Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-02 / 224. szám

flz ősszel megkezdik a Horlhy-város építését A tábla döntését várták a telekárak megállapítása ügyében (A DélmagyafoYszdg munkatársitól) Amint Ismeretes, a közgyűlés Horthy Miklós országlásának húszéves jubileuma alkalmából elhatározta, hogy olyan emléket állít a húszéves országlás szellemiségének megőrzésére, amely méltóképpen juttatja kifejezésre ennek a városnak hódolatát. Erre legalkalmasabbnak egy Horthy Miklós kormányzó nevéről elnevezett új városrész fölépítése látszott A közgyűlés annakidején 100.000 pengőt szavazott meg az építkezésre, az idei költségvetésbe 40.000 pengőt vettek fel erre a célra, a jövő évre pedig 45-000 pengőt állítottak be. Ilyen módon tehát 1S5-000 pengővel biztosítva van az építési költségek fedezete, úgy, hogy az építkezést akár azonnal megkezdheti a város. Az építkezések megkezdését eddig nagyrészt az akadályozta meg, hogy nem lehetett, elintézni végleges formában a felépítendő Hórthy-város telekügyét. 'Az új telepet Felsővároson építik fel a Polldk Sámuel birtokában lévő földön mintegy négy holdnyi területen. A kisajátítási eljárás körül keletkeztek biznnvon bonyodalmak: Polldk Sámuel Ugyanis megfellebbezte a miniszter által megállapított telekárat. Ebben az ügyben most hoznak majd döntést a táblán s amint a döntés lehetővé teszi, azonnal megkezdik az építkezést. Tíz ikerházat építenek föl, mindegyikében két lakás lesz két sokgyermekes család számára. Minden lakásban két szoba, kamra, előszoba, konyha, egy melléképületben pedig mosókonyha, kamra és ólak lesznek. A terveket Királyi Oszwald tb. műszaki tanácsos készítette el. Egyelőre húsz család kap elhelyezést ezekben az új házakban, a jövőben azonban további építkezések várhatók. A Horthy-telep közepén Horthy Miklós kormányzó márványszobrát helyezik el. Minden ház fölépítését egyenként más és más váltakozóra bízza a város, hogy ezzel ne csak egy vállalkozót juttasson munkához, hanem az egész szegedi építőipart keresethez juttassa Az építkezéseket még az ősz folyamán megkezdik, hogy a tél előtt beköltözhessenek a Horthy-város új, nagycsaládú, szegcnysofsú lakói. HDKUSZIISTVÜN kárpitos mindennemű kárpitosmunkát vállal ARADI"UT(A 5. (Dé'magyarországgal szemben) Párnázott bútorok állandóan raktáron! 34 aHaBMHaaHMBi^BMMaBMaManBaa^HBMHnHaaanai^HHaa^nmi HATVANÉVES . A SOMOGYI-KÖNYVTÁR Hogyan ajántotta fel 1880 április 27-én Somogyi Károly esztergomi kanonok 43000 kötetnyi könyvtárát a városnak, amelyet azelőtt soha nem is látott „Szeged Széchenyi Ferencet* Oly keveset tud a város róla és oly sok, amit tőle kapott .. . „... 1880. április 27-én járt Szegeden életében először Somogyi Károly esztergomi kanonok s ittléte első napján felajánlotta 43.000 kötetnyi, akkor körülbelül félmillió forintra becsült könyvtárát az idegen városnak, amelyet soha sem látott s amely addig nyilván sohase hallotta a Somogyi Károly nevet." Móra FerenS, Szeged és a magyarság nagy írója — a szegedi Somogyi-könyvtár egykori igazgatója — közli ezt velünk. Somogyi Károlyról 1923-ban kiadott remek tanulmányában, nmely Szeged nagy kulturjótevőjének az emlékezetét kívánta az ólombetűk lelkében megörökíteni. És most — bntvan esztendő ütán! — ugyanazok a kérdések néznek velünk szembe, mint amelyek a negyven éves fordulón a ragyogó tollú emlékírót foglalkoztatták. Ki volt gondolkozásában, eszmei világában, a lelkében és egész szellemi arculatában ez a nagy magyar katolikus főpap, hogy ezt az „álomcselekedetet" véghez vitte — kérdezzük mi is Móra Ferenccel együtt —, életének e nagy kincsét miért adta a neki teljesen Idegen városnak cs tudta-e a város. Szeged, hogy mit kapott? . . . Az első kérdésre Móra Ferenc is Csak az égiektől kaphatott választ, mert Somogyi Károly lelki képének a megmintázásához — mint írta — igen kevés volt ,,a tárgyi, fogódzója." Az