Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-18 / 238. szám
6 décmxgyarország FENTEK, 1940. OKTÓBER 18. A tttzifakérdés Az 5151. bzúidú Baross-Szövetségi tag lcvefot küldött szerkesztőségünkbe. Megírja, hogy a szegedi tüzifahiány okát abban látja, hogy n Baross-Szövetség tüzelőanyag osztályába tömörült fakereskedők urna tudnak fához jutni amiatt, mert a Sárospataki Faipari és Kereskedelmi Vállalat igazgatója szolgálati beosztása folyláu máshol van elfoglalva és így a szegedi Baross-tagok részére nem szállít fát. Ezzel kapcsolatban azzal a felvilágosítással szolgálhatunk az 5151. számú Baross-Szövetségi tagnak, högy a Szeged számára szükséges fameuuyiscget uoiu csupán a sárospataki faipari vállalat szállilja, hanem egyéb más vállalatok is és így az a tény, hogy a sárospataki cég pillanatnyilag nem szállít fát; nem oka a szogciji fahiányuak- A faliiány álmeueti, inert a minisztérium már megtette a szükséges lépcsőket azirányban, hogy Szeged is hozzájusson a szükséges famennyiséghez s maguk a szegedi hatóságok is mindent elkövetnek, hogy biztosítsák a fogyasztók részére a fát Még kaphatók a szombati húzásra ** O S V á t H osztálysorsjegy főárusitónál. Tábor II. 3, (Városi adóhivatal épületében.) — Ügyvédi hir. Dr. Balassa Jenő ügyvédi működését Arany János-utca 11. szám alatti irodájában újból mcgkczdle, — Salyos büntetés jár « szerződésnélküli fa. ««DC alkalmazásáért Az iparhatóságok írühelysllenörzésc alkalmával több helyen megállapítást nyert, hogy a munkaadók szerződésnélküli tanoncokat alkalmaznak. Ezért figyelmeztetik az érdekelteket, hogy a törvény értelmében a tanonc javára csak négyheti próbaidő számitható be. Ennél hosszabb idő szerződés nélkül alkalmazott tanoucokért a munkaadó kihágási eljárásnak, esetleg a tanonc részéről magánjogi követelésnek teszi ki magát. — Szeged sz. kir. város Árverési Csarnoka 1940. október 21-én, hétfőn délután fél 4 órakor hivatalos helyiségében árvetést tart, mely alkalommal a Városi Zálogház és Nemzeti Hitelintézet zálogházánál 1!)1U. augusztus 31-ig lejárt, mig a Dr. Simon György-zálogháznál 1910. szeptember 20-ig lejári és nem rendezett zálogtárgyak kerülnek árverésre éspedig hétfőn ékszerek, kedden délután fél 4-kor ingóságok. — Ma hirdetnek itélelet a Hubay—Vágó-féle nemzetiségi javaslat perében. Budapestről jelentik: A Ilubay—Vágó-féle nemzetiségi törvényjavaslat benyújtása Ulán a Tűzharcos Szövetség gyűlést hívott össze a pesti Vigadóban június IÓ-én és ezen a tűzharcos gyűlésen Kertész Elemér törvényhatósági bizotlsági tag a szövetség ügyvezető-alelnöke a sokszáz ember előtt azt mondotta, bogy Hubay Kálmán és Vágó Pál javaslatukkal az ezeréves haza egységét bontják meg, az országot darabokra akarják tépni, hazaárulók cs a magyarság árulók Az elhangzóit kijelentések és a gyűlés határozati javaslata miatt Ilubay Hálván és ,V«gó Pál volt országgyűlési képviselők rágalmazás és bocsülelsérlés vétsége cinién feljelentést tettek Kertész Elemér ellen, főbb alkalommal foglalkozott már az üggyel a büntetője rá-.bíróság. Csütörtökön foglalkozott újra a járásbíróságon Bérczy Géza dr. elnök az érdekes üggyel. A vallomások soréin először Németh Béla rendőrfőtanácsost hallgatták n cg. Elmondotta a vigadói tűzharcos gyűlés lefolyását és kijelentette, hogy a gvüléscn résztvevő közönség is hevesen tüntetett a nemzetiségi törvényjavaslat ellen. A bíróság ezután felolvasla- a beszerzett Hubay—Vág-if féle javaslatot, a parlamenti naplót és az összeférhetetlenségi bizottság jegyzőkönyvét. A bizonyítási eljárás lefolytatása után Kertész Elemér cs Eugosy Géza védői ujabb bizonyítási indítványokat terjesztettek elő, majd ezek elutasítása ulán a perbeszédekre került a sor. A védő védencei felmentését kérte, majd Hubay Kálmán mint főumgánvádló szólalt fel és a vádlottak, súlyos megbüntetését kérte. Az Ítéletre pénteken délelőtt kerül