely hozzájárul a lélek fejlődéséhez és amelyből ismerteinket gyarapitbatjuk s a kor szellemét megismerhetjük. Az előadást a tanfolyam hallgatósága nagy figyelemmel és lelkes tetszésnyilvánításokkal kísérte. Ezután Kösztlcr Ilcdwig, a Dolgozó Leányok Országos Egyesületének főtitkára ismertette a dolgozó leányok szépen fejlődő, értékes mozgalmát, majd Verseghy-Nagy Károly, az Actio Catholica sajtóügyi tanácsosa beszélt a katolikus sajtóról. Lelkes és lelkesítő beszédében a sajtót, mint közszükségleti cikket méltatta, majd áttért a sajtó társadalmat átformáló erejére és nagy szellemi hatalmára. Verseghy-Nagy Károly vázolta végül a keresztény sajtó küzdelmeit és megrajzolta diadalmas jövendőjét. A nagyhatású előadást a hallgatóság őszintén megtapsolta. Délután 4 órakor M i b á 1 o v i c s Zsigmond dr. pápai prelátus, az Actio Catholica országos igazgatójának előadására került sor. Mihálovics Zsigmond dr. vázolta az Actio Catholica karácsonyi programját, amely arra irányul, hogy az emberek megismerjék a hit igazságait és bátor sziwel tudjanak küzdeni azok ellen, akik az egyházat, a hitet támadják. Ismertette az Actio Catholica jövőévi terveit, amciyek értelmében háromnapos tanfolyamokat rendezuek az egyházközségek képviselőtestületének tagjai számára, majd lelkigyakorlatokat tartanak, hogy minél szélesebb körben képezzenek világi apostolokat. Végül a sajtóról beszélt a pápai prelátus és hangsúlyozta, hogy ma az egész sajtó keresztény, dc nem katolikus. Csak egy példát hozott ennek illusztrálására: a sajtó tele volt azzal aa utóbbi betekben, bogy Erdély teljesen református, holott az erdélyi katolikusság száma háromszorosa a reformátusságnak. — Az idők nem' kedveznek Krisztusnak 1 — mondotta az előadó —, az ember most jutott a haladás tetőpontjára, de lelke most sötétedett cl legjobban. Ez az, amit »az ember tragédiájának* neveznek . . . Sötétség terjeng az egész fehér faj, az egész Európa felett — fejezte be rendkívül érdekes előadását Mihálovics Zsigmond, aki utalt az egyházellenes mozgalmakra, amelyek a pogányság sötét korszakát akarják visszahozni A nagy tetszéssel fogadott előadás után F. Kóljkr Ferenc lazarista atya tartott veütettiépekkel szinepett előadást a, karitász-tuozgaJomróL A tanfolyam szombati előadói: Sík Sándor dr. egyetemi tanár, aki verseiből szaval a hallgatóságnak, Degenfeld Klára grófnő, Molnár Frigyes dr. és Sztrókay Mária.