életrajzi adatok tekintetében Szinnyey József örökbecsű műve adja a világosságot, de perszo Csak évszámokról és életállomásokról, amelyekből alig lehetett volna ezt a nagy lelket láthatóvá tenni, de Móra Ferenc szíve és ragyogó szelleme erre ls képes volt. A második kérdésre maga Somogyi Károly felel meg nekünk is, a harmadikra pedig rávilágítanak az egykorú szegedi lapok tudósítói, akik között Btt volt a régi szegedi világ koronázatlan írófejedelme, a „nagy palóc", Mikszáth Kálmán is. * Vastagh György festményéről két tekint,ele derülten, tisztán, reménytadón sugárzik. Arcának átszellemült finomsága a mély lelki életet sejteti, fehér homloka a szellemi elmélyülés hajszálvókony redőit őrzi s az ajka halk, eltűnő, befelé hulló mosolyában is. mintha a lélek virágai rejtőznének. Egész lényét roppant egyszerűség és szelídség önti el, Móra ..álomernhemek" nevezi, talán nemcsak azért, mert • könyvek és virágok közt folyt le életének szelíd patakja", hanem mert egész lényében van valami álomszerűség, virágszerűség, lehelletfinomság. végtelen tisztaság, amely nagyon >lv61aszthatta őt a környező világtól. FERENC JÓZSEF keserűvíz ,,Szeretném idézni ezt a sokrétű, ellentmondásokban gazdag és mégis harmóniás lelket" — tűnődik Móra — és itt sóhajt fel, nogy „kevés a tárgyi fogódzója." „Életének nem volt biografusa — úgymond — s ami adatot találtam, abban semmi sincs, ami a rendkívüli embert cteztetné. Itt-ott egy determináns, amely megszabja élete irányát." Somogyi Károly 1811. április 1-én született Tiszaföldváron. Édesapja Somogyi Csizmazia Károly, protestáns nemesi család sarja, ügyvéd és uradalmi tiszt volt — adataink szerint a^Podmaniözky bárók birtokán —. nagyműveltségű, sokkönyvü ember, aki történelmi tanulmányokkal is foglalkozott Anyja Kelemen Borbála, az első magyar színigazgatónak: Kelemen Lászlónak a testvérhúga. Somogyi Károly 9 éves korában atyjával együtt katholizált Az apa azt akarta, hogy a fiú egy hiten legyen leánytestvéreivel. A pesti piarista gimnáziumban tanulmányait végezve, 1827-ben Esztergomban főegyházmegyei pap. 1830-ban kiváló része volt a növendék-papság gyakorlóiskolájának a megalapításában- 1834-ben szentelték pappá, akkor káplán lett Udvardon, majd nevelő Gyöngyösön. 1838-ban Sárospatakra helyezték segédlelkésznek. 1841-ben az esztergomi presbitérium tanórának és tanulmányi nevelőjének nevezték ki. 1843-tól 48-ig a Religio-t és Nevelós-t szerkeszti. 1847-ben az egyetem hittudományi kara tbeológiai oklevéllel tiszteli meg. Ugyanezen évben megszerzi a váci nyomdát és megindítja a Kath. Iskolai Lapok ö. folyóiratot 1850-ben primási levél- és könyvtárnok Esztergomban. 1851-től a Szent István-Társulat — akkor még .dó és olcsó könyvkiadó társulat" — aligazgatója, később igazgatója. 1858. december 15-én a Tudományos Akadémia^ levelező tagjává választja. 1861-ben — közóhajra — a Szent István-Társulat alelnöke lesz, 1868-ig. 1865-ben esztergomi kanonok, 1867-ben oldalkanonoknak hívja meg Simor János hercegprímás, amely méltóságáról 1869ben szembaja miatt lemond. 1881-ben a Lipótrend lovagja és ugyanazon évben főegyházmegyei esperes lett. Irodalmi mür>Vássága rendkívül sokirányú. Az említett lapokon kívül szerkesztette még az Egyházi Literaturiai Lap ot 1856—59-ben. a Családi Lap ot 1849. elején és 1856-tól 1859 végéig. Egyházi, filozófiai, nevelésügyi cikkei e lapokban jelentek meg. „A tőrvények iránti engedelmességről. Különös tekintettel korunkra" a munkáját 1841-ben a Horváth-d<"al iutnlmazták. Akadémiai székfoglaló beczér1e ,A bölcsészet lényege s feladatáról" c. tanulmánya volt. Németből lefordította Schmidt Kristóf „Piros tojások" e. gyermekmunkáját., fran. ciából Meianan atyától „Rcnan müve s a német itészet" a. művét. Szerkesztette „A magyar korona országaihoz tartozó róm. kath. papság Egyetemes Névtór-át. Kiadta I. Ferenc József és