sor. Sorompó A SZAPPAN az érdeklődés középpontjába került a napokban kiadott miniszteri rendelettel. Mindenütt igy vau cz ma. Egynémely országban már csak korlátolt mennyiségben jegyre adják, máshol rendeletileg goudoskodnuk arról, hogy elegendő és arányosan elosztott- mcunyiségbep kerüljön a fogyasztók kezeihez, van olyan állam is, ahol bizonyos sZappaiipótló anyagok előállításán fáradoznak a vegyészek és a gyárak. Mert mosakodni mégis cs;'k kell, akármilyen tisztátalan világ is van egyébként. Ez a kis darab illatos, vagy különös szagú anyag ugy összefügg az emberre), mint. mondjuk a. kutyával az ugatás. És ezért nemcsak az embernek, hanem a szappannak is van történelme. Ebhez a történelemhez tartozik, hogy az ókorban még hajkenésre és orvosságként használták a szappaut, mint azt Plinius emíiti Természetrajzában. Azt írja, hogy Germániában hamuval főzik össze a zsiradékot s ebből olyan kenőcsöt állítanak elő, amely tul ezen az xvredeti* rendeltetésen, meg tisztálkodásra is alkalmas. Az ősi kínai és egyiptomi kultúra emlékeiben is van utalás arravonatkozólag, hogy ott már használt a lakosság bizonyos habzó kenőcsöt a munka, vagy háború folytán ráragadt piszok eltávolítására. Közkincs azonban csak a Krisztus után a II. században lett a szappan. Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a bires prozelitanő: Poppea Sabino, Nero császár kegyeltje a. Porta t 'apcnaban szerezte be a zsidóktól a tisztálkodáshoz szükséges sárga kenőcsöt a számtalan szépitőszer mellett, amelyet fiatalságának és szépségének megőrzése végett használt. Azt írták róla, hogy testét főleg rendkívül frivol, áttetsző ruhái miatt tartotta tisztán. A római népfürdők romjai még ina is eleven bizonyítékai annak, hogy az ókor történetében nagy szerepet játszott az emberi tisztálkodás. Aztán a barbár ókort eltemette az jfig avarja és az emberiség lassan elérkezett a középkorhoz. lla eddig csak szórványos adatok vannak arravonatkozólag, hogy milyen is volt az ókor emberének tisztálkodása, annál több adatot szolgáltat a középkor arra, hogy mennyire nem szeerttek mosdani abban az időben az emberek. Az inkvizíció történetének egyik kitűnő magyar leírója említi, hogy a középkori nőj szemermesség nagyrészt arra vezethető viszsza, hogy a nők szegyeitek mosdallanságuk ^közzétételét*. A spanyolok liircs Izabella királynőjéről olvassuk, hogy életében csak két szer fürdött meg: egyszer, araikor csecsemő korában lefürösztötték a bábák, másodszor pedig akkor, amikor lemosták holttestét. Gyakran láthatjuk ma a fcstéktubusokon, vagy a vizfesték Uis gombjainak hátán ezt a sziumegbatározást: I z a b e 11 a-s z ü r k e. Nos, cz a feketéhez közelálló szin Izabella királynő f e h é r n e in ií j c t ő 1 kapta a n c v é t... kiiztudomásu az is, hogy Madame Ponipadour arcán és testén a vastag festék és piiderrélég alatt néni igen mosta bőrét s hogy XV. Lajos udvarának előkelő társasága a bepuderozott paróka alatt tekintélyes mennyiségű élősdit is viselt. Pedig abban az időben már virágzó szappanipara is volt Európának: Marseilleben és Velencében állították elő a szappant, innen is indult el azután világhódító útjára. Amikor a középkor eltűnt, lassan előjött a szappan is. Egyre tökéletesítették, a primitív cseppfolyós, vagy kenőcsszappant felváltotta Lobiam: és Douglas francia vegyészek találmánya után a kemény szappan. Aztán a ruffinált illatú szappanok következtek, ugy, hogy egyszer csak arra ébredt az emberiség, hogy legalább a szappan tekintetében bőség következett be a világon. Most aztán az előállóit helyzet következtében ismét kezd eltűnni ez « tisztálkodási segédeszköz. Visszamegyiink egy kicsit a középkorba?... (ni a r 0 fi) ülreH Helyen moaanYeiemenir Katona Jenő kitűnő lapja, a Jelenkor írja: Kétségleien, hogy nehéz időkben a kormánynak minden eszközt meg kell ragadnia, hogy felelőtlen clenick ne keltsenek nyugtalanságot alaptalan és rosszindulatúan kiszínezett hírekkel és koholmányokkal. Ezért van a cenzúra és eddig rendben is van a dolog. Kíváncsiságunk ott kezdődik, hogy vájjon a rádió; a mai hírszolgálat legfontosabb szerve, miért nem ad hát híreket azokban a negyedórákban, amikor híreket hirdet? Miért nem közli a hallgatókkal azokat a híreket, amelyeket a felsőbb hatóságok engedélyeztek? Ujabban ugyanis észrevehető, hogy a rádiónak szenvedélye a külföldi lapvélgjuények közlése. A rádióhallgató esetleg kíváncsi lehet arra, hogy mit mond Mussolini, vagy Göring lapja bizonyos időszerű és főleg Magyarországot is érdeklő kérdésről, de bizonyára senkit sem izgat túlságosan a Rcsto del Carlino, a Dagens Nyheter, a Vrcme, vagy a Nisi-Nisl-Shiinlvun külpolitikai véleménye; hiszen mindem közepesen értelmes olvasó tudja, hogy a lap ilyen véleménye mögött mégis csak egyetlen újságíró áll, aki a lap irányának megfelelő beállításában a maga becses véleményét mondja el a világeseményekről. Mi ebbeu az érdekes? Mi ebben a fontos? A rádióballgaló híreket akar hallani, nem magánvéleményeket. Magánvéleménye neki is van. Hírei viszont nincsenek, pedig a rádió sem tagadhatja, hogy éppen elég érdekes és elevenünkbe vágós esemény történik a világon ezekben a — eaiuos — történelmi időkben, —ooo— — A Film Színház Irodalom uj szama. Csupa érdekesség, csupa szenzáció a l iliu Színház Irodalom uj száma. Janovics Jenő izgalmasan érdekea cikksorozata kezdődik ebben a számban a Kolozsvári Nemzeti Színház a román megszállás alatt címen. Szabó Dezső nagy interjú keretében nyilatkőzik az Elsodort falu megliliLcsitéséről, áilaiában a hangosfilmről, Karády Katalinról és regényírói terveiről. Szenzációs riport számol be arról, hogy Nemes Vince gróf 100.00U pengős kártérítést fizet Pcthő Sándon családjának. Mcgycry Ella Scbveningenböl, Szabó Zoltán Nizzából küldött színes, érdekes tudósítást. Balassa Imre a százötvenéves magyar színjátszásról ir érdekes cikket Egyed Zoltán Színházi levelében ünnepli Márai Sándort első színdarabja bemutatása alkalmából* Az óriási színházi eseményt jelentő bemutatóról remek képekkel is szolgál a lap, aminthogy a bét másik bemutatójáról, a Szent Borbála csodájáról is. Beszámol az uj szán.) a nagysikerű öszi Tárlatról, a filmujdonságokról, a Színművészeti Akadémia vizsgaelőadásáról és a könyvujdonságokról. Bűbájos fenyképriport mutatja be lolnay Klári kisleányát, amint első vizitjét leszi kis »ko?léganőjénék, Pager Antalék kisleányánál. Fóthy János novellája, Egyed Zoltán regény-folytatása) amatöíféhiyképpálvázat, versek, rejtvények, viccek, nőrovat, rádióhirek és a közkedvelt Tarka Barka teszik még gazdagabbá. — Megkötötte már életbiztosítását? mávaut menetfend kgnnbah. - V.^ ^ 19.30 9.2 erk. Kalocsa ^ 5Q 1S P„ lfv8 7.35 Kiskunhalas . 1709 | 8.32 Kískiinmajsa ^ . 17.09 ( Árpád cözpont 5á 25 9.00 érk. Szeged. Széchenyi tt: ind, 6-m. > P. 7.40 8,18 9.30 9.50 10.30 7 -»*•»'* SZEGED — BAJA" 15.30 Ind. Szeged, Széchenyi t. érk. 16.09 Alsóközpont' Mílvkul * v*718.26' Felsőrrentiván -J™ 19.00 ér. Baja, Nemzeti azáliö ">a- 3 0a 19.45 18.05 -17.37. 17.00 Értesítés. Értesítjük a I. UltrrfbózöaweffTrTnrgr M™ nem Mtőtt technikai nehézségek miatt autóhnszvonaWn-, konf. hó 23-éve! kerdödóleg forgalomkorlátozásokat; fagyunk kcnytc'enck életbeléptcin!. . u A közlekedő járatok túlzsúfoltságának elkerülése céljából felkérjük a t. Utazóközönségek hogy, csak a legszükségesebb esetben utazzék. Szegedet érintő 'orgalomkorlátozások a "vetkezik . IMS 1ud.pert-C.onWse.ged A torg.lorn szünet!. •11 v«. .KeJocsa-Kiskunhalaa-Szeged. A 2. 3, •«. liratok • nem közlekednek. .... , ttaia-Szcgcd. A 4. sz. járat nem közlekedik. A J. sz iárat csak Tatoház.-B.j. között közeked.k A sz. tárat Bajától közlekedlt iBajárél inda! 5. 5 kor.) Bndapcat, 1940. augusztus hó 25-én. Az Üztetvezetöíéfv #128.