Erzsébet királyné egybekelése alkalmából — Szinnyey József szavaival — a páratlan fényű „Erzsébet Album"-ot. Munkatársa volt az „Egyetemes Magyar Encyklopaediá"-nak is, da az itt felsorolt bibliográfiánk távolról sem teljes. i Gazdag irodalmi munkásságán, fejedelmi szellemi könyvtári adományán kívül, anyagi erőivel is szolgálta a magyarság ügyét. A fővárosj Klotild-szeretetháznak 6000, nevelési célokra pedig 40 000 forint alapítványt tett. A! legfénylőbb és a legnagyobb magyar szellemek közé tartozott s nemes nagy lelke 1888. március 20-án, Esztergomban — 77 éves korában — röppent vissza az Úrhoz. ... Ezek Somogyi Károly életéről, munkásságáról összesűrített „adatok". Éreztetik-e a „rendkívüli ember"-t, annyit mindenesetre, hogy az Anyaszentegyháznak hű, nemzetének nagy fia, a magyar kulturának, irodalomnak, nevelésügynek, tudománynak áldozatos munkása, aki mindenét, amivel csak a földi létben rendelkezelt, hazájúnnk. a magyar köznek adta. •íe A szegedi sajtóban 1880. április 28-án jelent meg a csodával határos hír, hogy az újraépült városnak fejedelmi szellemi kincset ajándékozott egy nagy magyar katolikus főpap: Somogyi Károly esztergomi kanonok, ezekkel az egyszerű szavakkal: „Szeged a magyarság fészke. Bár lennének millióim, mind e fészekbe raknám. Mert ami itt. van, nem változhatik <it kakuktojássd." Szeged az öröm lázában ég és az elragadtatott Mikszáth Kálmán, már a méltó hála formáját keresi. „Ő is — írta —« megérdemelne egy szobrot, vagy legalább em* léktáblát és egy ilyen feliratot rá: „Egész életében nem látta Szegedet és mégis egész életé• ben Szegednek ólt," A könyvtár egy hetven éves elet fáradságinak a műve volt és az adományozás okát maga Somogyi Károly így mondja el az adománylevél bevezető soraiban: „A romjaiból új életre kelő Szegedre nagy nemzeti misszió vátj. A város újjáépítésénél ehhez képest az országos intézkedések vezérelvét azon feladat képezi, hogy Szeged mindazon eszközökkel elláttassák, melyek birtokában fokozott tevékenységgel és erővel képes lesz misszióját betölteni. Ezen meggyőződéstől áthatva, részemről ií szolgálatot kívánok tenni a közművelődés és a magyar nemzetiség ügyének és évtizedek során át gönddal, fáradságosan és nagy áldozatokkal gyűjtött könyvtáramat Szeged városának ajándékképpen öröktulajdonául felajánlom." A város törvényhatósági bizottsága 1880. 1 április 30 i közgyűlésén a nagy; főpap emlékének örök hirdetésére a ,,Szcgc'dvárosi Könyv* tár"-at „Somogyi-Könyvtár"-nak nevezte el. Vá-Arlielyi .Tulia. flz elgázolt gyerek vigyázatlansága okozta a kisteleki halálos autószerencsétlensége! (A Délmagyarország munkatársát ól) Megírtuk, hogy hétfőn délután halálos kimeneteli szerencsétlenség történt a nemzetközi országúton Kistelek közelében. Egy szegedi magángépkocsi halálra gázolta Tóth László pusztaszeri kisfiút. A szerencsétlenség ügyében A kecskeméti motoros gsendőrjárőrtől a késő esti Órákban az a téves jelentés érkezett-a szegedi ügyészségre, hogy a gépkocsit B'ttlcr Péter, a szegedi bérautófuvarozók szövetségének elnöke vezette. Most, mint utólag kiderült, csak a gépkocsi volt Rittler Péter tulajdona, de nem Rittler, hanem alkalmazottja, Albert Gyula sofőr vezette. Albert Gyula Budapest felől jött a nemzetközi országúton. Kistelek közelében szembe jött az autóval két megrakott társzekér, arpely a kilátást teljesen eltakarta. _ Albert Gyula éppen előzni akart, amikor a társzekerek mögiil hirtelen előbukkant a kerékpáron közlekedő Tóth László. A szerencsétlen kisfiú a szó szoros értelmében nekbajtott kerékpárjával az autó hűtőjének, amelyen a koponyája nyomban szétloccsant. Az ügyben lefolytatott nyomozás kétséget kizáróan megállapította, hogy a szerencsétlenséget Tótb László elővigyázatlansága ^dézte elő s éppen ezért a gépkocsi vezetőjének a szerencsétlenség után nyomban visszaadták a csendőrök hajtási igazolványát.